Keresés
Keresés
Close this search box.

hu / en

Megjelent a Tér és Társadalom 2026. évi első száma, benne Bálint Dóra és Brucker Balázs cikkeivel Tovább olvasom

Tovább olvasom

A legnagyobb titokban készült az EU földindulásszerű változást hozó terve – Sok milliárd euró a tét - Finta István írása a KRTK blogban Tovább olvasom

Tovább olvasom

The EU-Mercosur agreement: Small gains, big political risks - Fertő Imre cikke megjelent a The Agricultural Economics Society blogjában Tovább olvasom

Tovább olvasom

Exploring the circular economy’s promise and challenges in Ghana from company and policy expert interviews - Buda Gergely cikke Tovább olvasom

Tovább olvasom

Árkülönbségek a szabadúszó idegenvezetésben Európában: 38 város platformalapú elemzését ismerteti tanulmányában Kupi Marcell Tovább olvasom

Tovább olvasom

Synergies in agriculture and nature conservation through hydrological restoration of ecologically valuable and cultivated wetlands in the drought-prone Hungarian Plain Tovább olvasom

Farkas Jenő Zsolt és Kovács András Donát a szerzők közt Tovább olvasom

KTI szeminárium: Pető Rita tudományos főmunkatársi habilitációs előadása: Külföldi tulajdonú vállalatok és a nemek közti bérszakadék: Számít az anyaország kulturális háttere?

Az előadásra hibrid formában kerül sor zoom felületen, illetve személyesen a T.4.23-as szemináriumi teremben 2025.09.25-én 13 órától.

Pető Rita habilitációs előadása: Külföldi tulajdonú vállalatok és a nemek közti bérszakadék: Számít az anyaország kulturális háttere?

A kutatásban annak járok utána, hogy a külföldi és hazai cégek között volt-e eltérés a nemi bérszakadék tekintetében Magyarországon 2003 és 2017 között. Az elemzés a hazai kapcsolt munkáltató–munkavállalói adatbázisra (Admin3) támaszkodik. A vizsgálat azt mutatja, hogy a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál 4 százalékponttal nagyobb a vállalaton belüli nemek közötti bérszakadék, mint a hazai tulajdonú cégeknél, még a munkavállalói és vállalati szintű szelekció figyelembevételét követően is. Ráadásul minél nagyobb a mozgástere a vállalatnak a bérek megállapításában, annál nagyobb a különbség a két vállalattípus között e tekintetben. A különbség még a külföldi tőke kivonulása után is fennmarad, ami tartós szerkezeti lenyomatra utal. Továbbá az eredmények rávilágítanak a kulturális normák szerepére: azoknak az országoknak a leányvállalatai, ahol a nők gazdasági lehetőségei kedvezőbbek, jelentősen kisebb nemi különbségeket mutatnak. Összességében a tanulmány azt bizonyítja, hogy a külföldi tulajdon nemcsak gazdasági csatornákon keresztül alakítja a bérstruktúrát, hanem kulturális normákat is közvetít, amelyek formálják a munkaerőpiaci nemi egyenlőtlenségeket.

Az előadás magyar nyelven zajlik.

 

2026

Ápr

20

Következő hónap >
2025.09.25. | Humán Tudományok Kutatóháza (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.), K.0.11-12. földszinti előadóban és Zoom felületen