Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

A gyermekvállalás munkaerőpiaci következményeiről beszélgetett a Millásreggeli podcastjában Szabó-Morvai Ágnes, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa

Földi Adrien — Fri, 04 Sep 2026 08:06:17 +0000

A Telex – Defacto rovatában 2026. szeptember 1-én megjelent Hiába öröm a gyerekvállalás, a munkaerőpiacon komoly ára van című cikk kapcsán a Millásreggeli podcast megkereste a szerzőket. A 2026. szeptember 2-i beszélgetésben Szabó-Morvai Ágnes, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és a Debreceni Egyetem oktatója kutatói nézőpontból ismertette, hogyan alakul az anyák foglalkoztatása és keresete a szülés után, és miért maradhat fenn a hátrányuk évekkel később is.

Pályázati felhívás tudományos titkári munkakör betöltésére az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetben

Földi Adrien — Thu, 03 Sep 2026 08:00:15 +0000

Pályázati felhívás tudományos titkári munkakör betöltésére az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetben

A jogviszony időtartama: határozott, 2 éves időtartamra szóló munkaviszony, 3 hónap próbaidővel, távollévő munkavállaló helyettesítésére. A későbbiekben – a felek kölcsönös elégedettsége és a munkáltatói lehetőségek függvényében – lehetőség nyílhat határozatlan idejű továbbfoglalkoztatásra.

Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő, heti 40 óra (családbarát környezetben; eseti jelleggel otthoni munkavégzés megengedett, jelenleg ez heti 2 nap)

A munkavégzés helye: ELTE KRTK, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

A munkakörbe tartozó lényeges feladatok:

Az intézet igazgatója melletti adminisztrációs feladatok határidőre történő, pontos ellátása,
az intézeti kutatómunkára és annak eredményeire vonatkozó információk rendszeres gyűjtése, rendszerezése, archiválása és kommunikációja,
az intézet tudományos programjai, tervei és beszámolói anyagának összegyűjtése, előkészítése, összeállításának koordinálása,
közreműködés az intézet által szervezett szakmai rendezvények előkészítésében és megvalósításában,
a kutatók tájékoztatása a hazai pályázati felhívásokról,
a személyi ügyek koordinálása, a habilitációk és átsorolások előkészítése és lebonyolítása.

Bérezés és juttatások:

A jogviszonyt a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) és a KFI tv. mindenkor hatályos rendelkezései határozzák meg. Bérezés megegyezés szerint.

Pályázati feltételek:

Felsőfokú végzettség;
Az angol nyelv középfokú ismerete szóban és írásban;
adminisztratív munkakör végzéséhez szükséges számítógépes ismeretek
Jó írásbeli és szóbeli kommunikációs készség; csapatmunkára való képesség és kiemelkedő problémamegoldó képesség
Büntetlen előélet.

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

projektügyintézésben való jártasság,
angol nyelv felsőfokú ismerete,
irodai informatikai szoftverek haladó szintű használata

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

Fényképes szakmai önéletrajz;
Végzettséget, nyelvtudást igazoló oklevelek másolata (amennyiben nem magyar vagy angol nyelven kerültek kiállításra, úgy azok hitelesített fordítása);
Eddigi szakmai munkájának és a munka eredményeinek ismertetése;
A pályázó jelenlegi munkahelyének, beosztásának, besorolásának megjelölése;
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi törvény (továbbiakban: Mt.) 5/A. 10 § (1) pontja szerinti adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozat;
A pályázat elnyerése esetén három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány.

A pályázat benyújtásának módja: elektronikus úton a kti@krtk.elte.hu email címen keresztül, bérigény megjelölésével.

A pályázat elbírálásának módja, rendje:

A beérkező pályázatokat az ELTE KRTK vezetősége véleményezi. A kiválasztásra kerülő pályázókat a főigazgató által kijelölésre kerülő bizottság hallgatja meg. A felvételről a főigazgató dönt. A pályázók elektronikus úton kerülnek értesítésre.

A munkakör a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.

A munkáltatóval kapcsolatos egyéb információ:

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Kiszely Zsófia tudományos titkár nyújt, a kiszely.zsofia@krtk.elte.hu email címen.

Hiába öröm a gyerekvállalás, a munkaerőpiacon komoly ára van – Boza István és Szabó-Morvai Ágnes elemzése a Telex Gazdaság rovatában

Földi Adrien — Tue, 01 Sep 2026 10:51:19 +0000

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Hiába öröm a gyerekvállalás, a munkaerőpiacon
komoly ára van

Telex – Defacto – Gazdaság – 2026. szeptember 1.

A gyerekvállalás öröm, de a magyar munkaerőpiacon komoly ára van. Egy friss kutatás részletesen megmutatja, hogyan alakul az anyák foglalkoztatása és keresete a szülés után Magyarországon, és miért maradnak tartósan hátrányban még évekkel később is. Az eredmények nemcsak a nők helyzetéről szólnak, hanem a magyar családpolitika kevéssé tárgyalt mellékhatásairól is. Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogyan hatott a gyerekvállalás a nők munkaerőpiaci helyzetére Magyarországon a 2010-es években.

A kutatás eredményei egyértelműek és meglehetősen kijózanítók. Első ábránk azt mutatja, hogyan alakul a gyereket vállaló anyák bére a gyerekvállalás körüli években azokhoz a hasonló nőkhöz képest, akiknek nem született gyerekük. A gyerekvállalás első évében a munkajövedelem gyakorlatilag nullára csökken, és még három évvel később is feleannyit keresnek a gyereket vállaló nők.

Fontos, hogy ezek az eltérések nem tűnnek el azzal, hogy az anyák visszatérnek dolgozni; a hátrány jelentős része tartós marad.

Második ábránk azt mutatja, hogy az anyáknak még hat évvel a szülés után is 31 százalékkal alacsonyabb a munkajövedelmük, és 32 százalékkal kisebb a foglalkoztatási esélyük. A visszatérők kevesebb órát dolgoznak (átlagosan –7 százalék), és az órabérük is alacsonyabb (–12 százalék) ahhoz képest, mintha nem szültek volna.

Kézenfekvő lenne azt mondani, hogy mindez a munkaerőpiacról való átmeneti kiesés következménye. A kép azonban ennél összetettebb: nem csupán arról van szó, hogy a gyerekvállalás miatt néhány évnyi munkatapasztalat kiesik az anyák életéből. A kereseti visszaesés három csatornán keresztül jelentkezik. Egyrészt sokan nem térnek vissza a munkaerőpiacra még évekkel a gyerekvállalás után sem (persze ennek lehet oka további gyerekek születése). Másrészt, akik visszatérnek, nagyobb eséllyel dolgoznak részmunkaidőben. Harmadrészt, a dolgozó anyák órabére is alacsonyabb, mint amennyi gyerekvállalás nélkül várható lenne. Ez azt jelenti, hogy nem pusztán „időt veszítenek” az anyák, hanem rosszabb feltételekkel is kerülnek vissza a munkába.

Ezek az eredmények nem meglepők, ha a hazai intézményi környezetet alaposabban megnézzük, ugyanis a gyerekgondozási ellátások hosszú idejű, akár hároméves otthonmaradásra ösztönöznek, ráadásul a vizsgált időszakban a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj mellett nem volt megengedett a munkavégzés, vagyis a gyerek kétéves koráig viszonylag magas összegű támogatástól esett el az a nő, aki visszatért a munkaerőpiacra. A gyerekek kevesebb mint harmada számára érhető el bölcsődei ellátás, az óvodába pedig csak háromévesen mehetnek a gyerekek. Nemzetközi összehasonlításban ez az intézményi modell magasabb bérhátrányt okoz az anyáknak, és a magyar adatok is megerősítik ezt.

A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy az anyasággal járó kereseti hátrány hozzájárul a nők és férfiak közötti bérszakadékhoz, növeli a gazdasági kiszolgáltatottságot, és hosszú távon hat a nyugdíjakra, megtakarításokra és karrierlehetőségekre is. Mindez nemcsak egyéni döntések következménye, hanem rendszerszintű ösztönzőké és korlátoké. A magyar családpolitika célja egyértelműen a gyerekvállalás támogatása. Ez a kutatás azonban arra figyelmeztet:

ha a támogatási rendszer tartósan leválasztja az anyákat a munkaerőpiacról, annak hosszú távú ára van – elsősorban a nők számára.

A kérdés tehát nem az, hogy támogatjuk-e a családokat, hanem az, hogy hogyan. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek nem kényszerítik az anyákat arra, hogy válasszanak a gyermekvállalás és a gazdasági önállóság között. Ennek megfelelően pozitív változás a magyar szabályozásban, hogy jelenleg a gyermekgondozási díjban részesülők visszatérhetnek dolgozni anélkül, hogy elveszítenék az ellátást. Ezen kívül fontos lépés lenne a bölcsődei férőhelyek további bővítése vagy a rugalmas foglalkoztatási formák ösztönzése.

The Influence of Bulgarian Horticulture on Twinning in Hungary – Baranyai Nóra és Kézai Petra tanulmánya megjelent a Társadalomtudományi Kutatóközpont Intersections folyóiratában

Földi Adrien — Tue, 01 Sep 2026 10:06:48 +0000

The Influence of Bulgarian Horticulture
on Twinning in Hungary

Nóra Baranyai – Petra Kinga Kézai

Intersections. East European Journal of Society and Politics – Vol. 11 No. 4 (2025) –
Published: 2026-08-26

Abstract

The aim of this paper is to explore the historical and cultural significance of Bulgarian horticulture in Hungary and its influence on the development of twinning relationships between Bulgarian and Hungarian municipalities.

The study employs a comprehensive analysis of historical literature and census data from 2001 to 2022 to characterise the Bulgarian minority in Hungary and track its historical changes. The research utilises databases from the National Association of Municipalities in Hungary (TÖOSZ) and the National Union of Local Governments in Bulgaria (NSORB) to identify and examine twinning relationships between municipalities. Interviews with cultural and community representatives supplement the analysis. The study investigates the motivations behind twinning, emphasising intraethnic cooperation and the desire to strengthen ties between ethnic minorities and their kin states. The research identifies specific partnerships that were established due to the historical presence of Bulgarian communities in Hungary. The findings suggest that while Bulgarian–Hungarian twinning relations are rare; they reflect a unique form of cultural heritage and promote collaboration in addressing local and global challenges. The paper contributes to understanding how historical ties and cultural practices influence contemporary international relations at the municipal level.

Keywords: paradiplomacy, sister city, twinning relation, Bulgarian minority, intraethnic cooperation

Full text /PDF/

Soha nem volt ennyi kkv Magyarországon – Mégis egyre kisebb a gazdasági súlyuk – Antalóczy Katalin és Sass Magdolna cikke a KRTK blogban

Földi Adrien — Mon, 31 Aug 2026 13:33:06 +0000

Címlapkép forrása: Getty Images

Soha nem volt ennyi kkv Magyarországon – Mégis egyre kisebb a gazdasági súlyuk

Antalóczy Katalin Sass Magdolna

2026. augusztus 29. – KRTK blog – Portfolio

A magyar gazdaságban soha nem működött annyi kis- és középvállalkozás, mint napjainkban. Ez első látásra sikertörténetnek tűnhet. A számok mögé nézve azonban egészen más kép rajzolódik ki: miközben a KSH adatai alapján 2014 és 2024 között a kkv-k száma (ideértve a mikrovállalkozásokat is) 632 ezerről 894 ezerre emelkedett (csak a kkv-ké 35400-ról 42 ezerre), a szektor részesedése a hozzáadott értékből, az exportból és a beruházásokból egyaránt csökkent.

Több lett a vállalkozás, de a gazdasági súlyuk alacsonyabb.

Ez nem egyszerűen termelékenységi probléma, és nem oldható meg pusztán több pénzügyi támogatással, kedvezményes hitelprogramokkal vagy ingyenes tőkejuttatással. A magyar kkv-szektor rendkívül heterogén: egymás mellett működnek

a nemzetközi élvonalba tartozó, folyamatosan innováló kis és közepes méretű cégek,
a nagyvállalatoktól függő beszállítók,
a hazai piacra berendezkedett mikro- és kisvállalkozások,
valamint azok a tudásintenzív vállalatok, amelyek magyar tulajdonban vannak, de már inkább külföldön működnek.

Ezért véleményünk szerint a valódi kérdés nem az, hogyan lehetne általában a kkv-kat fejleszteni, hanem az, hogy mely vállalati csoportnak pontosan milyen növekedési vagy nemzetköziesedési akadályokkal kell szembenéznie, és ennek megfelelően a gazdaságpolitika hogyan, milyen speciális eszközökkel segítheti őket.

⮚ Tovább a teljes cikkre

Price Caps, Retail Margins and Pork Price Transmission in Hungary – Fertő Imre és Podruzsik Szilárd cikke megjelent az Agribusiness szakfolyóiratban

Földi Adrien — Thu, 27 Aug 2026 13:24:00 +0000

Price Caps, Retail Margins and Pork Price
Transmission in Hungary

Imre Fertő – Szilárd Podruzsik

Agribusiness – First published: 26 August 2026

Abstract

This paper examines vertical price transmission in the Hungarian pork-leg supply chain during a period of high food inflation and intensive retail-market intervention. Using weekly data from 2021w7 to 2026w19, we distinguish two directly linked market pairs: producer-to-retail procurement and retail procurement-to-consumer. Baseline ARDL estimates show strong upstream pass-through, with a long-run elasticity of 0.785 from producer to procurement prices, but much weaker downstream pass-through, with an elasticity of 0.275 from procurement to net consumer prices. Policy-regime estimates, supported by Newey-West HAC-robust inference, indicate that the food-price-cap-only period coincided with sharply compressed downstream pass-through, while upstream transmission remained substantial. Nonlinear ARDL and threshold diagnostics do not support a robust long-run asymmetry interpretation. The findings suggest that incomplete pork-leg price transmission in Hungary was concentrated mainly at the consumer-facing retail-pricing stage, rather than reflecting uniformly weak transmission along the entire supply chain.

Rejtőzködő ipari centrumok Magyarországon – elkészült a Regionális Kutatások Intézete projektjének tájékoztató weboldala

Földi Adrien — Thu, 27 Aug 2026 11:35:12 +0000

Rejtőzködő ipari centrumok Magyarországon
– elkészült az RKI projektjének tájékoztató weboldala

A Regionális Kutatások Intézetében 2025. januárja óta zajlik a „(Rejtőzködő) ipari bajnokok: az iparosodott kisvárosok múltja, sajátosságai és jövője” című szlovén-magyar bilaterális kutatás.

A projekt célja, hogy feltárja a posztszocialista átmenet utáni Szlovénia és Magyarország gazdasági szerkezetátalakítási hullámai által érintett, újra/iparosodó, és/vagy iparukat megőrző kisvárosi centrumok komplex gazdasági, társadalmi, környezeti folyamatait.

A projekt keretein belül nemrég elkészült új oldal informatív módon foglalja össze a kutatás jelenlegi eredményeit.

Az oldal az alábbi képre kattintva érhető el:

Post-Fordist transitions in the periphery: Strategies driving change in microbrewing sector in Hungary – Nagy Erika és szerzőtársai cikke megjelent az Applied Geography szakfolyóiratban

Földi Adrien — Wed, 26 Aug 2026 12:09:26 +0000

Dávid Kovács, János Pénzes, Erika Nagy

Applied Geography, Date: October 2026,
Article: 104146, Volume 195 – Available online 14 August 2026

Highlights

The capital accumulation of breweries is determined by their peripheral location
The craft beer revolution unfolded late and unevenly on the periphery of CEE
The microbrewing sector is a structural imprint of the region’s accumulation regime

Abstract

The paper is focused on small-scale beer production in Hungary. Through the insight in small firms’ strategies in this highly competitive sector, we aim to get a more fine-grained understanding of how regime changes (post/socialism, post/Fordism) were interrelated, how it impacted the evolution of a niche industry, and how peripherality manifested in the production of a common drink which has been shifting form a mass-product category towards the realm of symbolic consumption in the past few decades. The analysis rests on a statistical analysis of microbreweries’ data obtained from online sources, interviews conducted with producers, and the triangulation of empirical results. The paper highlights the temporal delay and its structural characteristics of beer revolution in the CEE periphery, and explains, how spatially segmented consumption entailed geographical fault lines in business prospects and strategies of small firms in a niche sector.

Keywords: Post-fordist transition; Periphery; Microbrewing sector; Accumulation regime

What Happens in Paris, Does Not Stay in Paris: Trade Fairs and Search and Matching Frictions – Békés Gábor az 1900-as párizsi világkiállításon részt vevő magyar vállalatokat vizsgálja

Földi Adrien — Wed, 26 Aug 2026 09:03:46 +0000

What Happens in Paris, Does Not Stay in Paris:
Trade Fairs and Search and Matching Frictions

Gábor Békés – Claudia Steinwender – Matyas Molnar

Available at SSRN – 86 Pages – Posted: 24 Aug 2026

Abstract

Search and matching frictions keep firms from forming international trade links. Trade fairs are a common, often subsidized remedy, yet causal evidence is scarce. We study Hungarian firms at the 1900 Paris World Exhibition. A trial exhibition in Budapest four years earlier had sorted firms into award classes that revealed their export potential before selection.
This allows us to bound the effect with control firms from the award class above and below. We build a panel of 3,614 manufacturing firms for 1896–1906 from over 12,000 records across eleven historical sources. Participation raised the probability of exporting outside Austria-Hungary by 4 to 18 percentage points, against a 15 percent baseline, with visible effects in 1909. The gains went to firms already exporting and were largest where there were many buyers and few domestic rival: the fair is a congestible platform, so sending more similar firms need not deliver the same gain.

Keywords: buyer-supplier links, export promotion, trade fairs, search frictions, industrial policy, economic history, partial identification

Social network benefits for cluster firms: A co-worker mobility approach – Lengyel Balázs, Lőrincz László és szerzőtársaik tanulmánya megjelent az Environment and Planning A: Economy and Space folyóiratban

Földi Adrien — Mon, 24 Aug 2026 10:12:14 +0000

Abstract

Regional clusters facilitate social interaction and learning across firms. Here, we assess how social networks of firms influence their competitiveness in relation to cluster- and firm-characteristics. Using survey and administrative data, we simulate co-worker networks that, following the mobility of employees, generate links across companies. Analyzing Sweden’s ICT firms over 20 years, we find that inter-firm co-worker ties, even across companies not directly linked by mobility, predict firm performance. We document that small firms benefit more from inter-regional links and from having access to diverse networks, while local links assist firms to accumulate local knowledge in growing regional clusters.

Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

A gyermekvállalás munkaerőpiaci következményeiről beszélgetett a Millásreggeli podcastjában Szabó-Morvai Ágnes, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa

Pályázati felhívás tudományos titkári munkakör betöltésére az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetben

Hiába öröm a gyerekvállalás, a munkaerőpiacon komoly ára van – Boza István és Szabó-Morvai Ágnes elemzése a Telex Gazdaság rovatában

The Influence of Bulgarian Horticulture on Twinning in Hungary – Baranyai Nóra és Kézai Petra tanulmánya megjelent a Társadalomtudományi Kutatóközpont Intersections folyóiratában

Nóra Baranyai – Petra Kinga Kézai

Soha nem volt ennyi kkv Magyarországon – Mégis egyre kisebb a gazdasági súlyuk – Antalóczy Katalin és Sass Magdolna cikke a KRTK blogban

Antalóczy Katalin Sass Magdolna

Price Caps, Retail Margins and Pork Price Transmission in Hungary – Fertő Imre és Podruzsik Szilárd cikke megjelent az Agribusiness szakfolyóiratban

Imre Fertő – Szilárd Podruzsik

Rejtőzködő ipari centrumok Magyarországon – elkészült a Regionális Kutatások Intézete projektjének tájékoztató weboldala

Post-Fordist transitions in the periphery: Strategies driving change in microbrewing sector in Hungary – Nagy Erika és szerzőtársai cikke megjelent az Applied Geography szakfolyóiratban

What Happens in Paris, Does Not Stay in Paris: Trade Fairs and Search and Matching Frictions – Békés Gábor az 1900-as párizsi világkiállításon részt vevő magyar vállalatokat vizsgálja

Gábor Békés – Claudia Steinwender – Matyas Molnar

Social network benefits for cluster firms: A co-worker mobility approach – Lengyel Balázs, Lőrincz László és szerzőtársaik tanulmánya megjelent az Environment and Planning A: Economy and Space folyóiratban

Balázs Lengyel – László Lőrincz – Guilherme Kenji Chihaya- Rikard Eriksson