Külgazdaság – lapszám: 70. évfolyam: 2026/5-6 / oldalszám: 3-33.o.
Kivonat
A tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) és a közgazdasági kutatás kapcsolatáról szóló korábbi áttekintés önkorrekciója és továbbgondolása.
Amellett érvel, hogy az MI már nem pusztán kutatási segédeszköz, hanem rendszerszintű technológia, amely átalakítja a kutatási munkafolyamatokat, az intézményi hozzáférést, a termelékenységi viszonyokat és a tudományos figyelem szerkezetét. Az agentikus rendszerek megjelenése miatt az oksági validálás munkafolyamat-validálássá bővül. Az új empirikus eredmények alapján az MI termelékenységi hatása nem univerzális, hanem feladat-, felhasználó-, intézmény- és életpályafüggő. A tanulmány bemutatja továbbá, hogy az MI infrastruktúra-, makrogazdaság-politikai és közpénzügyi kérdéssé vált, miközben a publikációs normákat, a peer review-t és a közgazdász kutató szerepét is átformálja.
Amellett érvel, hogy az MI már nem pusztán kutatási segédeszköz, hanem rendszerszintű technológia, amely átalakítja a kutatási munkafolyamatokat, az intézményi hozzáférést, a termelékenységi viszonyokat és a tudományos figyelem szerkezetét. Az agentikus rendszerek megjelenése miatt az oksági validálás munkafolyamat-validálássá bővül. Az új empirikus eredmények alapján az MI termelékenységi hatása nem univerzális, hanem feladat-, felhasználó-, intézmény- és életpályafüggő. A tanulmány bemutatja továbbá, hogy az MI infrastruktúra-, makrogazdaság-politikai és közpénzügyi kérdéssé vált, miközben a publikációs normákat, a peer review-t és a közgazdász kutató szerepét is átformálja.
