Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól
Magyarország a kínai elektromosjármű- és akkumulátoripari beruházások egyik legfontosabb európai célpontjává vált. Ez önmagában sikertörténetnek tűnik. A valódi kérdés azonban nem az, hogy hány új gyár épül, hanem az, hogy ezek a beruházások képesek-e tartósan növelni a magyar vállalatok tudását, versenyképességét és hozzáadott értékét – vagy csupán egy új, technológiailag fejlettebb, de ugyanúgy függőségeket termelő „gyárgazdaságot” építenek. Vállalati interjúkon alapuló kutatásunk eredménye szerint az eddigi tapasztalatok alapján a kínai EV-beruházások a hagyományos autóipari FDI-nél is kisebb pozitív spillover-hatást eredményeznek a fogadó gazdaságban.
Az elmúlt években Magyarország az elektromosjármű- és akkumulátoripari beruházások egyik legfontosabb európai célpontjává vált. Különösen látványos a kínai vállalatok térnyerése: 2024 végére az MNB adatai alapján a kínai közvetlentőke-befektetések a magyarországi állomány több mint 7 %-át tették ki (Hongkonggal együtt) – ez nagyon gyors növekedés a 2014-es, alig több mint 1 %-os arányhoz képest.
A növekedés motorjai az elektromosjármű gyártáshoz kapcsolódó projektek. A CATL, a BYD, a Sunwoda és más szereplők beruházásai új ipari korszak ígéretét hordozzák. A kérdés azonban az, hogy ez az új hullám valóban közelebb visz-e a magasabb hozzáadottérték-tartamú gazdasági szerkezethez, vagy inkább megerősíti a már jól ismert „gyárgazdasági” (vagy ahogyan a külföldi szakirodalomban hívják, factory economy) modellt.
⮚ Tovább a teljes cikkre
