Absztrakt Archívum - Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Absztrakt 2021. december 10.

Földi Adrien — Fri, 10 Dec 2021 17:00:37 +0000

Az Absztrakt a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont rendszeres tudományos hírlevele, amely közérthető és olvasmányos formában tájékoztat a központ három intézetében zajló munkáról, eredményekről, nyilvános programokról, közgazdaságtanról, regionális tudományról és a kapcsolódó tudományterületekről. Célunk, hogy betekintést nyújtsunk munkánkba és közelebb hozzuk a tudományt a mindennapi élethez.

Absztrakt letöltése pdf-ben

KRTK-interjú

Ott kell lenni az anyagban

Deák András György, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa leginkább Oroszországgal kapcsolatos és energiapolitikai témájú kutatásairól ismert. 16 évesen a szülei Oroszországba küldték ottélő rokonaihoz, és ez a meghatározó élmény egy életre elfogulttá tette az orosz nyelvvel és kultúrával kapcsolatban. Később bejárt a Rajk Szakkollégiumba az új Oroszországot tárgyaló kurzusokra, és ösztöndíjas egyetemistaként számos volt szovjet utódállamban tanult. Mielőtt a Világgazdasági Intézetbe került, közel tíz évig a Magyar Külügyi Intézet munkatársaként az orosz külpolitikával foglalkozott, majd néhány évig a CEU EU Bővítési Intézetét vezette. Másik témája – az energiakutatás – felé a technológiai mélységek, a fizikai kémiai folyamatok egyértelműsége vonzotta. Munkatársunkkal Siposs Zoltán beszélgetett. Tovább

Kutatások

A kockázati tőke és a magántőke helye a magyar gazdaságban

A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) felmérése a 2009–2018 közötti adatokat elemezve közel 130 befektető közel 800 cégbe történt befektetését térképezte fel. A kutatás célja a Magyarországon aktív kockázati- (venture capital) és magántőke- (private equity) befektetési alapok gazdasági szerepének bemutatása. A 2008-as válságot követő időszakban a korábban domináns nemzetközi alapok jellemzően csökkentették magyarországi aktivitásukat. Ugyanakkor az állami, európai és privát tőkét is befektető szereplők fokozatosan, közvetve és közvetlenül mind nagyobb összeggel finanszíroztak egyre több tranzakciót. Karsai Judit (Közgazdaság-tudományi Intézet, KTI) és szerzőtársai az egyesület 30 éves fennállása alkalmából kiadott jubileumi évkönyvben mutatják be az átfogó kutatás eredményeit. A tanulmány a befektetők közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló társaságok adatait vizsgálja, megismerhetők belőle többek között azok a becslések, amelyek az e vállalkozásokhoz befolyt árbevétel volumenére, a portfóliótársaságok által képviselt hozzáadott értékre és a társaságok által a költségvetésbe befizetett adóra vonatkoznak. Nem meglepő, hogy a kockázatitőke- és magántőkealapok a vizsgált években leginkább az infokommunikációs szektorban fejtették ki hatásukat, de a fogyasztási cikkek és szolgáltatások szektora, valamint az egészségügyi és biotechnológiai ágazat is jelentős összegű befektatéshez jutott. Karsai Judit és társszerzői egy másik tanulmányban a befektetések hozzáadott értékről, a „smart money”, azaz okostőke fogalmáról fejtik ki következtetéseiket. Tovább

A bérhányad alakulása Magyarországon és Európában

A bérhányad a munkajövedelemnek az összes hazai jövedelemhez viszonyított aránya. Az utóbbi időben megélénkült a nemzetközi érdeklődés a téma kutatása iránt, ami azzal magyarázható, hogy hosszú ideig tartó viszonylagos stabilitás után számos fejlett országban az elmúlt évtizedekben látványosan csökkenni kezdett a bérhányad. A szakmai diskurzus nagy figyelmet keltett mérföldköve volt Pikkety 2015-ben megjelent könyve, amelyben a bérhányad csökkenését a tőke/munka arány emelkedésével magyarázta, és a tőketulajdonosok és munkavállalók közötti növekvő jövedelmi egyenlőtlenségekre hívta fel a figyelmet. Kónya István, Krekó Judit és Oblath Gábor (KTI) Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmánya a bérhányad magyarországi alakulását tárgyalja, régiós és európai összevetésben. Kitérnek az aggregált bérhányad mérése szempontjából problémát jelentő szektorok folyamataira, ilyen a mezőgazdaság, az ingatlanszektor és a közszféra. Vizsgálják továbbá a relatív árak szerepét a bérhányadok országok közötti összehasonlításában. Tovább

A várható élettartam és az elkerülhető halálozások

A várható élettartam magyarországi egyenlőtlenségeiben kiemelkedő szerepet játszanak az elkerülhető halálesetek, derül ki Bíró Anikó, Hajdu Gábor, Kertesi Gábor (KTI munkatársai) és Princz Dániel (Harvard University) Population Studies című folyóiratban megjelent tanulmányából. A kutatók a 45 éves korban várható élettartam tekintetében jelentős egyenlőtlenségeket tártak fel a különböző jövedelmű csoportok között, és kimutatták, hogy ezek az egyenlőtlenségek 1991–1996 és 2011–2016 között nőttek mind a férfiak, mind a nők esetében. A szerzők következtetései szerint az elkerülhető halálesetek száma csökkenthető többek között olyan szakpolitikai intézkedésekkel, mint az egészségmagatartás javítását célzó kampányok, az ellátáshoz való fizikai hozzáférés javítása, közlekedési lehetőségek nyújtása, illetve annak elősegítése, hogy a kisebb jövedelműek is időben hozzáférjenek a diagnosztikai és gyógyító egészségügyi szolgáltatásokhoz. Tovább

Mindfullness egészségi és viselkedési hatásai

Napjainkban egyre több kutatás állapítja meg a tudatos jelenléten alapuló stresszkezelő terápiák pozitív hatását olyan egészségügyi problémákra, mint például a visszatérő depresszió vagy a szorongás. A Mindfulness-Based Stress Reduction (MBSR) módszerét az 1970-es években fejlesztették ki a Massachusetti Egyetemen, és mára egy széles körben használt, jól ismert pszichológiai módszer lett, amelyről úgy tartják, hogy javítja az önkontrollt és csökkenti a stresszt. Bíró Anikó (KTI) és szerzőtársai 139 résztvevővel végeztek kísérletet, a módszer mérhető hatásainak feltárására, amelynek eredményeit a Plos One folyóiratban értékelték. A kísérletben a résztvevők fele MBSR-képzésben részesült, míg a másik felét dokumentumfilm-sorozat megtekintésére kérték, mindkettőt négy egymást követő héten keresztül. Egy sor saját bevallású és fiziológiai mérés (például kortizolszintmérés) segítségével alátámasztották, hogy az éberség tréningje valóban csökkenti az észlelt stresszt. A vizsgálat többi részére, a kockázatviselésre és az időpreferenciákon alapuló döntésekre – megtakarításra, tanulásba fektetett időre, egészségkárosító magatartásra – kifejtett hatásra ugyanakkor csak gyenge bizonyítékokat találtak. Tovább

Ingázás hatása a társadalmi befogadásra

Milliók ingáznak nap mint nap a világon, és utuk során szóba elegyednek kollégákkal, barátokkal vagy éppen ismeretlenekkel. Az ingázás elősegíti a különböző távoli területekről származó emberek keveredését, de hogy ennek van-e mérhető pozitív hatása a társadalmi befogadásra, arról eddig keveset hallhattunk. Bokányi Eszter, Juhász Sándor, Lengyel Balázs, a KTI Agglomeráció és társadalmi kapcsolathálózatok kutatócsoport tagjai, valamint Karsai Márton nemrég megjelent tanulmányában erre vonatkozó kutatásukról számolnak be. Fő kérdésük, hogy az amerikai nagyvárosokba ingázók utazási távolsága milyen hatással van a kapcsolathálózatuk összetételére, különös tekintettel a jövedelmi jellemzőkre. Kutatásukhoz Twitter-felhasználók online közösségi kapcsolatait vették alapul, és azt találták, hogy azok, akik az átlagosnál messzebb ingáznak, sokrétűbb egyéni kapcsolatokkal rendelkeznek, és ez az általános asszortatív – azaz hasonló a hasonlóhoz történő – kötödések mérsékelt csökkenésével is jár. A kutatás a szakpolitikai számára egyben azt a gondolatot is hordozza, hogy a távoli városrészek közötti közlekedés megkönnyítése elősegítheti az alacsony jövedelmű csoportok társadalmi befogadását. Tovább

Hatalmi és politikai játszmák az energiaátmenet során

Az éghajlatváltozás fokozódó veszélye gyors és hatékony fellépést igényel a társadalmaktól. A legújabb kutatások egyre inkább bizonyítják, hogy nem csupán a szén-dioxid-intenzív energiatermelés leépítéséről, hanem annak teljes felszámolásáról kell előbb-utóbb intézkedniük a gazdaságoknak. A Friends of the Earth Europe 2017-es jelentésében az áll, hogy a fosszilis tüzelőanyagoknak, beleértve a földgázt is, 2035 után nem lehet jelentős szerepük az EU 2°C-os energiarendszerében. Szabó John (Világgazdasági Intézet, VGI) Energy Research and Social Science-ben megjelent írása a földgázipari érdekeltségek reakcióit elemzi a fenti fejlemények tükrében. A szerző úgy találja, hogy az éghajlat-politikai intézkedések fokozódó szigora, a földgáz akár csak átmeneti tüzelőanyagként betöltött kulcsszerepének megkérdőjelezése, arra késztetheti az ágazat szereplőit, hogy változatos befolyásolási eszközökkel érjék el a status quo fenntartását, iparáguk túlélését. A tanulmány a diskurzusok fontosságára hívja fel a figyelmet, amelynek keretében a szektor szereplői ösztönzést nyerhetnek innovatív megoldások kifejlesztésére, energiaátmenetben betöltött jövőbeli szerepük átértelmezésére. Tovább

Hosszú távú gazdasági fejlődési utak Kelet-Közép Európában

Mint tudjuk a történelmi fejlődési utak válozatosak. A periférián lévő országoknak megvannak a lehetőségeik a felzárkózásra, mások elveszíthetik lendületüket, gyorsító és lassító periódusok válthatják egymást. Szanyi Miklós (VGI) és Szabó Gyula International Journal of Public Administrationben megjelent angol nyelvű cikke hat kelet-közép-európai ország fejlődési trendjét hasonlítja össze a magasan fejlett országok átlagával és három sikeresen felzárkózó országgal. A tanulmány módszertani újdonsága a burkoló görbék alkalmazása. A megközelítés Jánossy Ferenc hosszú távú gazdasági fejlődési trendvonal elméletére épít, amelyet a történelmi növekedési potenciál indikátoraként értelmez. A szerzők az kelet-közép-európai országok növekedési teljesítményét saját hosszú távú potenciáljukhoz is hasonlítják, és a fejlődési utakat a különböző történelmi korszakok főbb politikai berendezkedése fényében is értelmezik. Tovább

Élelmiszer-önrendelkezés Magyarországon

A Fordulat társadalomelméleti folyóirat legújabb száma az élelmiszer-önrendelkezés témáját dolgozza fel. Ebben a számban a KRTK kutatóinak több tanulmánya is olvasható, amelyek közül három tanulmányra az alábbiakban is felhívjuk a figyelmet.

Hiányzó láncszem a termelők és fogyasztók között

Magyarországon továbbra is több százezer többgenerációs mezőgazdasági háttérű termelő gazdálkodik hagyományos módon. Miközben az őstermelői termékeket előnyben részesítő fogyasztói réteg is megjelent, és egyre több az őket kiszolgáló alternatív élelmiszer-hálózat, azt látjuk, hogy ezek a hagyományos termelők nagyon alacsony számban képesek részt venni ezekben a hálózatokban, ráadásul az elmúlt évtizedekben a termelők és fogyasztók közti társadalmi távolság a korábbinál sokkal nagyobb mértékűre növekedett. A hagyományos termelők körében hiányzik az a tudás, amely szükséges az alternatív élelmiszer-hálózatokba való becsatlakozáshoz. Emiatt felértékelődött azon intézmények szerepe, amelyek képesek összekötni a két elváló alrendszert. Nemes Gusztáv (KTI) és szerzőtársai a Szövetség az Élő Tiszáért és a Nyíregyházi Kosárközösség működése alapján mutatja be, hogy miképpen képes egy ilyen intézmény betölteni a hiányzó láncszem szerepét. Tovább

A hazai élelmiszer-önrendelkezés feminista olvasata

Kép forrása

Mihály Melinda és Nagy Erika (RKI) a HerStory Kollektíva tagjaiként a hazai zöld- és feminista civil szerveződések körében tapasztalt közös célokra és a kutatásokban mutatkozó hiányosságokra reflektálnak többszerzős tanulmányukban. Az élelem-önrendelkezés fogalmát és gyakorlatát a vidéken élő és/vagy gazdálkodó nők szempontjából vizsgálják Magyarországon. A tanulmány három részben ötvözi az akadémiai és aktivista megközelítést. 1. Áttekinti a zöld- és feminista mozgalmak történetét és szakirodalmát. 2. Módszertanilag összefoglalja és elemzi a felvett félig strukturált interjúkat. 3. Ajánlásokat tesz a kollektív cselekvésre és a női közösségek szolidáris bázisának kialakítására. Tovább

Az élelemtermelés társadalmi és környezeti dilemmái

Velkey Gábor Dániel, Mihály Melinda (RKI) és Gál Izóra (SZIE) azokat a strukturális nyomásokat keresik, amelyek egy termelői szövetkezetet arra ösztönöznek, hogy a termelés költségeit részben fizetetlenül a munkavállalókra és részben a természetre hárítsa. Hogyan tud és hogyan kényszerül egy termelőket segítő ernyőszervezet helytállni a globális élelmiszer-gazdaság által támasztott strukturális nyomások között? Milyen társadalmi (munkaerőköltség csökkentése) és környezeti (talaj degradálása, környezetterhelés, műanyag- és vegyszerhasználat stb.) kizsákmányolási mechanizmusokhoz vezet a globális kapitalizmus keretei között történő termelői együttműködés? E kutatási kérdéseket 39 gazdával és a helyi döntéshozókkal készült félig strukturált interjúval és résztvevői megfigyelésen készített terepi jegyzetek – fóliákban dolgozó napszámosok és a csomagolóüzem munkatársai között töltött egy-egy munkanap – elemzésével igyekeznek megválaszolni. Tovább

A megosztáson alapuló gazdaság definíciójának egy lehetséges megközelítése

Az információrobbanás kora nem csupán mindennapi tevékenységeinket alakította át, de a Web 2.0. révén, az online tér kialakításával teret engedett a megosztáson alapuló gazdaság 21. századi térnyerésének. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az online platformokon lebonyolított tranzakciók társadalmi-gazdasági hatása messze túlmutat az eredeti törekvéseken és várakozásokon, és a folyamatok mélyebb megértése érdekében szükség van a jelenség átfogó elemzésére. Bálint Dóra (RKI) Tér és Társdalomban megjelent tanulmányából kiderül, hogy a téma kutatásának egyik legnagyobb kihívása a fogalom egységes, jól körülhatárolt definíciójának hiánya. A szerző tanulmányában a definíciók áttekintésével meghatározza azokat az alappilléreket, amelyek közös nevezőként szolgálhatnak a fogalom értelmezéséhez. Ezek közé tartozik egyrészt a magánszemélyek közvetlen összekapcsolása, másrészt a kihasználatlan kapacitások megléte, harmadrészt az átmeneti, ideiglenes hozzáférés, végül az online platform mint szervezőerő. Az alappillérek további kérdéseket és dilemmákat vetnek fel a fogalommal kapcsolatban, amelyeket a kutató tanulmányában részletesen bemutat. Tovább

A SARS-COV-2 vírus magyarországi terjedésének modellje

Lennert József (RKI) legújabb modellje az új típusú koronavírus-fertőzés első magyarországi hullámának tér- és időbeli lefutását mutatja be. A modellezéshez hatféle, a fertőzés átadására alkalmas társas érintkezési módot különböztet meg. A népességet koruk és gazdasági aktivitásuk alapján nyolc aktivitási csoportba osztja, az egyes aktivitási csoportok eltérő mértékben vesznek részt a definiált társas érintkezési formákban. A fertőzésterjedés vizsgálatához tizenkét forgatókönyvet alakít ki, amelyek eltérhetnek aszerint, hogy mekkora a feltételezett kiinduló reprodukciós ráta, a külföldi forrásból származó fertőzések az ország mely részén jelennek meg, hogy a modellfuttatás során életbe lépnek-e fertőzést korlátozó szabályok, és ha igen, a fertőzés kezdetétől számítva milyen késéssel. A korlátozásokat nem tartalmazó forgatókönyvek az elvárható exponenciális görbét rajzolják ki, hatnapos duplázódással. A kapott eredmények a munkahelyen történő fertőzések elsődleges szerepét mutatják, ezt követi az iskolai, illetve a háztartáson belüli terjedés. A modellezés területi eredményei alapján a fertőzés elsősorban a nagy földrajzi távokat is áthidalni képes hierarchikus diffúzióval terjed, azaz például egy faluból terjedő vírus a nagyvárosban erősebben fejti ki hatását, mint az adott kistelepülésen belül vagy annak közvetlen szomszédságában. Emellett az ingázási kapcsolatoknak is jelentős hatása figyelhető meg. A bevezetett korlátozások elsősorban a hierarchikus diffúziós terjedést gátolták meg, és megnövelték a háztartáson belüli fertőzésátadás relatív jelentőségét. A kapott eredmények a Tér és Társadalomban olvashatók. Tovább

Mit jelent lakni? Egy hajléktalan ember identitás keresése

Németh Krisztina (RKI) Marginalizáció és immobilitás: a habitus dinamikája című posztdoktori kutatásában különféle vidéki városokhoz kötődő marginalizált mikroterekben vizsgálja a térbeli és társadalmi elszigetelődés, a mobilitás és immobilitás összefüggéseit, a marginalizált térhez kötődés mintázatait, illetve e tapasztalatok habitusra, aspirációkra és boldogulási stratégiákra gyakorolt hatásait. Ezeket az összefüggéseket családtörténeti interjúkon keresztül próbálja értelmezni a szerző. Kutatásának egyik terepe egy nagyobb vidéki város erősen zárt elszigetelt tere, ahol a szociális bérlakások legalsó szegmensét alkotó bérlők, intézményes ellátásban részesülő hajléktalanok és önkényes lakásfoglalók élnek. Ebből a térből kivezető utakat követve jutott el Helénhez, aki több mint 10 évet töltött hajlékszállón, mielőtt szociális munkások segítségével 2019-ben szociális bérlakáshoz jutott. A felvett interjú és a felvétel körülményeinek elemzését a Kultúra és Közösség különszámában olvashatjuk. Tovább

Színes statisztika

Nyugdíj és várható élettartam

Forrás: Molnár D. L.–Hollósné Marosi, J. (2015): Az öregségi nyugdíjasok halandósága. A nyugellátási összeg, a nyugdíjazási életkor és a halandóság összefüggései Magyarországon, 2004–2012. Közgazdasági Szemle, 62:12, 1258–1290. o.
Cikk: Simonovits András, 2021. december 9., portfolio.hu
Infografika: Zsubori Ervin

Vidéki ingatlanárak alakulása a járvány időszaka alatt

Forrás: Kovalcsik Tamás, Nagy Gábor, 2021. szeptember 22. portfolio.hu
Infografika: Zsubori Ervin

Sajtószemle

Kornai Jánosra emlékezik Eric Maskin Nobel-díjas közgazdász, 2021.december 3., Közgazdaság-tudományi Intézet honlapja

KRTK blog – Portfolio.hu

A KRTK a Portfolio.hu pénzügyi gazdasági hírportállal együttműködésben közös blogot indított, ahol a KRTK kutatói közzéteszik gazdaságelemzési írásaikat.

Itt a szomorú igazság a magyar nyugdíjasokról: minél gazdagabb valaki, annál tovább él Simonovits András, 2021. december 9.

Segítik-e a rangsorok az optimális döntést, ha nagy a tét? Samu Flóra, 2021. december 1.

Milliókat ad a kormány a családoknak – de még így is sokkal kevesebbet, mint a többi európai ország Artner Annamária, 2021. november 27.

Tényleg nő a kizsákmányolás, ha a munkavállalók részesedése csökken? A bérhányad alakulása Magyarországon Kónya István, Krekó Judit, Oblath Gábor, 2021. november 16.

Kinek adatik meg a lehetőség Magyarországon, hogy meghódítsa a külpiacokat? Halpern László, 2021. november 8.

Te akarsz Európai Egyesült Államokat? Most elmondhatod a véleményed – és az EU vezetői kötelesek meghallgatni Brucker Balázs, 2021. október 28.

Mi is az a populizmus, ami manapság szitokszóvá vált? Szanyi Miklós, 2021. október 24.

A multi tényleg többet fizet, de nemcsak ezért éri meg ott dolgozni Boza István, Köllő János, 2021. október 17.

Meglepő dolog történik a kiadó lakásokkal Magyarországon: mutatjuk, melyik városban szálltak el legjobban az árak Kovalcsik Tamás, Nagy Gábor, 2021. október 5.

Nyitott humánerőforrás-gazdálkodás: ökoszisztémák a munkaerőpiacon (is) Szalavetz Andrea, 2021. október 1.

Tényleg versenyeznek egymással a magyarok, vagy képesek vagyunk együttműködni? Itt a válasz Khayouti Sára, Kiss Hubert János, Horn Dániel, 2021. szeptember 26.

Ábrákon mutatjuk, mit művelt a magyar nagyvárosok lakásáraival a koronavírus-járvány Kovalcsik Tamás, Nagy Gábor, 2021. szeptember 22.

VGI Blog

Britek bajban? Somai Miklós, 2021. október 20.

A globális kapitalizmus kritikája egy gazdaságföldrajzos szemével – Eric Sheppard: „Limits to Globalization – Disruptive Geographies of Capitalist Development” című könyvének recenziója Lakócai Csaba, 2021. október 12.

KTI Blog

Madarász Aladár nemzetközi sajtószemléje

Az AEA 2022-es virtuális évi konferenciájának programja – The ASSA 2022 Virtual Annual Meeting will be held on January 7-9, 2022 (Friday, Saturday, Sunday). American Economic Association

Modernizáció és Kína évszázados “megalázása” – Modernisation and China’s ‘century of humiliation’Wolfgang Keller, Carol Shiue, 2021. december 5. – VOX EU CEPR

Az EU cégek és a koronavírus-válság – EU firms and the COVID crisis: So far so good, but uncertainty, lack of skills, and pockets of vulnerability remain Debora Revoltella, Julie Delanote, Tessa Bending, 2021. december 3.– VOX EU CEPR

A kínálati láncok zűrzavara –The Supply-Chain Mess Daron Acemoglu, 2021. december 2. – Project Syndicate

A Fed bézs-könyve – Fed’s Beige Book: “Economic activity grew at a modest to moderate pace” Bill McBride, 2021. december 1. – Calculated Risk

Miért legyen a központi banknak digitális pénze? – Why Central Bank Digital Currencies?
Raphael Auer, Jon Frost, Michael Lee, Antoine Martin, and Neha Narula, 2021. december 1. – Liberty Street Economics

Az amerikai palaolaj-kitermelés lassú feléledése problémát okoz a járvány utáni olajpiacon – US Shale Patch’s Lackluster Recovery is a Problem for the Post-COVID Oil Market Rory Johnston, 2021. november 30. – Commodity Context

A Twitternek új vezetője van – lesz-e új üzleti modell? – Twitter Has a New CEO; What About a New Business Model? Ben Thompson, Posted on Tuesday, 2021. november 30. – Stratechery

A főnökök által terjesztett inflációs sztorit leleplezi a zsíros profit –Fattest Profits Since 1950 Debunk Wage-Inflation Story of CEOs Matthew Boesler, Joe Deaux, Katia Dmitrieva, 2021. november 30. – Bloomberg

Az USA félévszázados iparpolitikájának tanulságai – Lessons learned from half a century of US industrial policy Gary Clyde Hufbauer and Euijin Jung, 2021. november 29. – Peterson Institute for International Economics

Vége a szabad pénz korának – The End of Free Money Hans-Werner Sinn, 2021. november 29. – Project Syndicate

A Nobel-díjas portfolió elmélet segít a korallzátonyok megmentésében – Nobel-winning stock market theory used to help save coral reefs Karen McVeigh, 2021. november 28. – The Guardian

Élénk vita a veszteségkerülésről a társadalomtudósok között – Among Social Scientists, a Vigorous Debate Over Loss Aversion, Michael Schulson, 2021. november 15. – UNDARK

Programajánló

2021. december 9–10. Global Value Chains and Multinational Corporations – how do they relate? nemzetközi workshop, VGI

Kézdi Gábor 1971-2021

2021. december 21–22. Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület éves konferenciája és Kézdi Gábor emléknap, a részvétel MKE tagsághoz kötött, az emléknapon való részvétel ingyenes, regisztáció itt

2022. január 13. 13.00 – 15.00 Telegdy Álmos: Credit Constrained Firms and Government Subsidies: Evidence from a European Union Program KTI szeminárium

2022. január 20. 13.00 – 15.00 Arieada Muco (CEU): The Xerox Effect: Communication Technologies and Political Actions in Autocracy KTI szeminárium

2022. február 3. 13.00 – 15.00 Lengyel Balázs: Understanding hesitancy with revealed preferences across COVID-19 vaccine types KTI szeminárium

Írta és szerkesztette: Balabán Zsuzsa Olvasószerkesztő: Patkós Anna Publikációk szolgáltatásával közreműködött: Bálint Éva, Miátovics Csilla

Feliratkozás/Leiratkozás

Tartalomból: Interjú Deák András Györggyel, Kockázati és magántőke befektetések Magyarországon, Bérhányad alakulása, Egyenlőtlen halálozási mutatók elkerülhető halálokok

Absztrakt 2021. szeptember 20.

Földi Adrien — Mon, 20 Sep 2021 08:00:00 +0000

Absztrakt letöltése pdf-ben

KRTK interjú

A pécsi Uránvárosban nőtt fel, középiskolába azonban már „bejárt a városba”. Előbb általános asszisztens és gyermekápolói végzettséget szerzett, majd mivel a tanárképzőre nem került be, a pécsi jogi karon végzett. 1978-ban került a Dunántúli Tudományos Intézetbe, ahol Bihari Ottó akadémikus hatására a helyi közügyekkel kezdett foglalkozni, majd Enyedi György mellett részt vett a regionális tudományág meghonosításában és az RKK országos hálózata kiépítésében. Szakmai sikereit elmondása szerint annak köszönheti, hogy a kihívásokra mindig igent mondott, ha kapott egy feladatot, azt elvállalta. Pálné Kovács Ilona akadémikussal (RKI) Siposs Zoltán beszélgetett. Tovább

Kutatások

Adatelemzés üzleti, gazdasági és szakpolitikai döntésekhez

A néhány hónapja megrendítően fiatalon elhunyt Kézdi Gábor (University of Michigan, Ann Arbor és KTI) Békés Gáborral (CEU és KTI) közösen írt, a Cambridge University Pressnél megjelent adatelemzési tankönyve nagy valószínűséggel referenciaként szolgál majd az eljövendő generáció számára . A kötet a vállalatok döntéshozói számára éppúgy értékes tudást kínál, mint a gazdasági, szakpolitikai elemzőknek. Átfogóan tárgyalja a regressziós elemzéseket, a gépi tanulást és az ok-okozati elemzéseket, valamint kitér arra is, hogy mikor, miért és hogyan működnek a módszerek, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Elemzéseiket a szerzők esettanulmányokon keresztül szemléltetik, amelyek mindegyike egy-egy iparág szempontjából releváns kérdést jár körül. A tudásanyag elsajátítását 360 gyakorló kérdés és 120 adatgyakorlat segíti. Az elemzésekhez szükséges Stata-, R- és Python-kódokat, valamint más forrásanyagokat és adatokat a www.gabors-data-analysis.com webhelyen találhatják meg. Tovább

Lejárt tartozások fogságában

Magyarország legelmaradottabb térségeiben még prosperáló időszakban is sokan éltek pénzügyi kirekesztettségben. A reménytelen nagyságúvá nőtt tartozások miatt sokan arra rendezkedtek be, hogy nem vállalnak bejelentett munkát, nem nyitnak bankszámlát, és emiatt folyamatos stresszel élnek együtt. A nemteljesítő hitelek azonban nemcsak egyéni szinten, de össztársadalmi szinten is nagy költségekkel járnak, olvasható Berlinger Edina, Dobránszky-Bartus Katalin és Molnár György (KTI) Közgazdasági Szemlében megjelent cikkében. Az empirikus elemzés alapjául szolgáló természetes gondolatkísérlet az, hogy mi történne, ha a régóta fennálló nemteljesítő hiteleket újra tárgyalnák és (akár részleges adósságelengedéssel kombinálva) újra strukturálnák, ezzel elhárulna az adósok feje fölül a behajtás fenyegető réme. Kutatásunk célja az, hogy kiderítsük, várhatóan milyen hatása lenne egy ilyen programnak a foglalkoztatásra, a bankszámlahasználatra és a népesség egészségi állapotára nézve. Tovább

Termékválaszték és termelékenység

Egy vállalat termékválasztéka azt tükrözi, hogy a vállalat mennyire sikeresen tud részt venni a belföldi és külföldi versenyben. Csak az új termékek folyamatos bevezetése révén tartható fenn a versenyképesség a hazai és a nemzetközi piacokon, ahol az új termékek bevezetéséből származó előnyök gyorsan eltűnhetnek a versenytársak megjelenésével. A kizárólag a belföldi piacon működő cégekhez képest az exportálóknak sokkal nehezebb versenyfeltételek között kell folyamatosan megújítaniuk és kiigazítaniuk a termékportfóliójukat a meglévő termékeik minőségének javításával vagy új termékek bevezetésével. Halpern László (KTI) Statisztikai Szemlében megjelent tanulmányában magyar adatok alapján vizsgálja, hogy a hazai és a külföldi piacokra bevezetett új termékek számát milyen tényezők befolyásolják. A vállalati jellemzők közül a méretet, a tulajdonosi szerkezetet és a termelékenységet veszi figyelembe. Ezeken túl a vállalat által felhasznált importtermékek adatait is tanulmányozza, részletes termék- és partnerbontásban. Tovább

Oktatáspolitika hatása a nemek közötti tanulási különbségekre

Köztudott, hogy a lányok olvasási teszteken általában jobban teljesítenek, mint a fiúk, míg matematikából általában lemaradnak tőlük. A nemek közötti különbségek azonban nagymértékben eltérnek az egyes országok között. Míg a szakirodalom ezeket a különbségeket főleg kulturális tényezőknek tulajdonítja, Herman Zoltán (KTI) és Kopasz Marianna Research Papers in Educationben megjelent angol nyelvű tanulmányában azt vizsgálják, hogy ez az országonkénti eltérés összefügghet-e a helyi oktatáspolitikai jellemzőkkel. Kutatásuk három elemet vizsgál: a korai követést, a tanulóközpontú oktatási formákat és az évismétlést. A 2012-es PISA-felvétel alapján végzett elemzés azt igazolta, hogy a nemek közötti különbségek valóban összefüggésbe hozhatók a különböző oktatási rendszerek bizonyos jellemzőivel. Először, a korai követés közvetlen hatással van a teszteredmények különbségeire a lányok javára. Másodszor, a tanulóközpontú oktatási formák a lányok számára előnyösebbek az országok közötti, azokon belüli, valamint az iskolákon belüli összehasonlításban. Végül, az évismétlés oktatási eszköztárban alkalmazott súlya is összefügg a nemek közötti különbségekkel, minél szigorúbb az oktatási rendszer, annál jobbak a fiúk lányokhoz mért eredményei, ami matematikából az olló szétnyílását, olvasásból pedig összezáródását jelenti. Tovább

Életpálya-jövedelem, várható élettartam és nyugdíj

A hagyományos nyugdíjirodalom feltette, hogy a születéskor vagy nyugdíjazáskor várható élettartam – azaz adott életkorban a halandóság – független a jövedelemtől, így a nyugdíjképlet degresszivitásával, azaz a keresetek beszámításának csökkenő mértékével határozták meg a nyugdíjséma újraelosztási mértékét. Újabban egyre nagyobb figyelmet kap, hogy különböző országokban és különböző években a nyugdíjazáskor várható élettartam – különösen a férfiaké – az életpálya-jövedelemmel párhuzamosan növekszik. Simonovits András (KTI) Statisztikai Szemlében megjelen tanulmánya egyrészt bemutatja, hogy különböző országokban és években miként növekszik a nyugdíjazáskor várható élettartam az életpálya-jövedelem párhuzamos növekedésével. Majd egyszerű modellszámításokkal szemlélteti, hogy milyen módon hat e tapasztalati tény a különböző típusú nyugdíjrendszerekre. A szerző fő eredménye, hogy az elvárt méltányosság az arányos és az alapnyugdíj keverését vagy az arányos nyugdíjhoz képest degresszív rendszer alkalmazását teszi szükségessé. Tovább

Trendek és töréspontok II. – Világgazdasági Tudományos Tanács

Az Akadémiai Kiadónál megjelent Szanyi Miklós (VGI), Szunomár Ágnes (VGI), és Török Ádam (MTA) által szerkesztett tanulmánykötet a Világgazdasági Tudományos Tanács második, 2019/2020-as ciklusában megvitatott elemzéseket tartalmazza. A kötetben a Világgazdasági Intézet számos munkatársának írása szerepel, így más szerzők mellett olvasható N. Rózsa Erzsébet, Ricz Judit, Sass Magdolna, Szalavetz Andrea, Szanyi Miklós, Szigetvári Tamás és Szunomár Ágnes tanulmánya is. Az évad során olyan érdekes és aktuális világgazdasági jellegű témák kerültek a Tanács elé, amelyek vagy a kelet-közép-európai régióval foglalkoznak, vagy olyan térségek gazdasági helyzetére, kihívásaira koncentrálnak, amelyek az utóbbi időben Magyarországon is a tudományos érdeklődés homlokterébe kerültek. Az előadók és opponensek − tehát a kötet későbbi szerzői − különböző szempontokból dolgozták fel az egyes témákat, így a közgazdasági megközelítések mellett megjelenik a történészi, bölcsészettudományi, sőt az üzleti nézőpont is. Tovább

Digitalizáció és lokációs előnyök Magyarországon

A globalizáció lassulása és a járvány okozta termelési zavarok felerősítették a globális termelési láncok átszervezési törekvésit. Ebben a folyamatban a multinacionális cégek döntéseinél ismét előtérbe kerülnek a telephelyelőnyök. A modern vállalatok már digitalizált rendszerben működnek, új üzleti modellek jönnek létre, fontossá válik például az innováció, a digitális infrastruktúra és a nemzetközi együttműködés. A digitalizáció terén a legtöbb mutató esetében Magyarország még mindig a lemaradók között szerepel, főleg a hazai kis- és középvállalatokat tekintve. Éltető Andrea (VGI) Külgazdaságban megjelent cikke bemutatja, hogy hogyan fogyott el a korábbi legerősebb magyar telephelyelőny: a szakképzett munkaerő, illetve hogyan erodálódott a stabil üzleti környezet és a jogbiztonság is. A kutató az oktatási rendszer átfogó, a jelenleg szükséges kompetenciákat kialakító fejlesztésére ösztönzi a döntéshozókat, hogy Magyarország is kihasználhassa a digitalizáció előnyeit, és jól teljesítsen a nemzetközi versenyben. Tovább

Integráció és digitalizáció a kelet-közép-európai autóiparban

A kelet-közép-európai országok meghatározó szerepet játszanak az európai autóiparban: költségalapú előnyeik és relatív fejlett technológiai környezetük révén hozzájárulnak az Európai Unió versenyképességéhez. Sass Magdolna (VGI) és szerzőtársai Pelle Anita és Tabajdi Gabriella a kereskedelmi költségek elméletének segítségével vállalati mintán keresztül vizsgálja, hogy az utóbbi időben hogyan változtak a régió lokációs előnyei, és hogyan hathat a digitalizáció a lokációs és befektetési döntésekre az autóiparban. Következtetéseik szerint a digitalizáció egyre szélesebb körű, elterjedtebb használata csökkenti a kereskedelmi költségeket, és új perspektívát nyit a vállalatok számára az Európai Unió gazdaságába mélyen integrálódott kelet-közép-európai autóiparban is, miközben veszélyt is jelenthet a periférikus területekre. Tovább

Zsugorodó vidéki területek Európában

A 2008-as pénzügyi válságot közvetlenül követő években a versenyképesség „motorjainak” azonosítása és támogatása került előtérbe. Ez érthetően a tudásalapú tevékenységeknek otthont adó városi területekre összpontosította a szakpolitikusok figyelmét. Tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy az ilyen stratégia ugyan hatásos a nemzeti szintű átlagos növekedés elérésére, de a regionális egyenlőtlenségek növekedésével jár. A konvergencia lassulása esetenként megfordulása nyilvánvalóvá tette, hogy egyes vidéki területek nagyban elmaradnak a városiak mögött, és úgy tűnik, hogy a „terjedési hatások”, amelyekről általában feltételezik, hogy a gazdasági előnyöket a gazdasági „gócpontokból” a perifériára továbbítják, nem működnek túl jól. Kovács Katalin (RKI), Tagai Gergely (RKI) és szerzőtársaik kötete az 2019-2020 közötti ESCAPE (European Shrinking Rural Areas: Challenges, Actions and Perspectives for Territorial Governance) nemzetközi kutatási program eredményeit foglalja össze. Eredményeik szerint 2033-ra az európai vidéki régióknak 59 százaléka lesz érintett a zsugorodásban, azaz az egy vagy több generáción belül bekövetkezett lakosságszám csökkenésben. Tovább

Nagyvárosok Magyarországon

A magyar nagyvárosok fejlődési pályájáról az elmúlt húsz évben nem készült sem értékelő, sem összehasonlító tanulmánykötet. Ezt a hiányt pótolja a Rechnitzer János (RKI) és Berkes Judit által szerkesztett kötet, amely a „A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés” elnevezésű KÖFOP program keretében lefolytatott kutatásokat mutatja be. 16 szerző 15 tanulmánya dolgozza fel a hazai településhálózat csomópontjainak jellemzőit, fejlődési irányait, érdekességeit. Áttekintést nyújtanak a korábbi kutatási irányokról, gazdasági szerkezetük alakulásáról, a kormányzási modellekről, a társadalmiszerkezet-változási trendjeikről, a kulturális környezetről, a városszerkezet átrendeződéséről, majd összefoglalják fejlődési pályáik jellemzőit, keresve a közös és egyedi elemeket. Mindehhez társul a nyolc nagyvárost (Debrecen, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Miskolc, Szeged, Székesfehérvár) elemző-értékelő tanulmány. A szerzők a kötetet nemcsak a nagyvárosok vezetőinek, politikusainak, tervezőinek ajánlják, hanem a befektetőknek és gazdasági szereplőiknek, akik döntéseik megalapozásához szakszerű és tudományos információkat nyerhetnek belőle. Tovább

A sokkterjedés változásai a fejlett gazdaságok között

A Lehman Brothers 2008. szeptember 15-i csődbejelentését követően a pénzügyi összeomlás a korábbiakhoz képest gyorsabban söpört végig a nemzetközi piacon. Az események következményeképpen a gazdasági válságok megújult figyelmet kapnak – az egyre növekvő szakirodalom az okok megvitatása mellett a következményeket is tárgyalja. A pénzügyi válság hozta elő azt a kérdést is, hogy a gazdasági sokkok hatásai milyen módon és csatornákon terjednek a különböző országok között, és ráirányította a figyelmet a különböző gazdasági idősorok szinkronizáltságának fontosságára. A globalizálódó világgazdaság a válságok terjedése szempontjából azt a kockázatot rejti, hogy a több dimenzióban szorosan összekapcsolódó régiók, nemzetgazdaságok sérülékenyebbé válnak a lokálisan jelentkező válságtünetekkel szemben: a sűrűbb gazdasági kapcsolatrendszer a különböző zavarok gyorsabb terjedéséhez vezet. Iloskovics Zita (RKI) és Sebestyén Tamás (PTE) Statisztikai Szemlében megjelent tanulmánya a világgazdaság 25 országának kapcsolatrendszerét térképezi fel a bruttó hazai termék növekedési ütemeinek együttmozgásán keresztül, 1961 és 2019 közötti negyedéves bontású adatokon. Tovább

A trianoni békeszerződés és a gazdasági konszolidáció hatása a magyar bankhálózatra

Gál Zoltán (RKI) Területi Statisztikában megjelent tanulmánya az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésnek a magyar bankrendszerre gyakorolt hatásait vizsgálja. Elemzi a határváltozásoknak a bankhálózatra és a két világháború közötti magyarországi városfejlődésre kifejtett folyamatait. A határokon átnyúló változások jelentős eszköz- és tőkeveszteségeket okoztak a bankrendszer szereplői számára. Az új határral elválasztott fiókok és a bankközpontok közötti kapcsolatok megszakadása hosszú évekre az eszközök befagyasztását és a nem teljesítő hitelek felhalmozódását vonta maga után. A szerző röviden áttekinti a határokon kívül rekedt, elszakított bankhálózat konszolidációjának nehézségeit és a határon túli magyar érdekeltségű pénzintézetek térvesztésének tendenciáit. A tanulmány felvázolja azokat a tényezőket is, amelyek meghatározták a magyarországi regionális bankközpontok két világháború közötti területi átalakulását. A szerző megállapítja, hogy Budapest mint pénzügyi központ szerepének jelentős mértékű megerősödése, illetve a vidéki bankközpontok hanyatlása nemcsak a békeszerződéssel, hanem sokkal inkább a piaci koncentráció korábban kezdődött, térgazdaságtani szempontból is elemezhető tendenciáival magyarázható. Tovább

Szuburbanizáció környezeti hatásai Győr környékén

A szuburbanizáció az egyik legjelentősebb városfejlődési folyamat napjainkban Európa-, sőt világszerte. Nem csupán a nagyvárosokat, metropoliszokat érinti, hanem a kisebb vidéki városok térségeit is. Számos környezeti hatása közül kiemelkedik a forgalomnövekedés, ami nem csupán a dugók és balesetek számának szaporodásával, hanem a közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátás jelentős mértékű emelkedésével is jár. Igaz, hogy a vidéki agglomerációkban a szuburbanizáció léptéke lényegesen kisebb, mint a metropoliszokban, azonban a kiköltöző lakosság az ingázáshoz nagyobb arányban veszi igénybe az egyéni közlekedési formákat. Hardi Tamás (RKI), Farkas Orsolya (RKI) és Hegyiné Bolla Katalin (RKI) – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja, a thesszaloniki Aristotle Egyetem, valamint egy görögországi környezetvédelmi tanácsadó cég együttműködésével kifejlesztett szoftver, a COPERT (Computer Programme to calculate Emissions from Road Transport) segítségével – becslést készítettek a Győr környéki szennyezőanyag-kibocsátás 1995 és 2018 közötti változásáról. Tovább

Színes statisztika

A technikailag automatizálható időráfordítás néhány szektorban.

Forrás: Koós Bálint, portfolio.hu

Sajtószemle

KRTK blog – Portfolio.hu

A KRTK a Portfolio.hu pénzügyi gazdasági hírportállal együttműködésben közös blogot indított, ahol a KRTK kutatói közzéteszik gazdaságelemzési írásaikat.

A magyar cégek egymástól lesik el az ötleteket, és ezzel egész Magyarország jól jár Békés Gábor, Harasztosi Péter – 2021. szeptember 05.

Egyre élhetetlenebbé teszi a megnövekedett autóforgalom az életet Magyarország egyik legszebb tájegységében Dr. Jóna László, KRTK, Dr. Henézi Diána Sarolta – 2021. augusztus 29.

Hátrányba kerülhet a vidéki Magyarország az automatizálás előretörése miatt Koós Bálint – 2021. augusztus 20.

Uniós karbonvám: kulcsmegoldás a klímaharcban, vagy egy kereskedelmi háború kezdete? Muth Dániel – 2021. augusztus 13.

Megismételhető-e a gazdasági csoda, ahogy a szegény ázsiai országokból gazdag és fejlett államok lettek? Ricz Judit– 2021. augusztus 3.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? Itt a válasz Csurilla Gergely, Fertő Imre – 2021. július 27.

A gazdaságunk fejlettsége is múlik a kutatási intézményeken: hogy áll Magyarország? Sebestyén Tamás, Braun Erik, Iloskics Zita – 2021. július 25.

Mit tettek a gazdák a pandémia alatt? Fertő Imre – 2021. július 15.

A földhasználat változásának hatása a fenntarthatóságra Hoyk Edit, Farkas Jenő Zsolt, Hardi Tamás – 2021. július 12.

Kiskakas vagy jávorszarvas: COVID-válságmenedzselés Franciaországban és Svédországban Somai Miklós – 2021. július 3.

Csapatjáték nagy téttel – A szabadalmi együttműködések szerkezete Európában Tóth Gergő, Juhász Sándor, Elekes Zoltán, Lengyel Balázs – 2021. június 27.

VGI Blog

Győzött a közöny – avagy néhány szót a francia regionális választásokról Somai Miklós – július 14.

KTI Blog – nemzetközi cikkajánló Madarász Aladártól

Várni az inflációt: az 1950-es évek esete – Expecting Inflation: The Case of the 1950s
Gabriel Mathy, Skanda Amarnath and Alex Williams, 2021. szeptember 14. – Employ America

A Pandexit gazdasági kockázatai – The Economic Risks of Pandexit, Howard Davies, 2021. szeptember 13. – Project Syndicate

Miért tartósak a pénzügyi mániák – Why Financial Manias Persist, Ben Carlson, 2021. szeptember 12. – A Wealth of Common Sense

Mit érdemes tudni a közgazdaságtanban? – What’s worth knowing in economics? A global survey among economists, Peter Andre, Armin Falk, 2021. szeptember 7. – VOX EU CEPR

A koronavírus és az emberi szabadság – COVID-19 and Human Freedom, Joseph E. Stiglitz, 2021. szeptember 7. – Project Syndicate

Átevickélés két évszázadon: a brit hegemónia vége – A. Howes recenziója Duncan Weldon könyvéről – Two Hundred Years of Muddling Through — the end of British hegemony, 2021. szeptember 7. – Financial Times

Hogyan lett a 2020-as válság majdnem rosszabb a 2008-asnál? – 2020 Was Almost Worse Than 2008, Adam Tooze, 2021. szeptember 6. – The Atlantic

Az üzletember-politikusok felemelkedése – The Rise of Business Politicians, Ilona Babenko, Viktar Fedaseyeu, Song Zhang, 2021. szeptember 2. – ProMarket

A koronavírus és a neoliberalizmus válsága – Has Covid ended the neoliberal era?, by Adam Tooze, 2021. szeptember 2. – The Guardian

Elvesztjük az inflációs horgonyt – Losing the inflation anchor, Ricardo Reis
2021. szeptember 8. – Brookings

Programajánló

szeptember 22-24., 12.00 – Pécs, A vidéki Magyarország a pandémia korában IX. Falukonferencia, RKI, Helyszín: Magtár – Pécs, Dóm tér 6.szeptember30. 9.00 – 11.00 Budapest/online Drucker Luca (CEU) –Meritocracy and Persistent Luck, KTI szeminárium

október 1-2. Győr, Fiatal Regionalisták XII: konferenciája

október 7. 13.00 – 15.00 Budapest/online Győrfi Anita (Vienna Graduate School of Economics) – Estimating gender differences in returns to elite schools, KTI szeminárium

október 7. 10:00 – 11.30 Budapest, Ricz Judit: Post-crisis developmental state: perspectives from the global periphery, VGI Műhelybeszélgetések

november 5-6. Szirák, Éves munkatudományi konferencia, KTI, MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság, Info: reizer.balazs@krtk.hu

november 9. Budapest, Társadalmi innovációk és az üzleti innovációk társadalmi környezete, KTI, KRTK TK, Info: havas.attila@krtk.hu vagy medve-balint.gergo@tk.hu.

november 29-30. Budapest/online, 7th The Role of State in Varieties of Capitalism (SVOC): The changing repertoire of state intervention to promote development in an unfolding new world order, VGI, CEU

Írta és szerkesztette: Balabán Zsuzsa, Olvasószerkesztő: Patkós Anna, Publikációk szolgáltatásával közreműködött: Bálint Éva, Miátovics Csilla

Feliratkozás/leiratkozás

Absztrakt 2021. június 25.

admin — Fri, 25 Jun 2021 13:02:00 +0000

Tartalomból: a koronavírus járvány hatása a foglalkoztatásra, a kötelező magánnyugdíjpillér modellei, gyermekegészségügyi jelentés, európai vesecsereprogram modellek, városi minimálbérek az Egyesült Államokban, nemek közötti képességhasználat különbségei, rurális innovációk, digitális pénzügyi innovációk, alternatív fejlettségi mutatók és még sok más…

Absztrakt letöltése pdf-ben

KRTK-interjú

Talán nem meglepő, hogy az oktatásgazdaságtani kutatásairól ismert Kertesi Gábornak általános iskolai tanulmányai kezdetén meggyűlt a baja az oktatási intézményekkel. Tanuláshoz való hozzáállásában bekövetkezett fordulatot többek között olyan kivételes tudású pedagógiai szakembereknek tulajdonítja, mint a Radnótiban tanító egykori matektanárja. A Közgazdaság-tudományi Intézetbe rögtön egyetem után szeretett volna bejutni, de ez csak 10 év múlva sikerült, azóta azonban rövid megszakításokkal 35 éve gazdagítja az intézeti kutatásokat. Szakmai életútjáról Siposs Zoltánnal beszélgetett. Tovább

Emlékkötet

KERTESI GÁBOR 70 ÉVES. Írások neki és róla

Köllő János, szerkesztő bevezetője:

„Ötvenedik születésnapján egy közös barátunk szép kaktusszal ajándékozta meg Gábort, nem minden célzatosság nélkül. Tud szúrós, szakmai kérdésekben akár nyomulós is lenni. Kétségkívül van benne valami a játszótéri Gáborkából, aki a homokozóba érve rövid vizsgálódás után határozottan közli: a homokvár így egy kalap …t sem ér. A fundamentumoktól kell újjáépíteni! Vizesárok és alagút nélkül? Így belekezdeni sem érdemes! Ezt nem mindenki viseli jól a homokozóban. Három dolgot azonban meg kell hagyni. A homokvár tényleg sokkal szebb lesz, mint volt, Gábor előbb-utóbb megköveti az esetleg megbántódott játszótársakat, és a homokozóból kilépve átalakul azzá, ami volt és lesz: vidámságra hajlamos, életélvező emberré és figyelmes, igaz baráttá.”

A kötet letölthető a KTI weboldaláról.

Konferencia

Halpern László az MTA doktora, aki a közelmúltig a Közgazdaság-tudományi intézet tudományos igazgatóhelyettese majd igazgatója, a Makrogazdaságtan és növekedés kutatócsoport vezetője, a Közép-európai Egyetem professzora, valamint a cseh jegybank tudományos tanácsadó testületének tagja, a londoni CPRE tudományos munkatársa és számos hazai és nemzetközi program szakmai vezetője volt, 70. életéve betöltését követően nyugdíjba vonult. Munkatársai, egykori tanítványai június 17-én megrendezett konferenciával ünnepelték e tekintélyes szakmai életutat. A kollegák által elhangzott előadások napjaink makrogazdasági kihívásait érintették. Az eseményt Giorgio Barba Navaretti (University of Milan), Carlo Altomonte (Bocconi University) és Michael Landesmann (Vienna Institute for International Economic Studies) kerekasztal-beszélgetése zárta, amelyen Halpern László munkásságának szakmai jelentőségét értékelték. A konferencia programja

Kutatások

A koronavírus-járvány első hullámának hatása a foglalkoztatásra és a vállalatok árbevételére

Annak ellenére, hogy a korlátozó intézkedések Magyarországon csak március második felében léptek életbe, már az első negyedév egészére vonatkozó munkaerőpiaci adatok is aggasztó képet festettek. A várakozásoknak megfelelően az első és második negyedéves vállalati teljesítmények elmaradtak a korábbi szinttől. Bár az aggregált mutatók riasztó képet festenek, a mikroadatok alaposabb vizsgálata azt mutatja, hogy a járvány nem egyformán sújtotta a társadalom egyes csoportjait. A diplomások könnyebben átvészelték a válságot. A külföldi és exportáló vállalatok nagyon jelentős, de főként csak átmeneti visszaesést szenvedtek el, ezzel szemben a belföldi tulajdonú vállalatok visszaesése lassabbnak, de tartósabbnak bizonyult. A társadalomnak azok a tagjai tudtak jobban alkalmazkodni a válsághoz, akik már a válság előtt is jobb helyzetben voltak. Köllő János és Reizer Balázs (KRTK KTI) Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányunkban egyéni és vállalati adatok segítségével vizsgálják a válság hatását. Tovább

A kötelező magánnyugdíjpillér három elemi modellje

Simonovits András (KRTK KTI) Közgazdasági Szemlében megjelent legújabb tanulmányában a 2010-ben felszámolt kötelezően választható magánnyugdíj rendszert helyezi vizsgálata középpontjába. Elemzését három téma köré csoportosítja. 1. Hogyan lehet megbecsülni a magánnyugdíjpillér 1998–2010 közötti hozamát? 2. Kinek érte meg 1998ban önként belépni a magánnyugdíjpillérbe? 3. Miért nem éri meg a magánnyugdíjpillérből nyugdíjba menni 2020ban? Tovább

Gyermekegészség Magyarországon a 21. század második évtizedében

Kevés igazságtalanabb társadalmi egyenlőtlenséget ismerünk a gyerekeket érintő egyenlőtlenségeknél. Kertesi Gábor és Hajdu Tamás KRTK KTI Műhelytanulmányként megjelent jelentésükben átfogó képet adnak a magyarországi gyerekek egészségi állapotában fennálló társadalmi különbségekről. Jelentésük egymillió-nyolcszázezer 0–18 év közötti gyerekről és fiatalról szól. Ha hozzávesszük a szülőket és más együttélő családtagokat is, akkor a gyermekes családok teljes népességét érinti: több mint négymillió embert. A jelentés kiterjed olyan mutatókra is, mint a fogak állapota, a tinédzserkori terhesség, a túlsúlyra vonatkozó adatok, illetve a krónikus betegségek előfordulása. A szerzők ebben a műhelytanulmányban átfogó helyzetképpel szolgálnak, munkájukat későbbi változatokban szakirodalmi hivatkozásokkal és szakpolitikai ajánlásokkal bővítik majd. Tovább

Európai vesecsereprogram modellek

A vesecsereprogramokban felmerülő komplex, több kritériumot érintő optimalizálási problémák mind a gyakorlatban, mind a tudományos szakirodalomban jelentős figyelmet kapnak. Míg a szakcikkek az elméleti eredményeket jól áttekintik és szintetizálják, ez kevésbé igaz a gyakorlat bemutatására. Biró Péter (KRTK KTI) és szerzőtársai European Journal of Operational Research-ben megjelent tanulmányukban bemutatják a jelenlegi európai vesecsereprogramokban alkalmazott modelleket és módszereket. A legtöbb leírás nemzeti programokra vonatkozik, ugyanakkor a felbukkanó, nemzetek közötti programokra is kitérnek. A szerzők azt találják, hogy a modellek és módszerek eltérései egy-egy ország jellemzőinek, politikájának és etikai szabályrendszerének eltérései miatt következnek be. A szintetizált technika a jövőbeli nemzeti és nemzetek közötti kezdeményezések sikeréhez járulhat hozzá. Tovább

Élelmiszerexport bővülés a kelet-közép-európai országokban

A 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok agrárélelmiszeri exportjának mutatóiból az látszik, hogy a kelet-közép-európai országok az EU-csatlakozást követően jól használták ki a külföldi piacokhoz való hozzáférés lehetőségeit. Fertő Imre (KRTK KTI) és szerzőtársai az Eurochoices című folyóiratban megmutatják, hogy 2004 óta miként nőtt a megfigyelt 11 országban – abszolút értékben és piaci részedést tekintve – az EU-n belüli és a nemzetközi piacokra irányuló agrárexport. A bővülés legáltalánosabban a meglévő termékek meglévő partnerei között jelentkezett, bár egyes országokra a termékdiverzifikáció és a kereskedelmi kapcsolatok kiterjedése is jellemző volt. Tovább

Helyi minimálbérek az Egyesült Államokban

Az első városi minimálbér rendeletet Washingtonban hozták 1993-ban. Az ezt követő húsz évben nem volt sok hasonló beavatkozás az amerikai nagyvárosokban, majd az elmúlt 7 év alatt hirtelen 42-re bővült a városi minimálbért szabályozást bevezetők száma. Ugyan az esetszám kutatási szempontból továbbra is alacsony és a szakirodalom is még csak kialakulóban van, Lindner Attila (KRTK KTI és UCL) és szerzőtársai a Journal of Economic Perspectivesben kísérletet tesznek arra, hogy bemutassák, milyen hatással van a bérek helyi környezethez való igazítása a munkaerőpiacra. Az első eredmények azt mutatják, hogy a hatások nem különböznek kirívóan az állami szintű szakpolitikai beavatkozásokétól: zömében a közepes vagy felső jövedelmi osztályokat érintő fogyasztói árak emelkedését és a munkaerőpótlás költségének kismértékű csökkenését lehetett megfigyelni. Tovább

Bérelőny a külföldi tulajdonú vállalatoknál

A multinacionális cégeknek helyet kínáló kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban gyakran hangzik el a nemzet kiárusításának vádja, az idegen tőke által gerjesztett tudástranszfer képes azonban a negatív hatásokat ellensúlyozni és fellendíteni a régió gazdasági fejlődését. Ezt támasztja alá Köllő János (KRTK KTI), Boza István és Balázsi László Journal for Labour Market Researchben publikáltempirikus kutatása is. A hazai lakosság felét magában foglaló 2003–2011 közötti paneladatok elemzésével a kutatók azt találták, hogy a multinacionális vállalatok jelentősen magasabb béreket fizetnek, mint a hasonló hazai cégek, és azok alkalmazottai elveszítik bérelőnyük egy részét, amikor elhagyják a külföldi tulajdonú szektort. Ennek ellenére többet keresnek, mint kollégáik a hazai vállalkozásokban, ugyanakkor a belföldi cég alkalmazottai is profitálnak abból, ha vannak korábban multinacionális vállalatokban tapasztalatokat szerzett munkatársaik is. Tovább

Foglalkozáson belüli képesség használat nemi különbségei

Újabb kutatások azzal bővítették a nők és férfiak munkapiaci különbségeiről meglévő ismereteinket, hogy szakmakategóriákon belül eltér a nemek kognitív képességeinek használata, méghozzá a férfiak javára. Az állítás azért is meglepő, mert az gondolnánk, hogy az elvégzendő feladatok köre egy foglalkozáson belül közel azonos. Pető Rita és Reizer Balázs (KRTK KTI) Journal of Population Economicsbenmegjelent cikkükben annak járnak utána, milyen lehetséges mechanizmusok állhatnak az eredmények mögött. Kutatásuk alátámasztotta feltételezésüket, amely szerint a háztartási feladatok egyenlőtlen eloszlása játszik szerepet a munkahelyi teljesítményekben meglévő különbségekben. Tovább

Milgrom és Wilson munkássága: bevezetés az aukcióelméletbe

A 2020. évi közgazdasági Nobel-díjasok az aukcióelmélet terén kifejtett munkásságért érdemelték ki az elismerést. Robert B. Wilson témavezetője Paul R. Milgrom volt Stanfordban, és ő immár a harmadik Nobel-díjas Wilson tanítványai közül. A mostani elismerésre a szakma már régóta számított, Milgrom munkássága százezren felüli hivatkozással kiemelkedő̋ az elméleti közgazdászok között. Biró Péter (KRTK KTI) és Magyarkuti Gyula Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmánya nemcsak bemutatja a két tudós eredményeit, de ismerteti a közgazdaságtan e területének múltját, majd a mérnöki közgazdaságtan és piactervezés interdiszciplináris területeinek rövid ismertetésével a témakör jövőjét is felvázolják. Tovább

A rurális innováció európai és hazai mintái

A rurális térség fejlődésének egyik kulcseleme az innováció. Amíg a városokban számos innováció van jelen, addig a rurális térségekben jóval kevesebb, és mértéke területenként eltérő. Kézai Petra Kinga (KRTK RKI) és Konczosné Szombathelyi Márta a Tér – Gazdaság – Ember idei első számában megjelent tanulmányának központi kutatási kérdése az, hogy a gyakorlatban bevált példák közül melyek képviselik a rurális innovációt Európában, illetve Magyarországon. Az ózdi mozgópostai szolgáltatás, az alcsútdobozi – Smart Point néven bevezetett – mozgó-bankautomata, vagy a Tata környéki Emlékerdő projekt egy-egy példa a hazai megvalósult innovációkból. A tanulmányból betekintést nyerhetünk az LEADER–programba, a közösség vezérelt helyi fejlesztésekés az innováció kapcsolatának elméleti kérdéseibe is. Tovább

A hazai COVID-19-járványhullámok területi különbségei

Magyarországon 2020. március 4-én azonosították az első két koronavírus-fertőzöttet. Az első gyógyult március 12-én hagyta el a kórházat, míg az első haláleset március 15-én következett be. 2020. március eleje óta vizsgált egy évben három járványhullám alakult ki az országban, amelyek esetszámaiban, területi jellemzőiben, valamint a visszaszorításukra tett intézkedésekben jelentősek a különbségek. Uzzoli Annamária, Kovács Sándor Zsolt, Páger Balázs és Szabó Tamás (KRTK RKI) Területi Statisztikában megjelent tanulmányukban összehasonlítják a hazai járványhullámok jellemzőit és területi különbségeit járványtani és népegészségügyi adatok segítségével. A statisztikai vizsgálatok mellett az elemzés kitér a járvány várható egészséghatásaira és egészségügyi következményeire rövid, közép- és hosszú távon is. Tovább

A telekocsizás utasszámának területi változásai az Oszkar.comon

A megosztáson alapuló gazdaságban a magánszemélyeket összekötő telekocsizás az infokommunikációs forradalom által népszerűvé vált közlekedési forma. A megosztáson alapuló gazdaság ernyőfogalma alatt működő platformok olyan összekötő szervezetek, amelyek lehetővé teszik, hogy a főként ismerősökkel, családtagokkal közös utazás elszakadjon ezektől a csoportoktól, és ismeretlenek között menjen végbe. Ezt nevezi a téma egyik kiemelkedő kutatója, Juliet Schor ismeretlenek közötti megosztásnak (stranger sharing). Bálint Dóra (KRTK RKI) Területi Statisztikában megjelent tanulmányában áttekinti a korlátozások hatásait a telekocsiplatformon regisztrált utasforgalomra. Elemzéséből a lakossági viselkedés és a mobilitási korlátozásokhoz való viszonyulás számos jellemzőjére derül fény. Tovább

Kiútkeresés a digitális pénzügyi innovációk labirintusából

A versenyképességi célkitűzések igénylik a digitális fejlődés zavartalanságát, miközben a digitális pénzügyi innovációk előnyösebb működési feltételei nem veszélyeztethetik a pénzügyi közvetítőrendszer bizonyságát. Fontos, hogy e folyamat során érvényesüljön az azonos tevekénységek azonos szabályozásának elve. E két érdek közötti egyensúlyteremtés kihívásairól, a COVID-19 világjárványnak az innovációs folyamatra gyakorolt gazdasági pénzügyi következményeiről szól Kerényi Ádám (KRTK VGI) és Müller János Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmánya. Tovább

A fejlődés és a fejlettség sokfélesége

A közgazdaságtani gondolkodásban az elmúlt fél évszázad során fokozatosan teret nyert az a nézet, miszerint újra kell gondolni a gazdaság feladatait és célját, fel kell adni a termelékenység és fogyasztás vég nélküli növekedésébe vetett hitet. Ezt a kezdetben még csak néhány elméleti kutató́ körében terjedő meggyőződést ma már több politikai döntéshozó is magáénak vallja, jóllehet a fenntarthatóbb gazdasági működésre való átállásnak számos korlátja van. A kérdés megvitatásában kulcsszerepet kap az, hogyan és mivel mérjük a makrogazdaság teljesítményét. Lakóczai Csaba (KRTK VGI) Köz-Gazdaságban megjelent elemzésében a különböző országok GDP-mutatóját veti össze olyan alternatív mutatókkal, mint a gazdasági jólét, az emberi jólét, a környezeti jólét vagy a boldog bolygó (Happy Planet Index) mutatója. Tovább

Kínai és indiai transznacionális vállalatok Magyarországon

A kínai és indiai közvetlen külföldi befektetések az ezredfordulót követően és különösen 2010 után a keleti nyitás politikájának köszönhetően indultak növekedésnek Magyarországon. A kínai befektetések állami vagy magántulajdonú́ vállalatokhoz köthetők, az indiaiak pedig magántulajdonú vállalatcsoportoktól vagy önálló vállalatoktól származnak. E vállalatok elsősorban zöldmezős beruházásokat vagy felvásárlásokat hajtanak végre Magyarországon. Az elmúlt évtizedben a kínai vállalatok inkább a felvásárlásokat (az autóiparban), az indiaiak pedig a zöldmezős beruházásokat részesítették előnyben. Völgyi Katalin (KRTK VGI) Statisztikai Szemlében megjelent tanulmányában áttekinti a kínai és az indiai beruházások főbb jellemzőit, motivációit, ágazati megoszlását. Tovább

Színes statisztika

COVID-19 fertőzöttek területi megoszlása az első hullámban (kattintásra nagyítható)

Sajtószemle

KRTK blog – Portfolio.hu

A KRTK a Portfolio.hu pénzügyi gazdasági hírportállal együttműködésben közös blogot indított, ahol a KRTK kutatói publikálják gazdaságelemzési írásaikat.

Lakóhelytől is függhet a koronavírus-fertőzés túlélési esélye – melyek a leginkább veszélyeztetett területek a járvány idején? Páger Balázs, Szabó Tamás, Kovács Sándor Zsolt, Uzzoli Annamária ─ 2021. június 17.

Mennyire fájna a költségvetésnek, ha szabadabban dönthetnénk a nyugdíjba vonulásról? Íme a számok Simonovits András ─ 2021. június 12.

A klímaváltozásnak alig ismert veszélye: a terhességre és a fogantatásra is káros hatással van Hajdú Tamás ─ 2021. június 4.

Hogyan befolyásolják a hírek az oltási hajlandóságot? Bíró Anikó, Szabó-Morvai Ágnes ─ 2021. május 29.

Számít-e a földrajzi távolság? Városok közötti nemzetközi tudományos együttműködések változása Csomós György, Vida Zsófia Viktória, Lengyel Balázs ─ 2021. május 23.

Elkerülhetetlen az autóipar átalakulása ─ tömeges leépítésekkel ez már nem úszható meg Túry Gábor ─ 2021. május 11.

Nem ezt várták ─ Arab gazdaságok tíz évvel az arab tavasz után Szigetvári Tamás ─ 2021. május 4.

A tiszta lakás ára? A házimunka miatt keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak? Pető Rita, Reizer Balázs ─ 2021. április 29.

Ha a munkába járókat oltanák, azzal mindenki jól járna Czaller László, Tóth Gergő, Lengyel Balázs ─ 2021. április 23.

A koronavírus miatti gyógyszervásárlási pánik egyenlőtlenséget szül Elek Péter, Bíró Anikó ─ 2021. április 15.

Járványszerűen terjed a koronavírus a tudományos életben Orosz Ágnes ─ 2021. április 9.

Hozzájárul-e a helyi élelmiszervásárlás a hazai gazdaság fejlődéséhez? Fertő Imre, Benedek Zsófia, Szente Viktória ─ 2021. április 3.

Meglepő, mennyire sok magyar településen nehezíti meg az életet az alapvető szolgáltatások hiánya Mezei Cecília, Farkas Jenő Zsolt ─ 2021. március 26.

Programajánló

2021. július 1. 10.00 – 11.30 (online) Völgyi Katalin: Japán és a megaregionális szabadkereskedelmi megállapodások, VGI Műhelybeszélgetés Regisztráció

2021. szeptember 22─24. IX. Falukonferencia – A vidéki Magyarország a pandémia korában, Szervező: KRTK RKI Helyszín: Pécs, Magtár, Dóm tér 6. Program

Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Siposs Zoltán
Olvasószerkesztő: Patkós Anna
Feliratkozás/leiratkozás

Absztrakt 2021. március 18.

admin — Mon, 08 Mar 2021 09:58:00 +0000

Az Absztrakt a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont rendszeres tudományos hírlevele, amely közérthető és olvasmányos formában tájékoztat a központ három intézetében zajló munkáról, eredményekről, nyilvános programokról, közgazdaságtanról, regionális tudományról és a kapcsolódó tudományterületekről. Célunk, hogy betekintést nyújtsunk munkánkba és közelebb hozzuk a tudományt a mindennapi élethez.

Absztrakt letöltése pdf-ben

Esszék

Robert Wilson (balra) és Paul Milgrom (jobbra) Forrás

Árverések – elmélettől a gyakorlatig: a 2020-as közgazdasági Nobel-emlékdíjról

Simonovits András (KRTK KTI)
Eső Péter (Oxfordi Egyetem Közgazdaságtan Tanszék)

„A Svéd Nemzeti Bank 2020-as közgazdasági Nobel-emlékdíját az árverések elméletének továbbfejlesztéséért és új árverési formák kidolgozásáért kapta két amerikai kutató: Paul R. Milgrom és Robert B. Wilson. Ennek kapcsán röviden áttekintjük az árveréselmélet fejlődését, különös tekintettel a most jutalmazott tudósok munkásságára.” Tovább

Magyar Tudomány, 182. évf. 2. sz. 2021. pp. 217–225.

Amartya Sen és Az igazságosság eszméje

Amartya Sen Forrás

Molnár György (KRTK KTI)

„Amartya Sen eddigi hatalmas életművében az igazságtalanság elleni küzdelem az a szempont, amely mágnesként rendezi össze az őt élete során foglalkoztató problémák nagy részét. A mű rávilágít, hogy milyen etikai szempontok és milyen belső logika kapcsolja egymáshoz a társadalmi választás elmélete, a jóléti köz-gazdaságtan, a női–férfi egyenlőtlenség, az éhínségek gazdaságtana, a fejlődési közgazdaságtan és számos más területen folytatott kutatásait, hogyan tartozik össze a közgazdaságtani és a filozófiai megközelítés. Tíz évvel ezelőtti könyve magyar fordításának megjelenése jó alkalmat teremt ennek végiggondolására.” Tovább

Közgazdasági Szemle, 68. évf., 2021. március

KRTK–interjú

Az adatok teszik a történeteket tényekké

Horn Dániel 2019 szeptembere óta irányítja a Közgazdaság-tudományi Intézetet. Saját elmondása szerint soha nem volt kérdés számára, hogy mi lesz belőle, szülei, sőt nagyszülei is közgazdász-pedagógusok voltak. Kezdő oktatáskutató éveit az Oktatási Minisztérium háttérintézetében töltötte, majd Kertesi Gábor áthívta a KTI oktatáskutató csoportjába. Idővel önálló kutatócsoportra vágyott, azonban úgy alakult, hogy ehelyett az egész intézet vezetésére kapott lehetőséget. Az interjúban olvashatunk a KTI igazgatójának a kísérleti közgazdaságtanhoz való kapcsolódásáról, oxfordi szerkesztőbizottsági munkájáról és improvizációs színészi elhivatottságáról is. Tovább

Kutatások

Munkaerőpiaci Tükör, 2019.

Megjelent a Munkaerőpiaci Tükör legújabb, immáron 21. kötete. A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézete 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci Tükör című évkönyvsorozatot. Az idei kötet Közelkép című fejezete az egészségi állapot, az egészségügyi ellátások igénybevétele és a munkaerő piaci helyzet (gazdasági aktivitás, foglalkoztatás, keresetek, munkapiaci körülmények) közötti összefüggéseket vizsgálja. A kapcsolat komplex: egyrészt egészségi állapotunk befolyásolja foglalkoztathatóságunkat, másrészt munkapiaci helyzetünk és munkakörülményeink vissza is hatnak egészségünkre. A Közelkép írásai különböző élethelyzetekben – a gyermekkortól kezdve egészen az időskorig – elemzik ezt a kétirányú kapcsolatot. Az egyes fejezetek megírásánál a szerzők igyekeztek kitérni a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hatásokra. Tovább

Regionális különbségek Európában a cukorbetegség kialakulásában

Annak esélye, hogy hatéves távlatban valakinél cukorbetegséget állapítanak meg Kelet-Európában és Dél-Európában, több mint kétszer magasabb, mint Európa nyugati országaiban, derül ki Elek Péter és Bíró Anikó (KTI) Economics and Human Biologyban megjelent tanulmányából. A kutatók számításai alátámasztották, hogy ezek a különbségek nem magyarázhatók a népesség demográfiai összetételéből adódó különbözőségekkel, iskolázottsági szintjükkel vagy gazdasági aktivitásukkal. Sokkal inkább olyan tényezők játszanak szerepet, mint az adott ország egészségügyi ráfordításai vagy az orvosok elérhetősége. A cikk rávilágít arra, hogy Kelet-Közép-Európában a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell helyezni a cukorbetegség megelőzésére a magas kockázatú csoportokban. Tovább

Külső hőmérséklet hatása a spontán vetélésekre

A terhesség alatti külső hőmérséklet és a humán embriók mortalitása közötti összefüggésekre vonatkozó ismereteink korlátozottak. A korábbi szakirodalomból hiányoznak az oksági kapcsolatot vizsgáló elemzések és a terhesség korai szakaszában bekövetkező spontán vetélésekkel foglalkozó tanulmányok. Hajdu Tamás (KTI) és Hajdu Gábor Scientific Reportban megjelent tanulmányukban a fogantatás utáni néhány hét hőmérsékletének hatását elemzik a klinikailag nem megfigyelt (korai) spontán vetélésekre. Eredményeik szerint a fogantatás utáni néhány hét magas hőmérséklete növeli, míg a hidegebb hőmérséklet csökkenti a korai spontán vetélések számát. Tovább

Növekedésösztönzés, verseny és versenyképesség

A gazdasági növekedés mutatóit hallva gyakran elgondolkodik az ember, vajon miért van szükség állandó gazdasági növekedésre, egyáltalán kivitelezhető-e tartós, hosszú távon fenntartható növekedés korlátos erőforrások mellett? Kőrösi István (VGI) Pázmány Péter Egyetem kiadványában megjelent tanulmányában – elsősorban európai példákon keresztül – mutatja be a legfontosabb növekedésösztönzési elméleteket, azok gazdaságpolitikai megvalósítását és tényleges versenyképességi hatását. A szerző ütközteti, kritizálja az egymással gyakran vitázó elveket és a belőlük levezethető gazdaságfejlesztési elképzeléseket, majd külön fejezetben tekinti át az EU-országok versenyképességére ható fő tényezők alakulását és a Global Competitiveness Report 2019 adatait. Tovább

Feltörekvő multinacionális vállalatok Kínában és Brazíliában

A feltörekvő országok multinacionális vállalatainak globális terjeszkedésében központi szerepet játszanak saját kormányzataik. Az egyik legkézenfekvőbb példa Kína és a kínai cégeknek a globális piacra lepése, amelyek hátterében számos pekingi kormányzati ösztönző található. A brazil modell sok tekintetben alapvetően különbözik a kínaitól, ugyanakkor a „nemzeti bajnok” vállalatok külföldi piacra lépését ott is kiterjedt kormányzati eszköztár támogatja. Ricz Juditnak és Szunomár Ágnesnek (VGI) a Külügyi Szemlében megjelent írása a két ország főbb hasonlóságait és különbözőségeit tárja fel esettanulmányok segítségével. Tovább

Kistermelői sikerek a COVID-19 járvány első hullámában

A járvány teremtette új helyzet kihívások elé állította az évek óta erősödő helyi élelmiszer-ellátó rendszereket is. A helyben elérhető áruk iránti kereslet hirtelen megugrott, amely versenyhelyzetet teremtett a szolgáltatók között Hogyan reagáltak a gazdák a hirtelen megugró keresletre? Érezhető volt-e az a hatás a kisebb településeken is? Milyen értékesítési csatornák bizonyultak a legsikeresebbnek? Benedek Zsófia, Baráth Lajos, Fertő Imre, Nemes Gusztáv, Szabó G Gábor, Orbán Éva (KTI) és kutatótársaik 136 kistermelővel készített interjú felvétel eredményeit ismertetik a Statisztikai Szemlében. Tovább

Forrás

Zsugorodó varosok és társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon

Magyarország népessége 1980 óta folyamatosan csökken: az 1980-as csúcshoz képest (10 709 000 fő) 2020-ra több mint 930 000 fővel csökkent a népesség. Ez az utóbbi években együtt járt azzal, hogy több tízezren (egyes becslések szerint több százezren) költöztek külföldre. Bár Magyarország esetében csak az elmúlt évtizedben vált erőssé a migrációs tendencia, a környező kelet-közép-európai országokban már évtizedekkel ezelőtt hasonló folyamatok indultak el. A népességcsökkenéssel együtt jár az egykor dinamikusan fejlődő városok lakosságszámának csökkenése vagy ahogy a szakirodalom említi: a városok zsugorodása. A Szociológiai Szemle tematikus lapszámának bevezető írásában Jelinek Csaba és Virág Tünde (RKI) tekintik át a magyarországi városi zsugorodás dinamikáit formáló politikai, gazdasági és társadalmi tényezőket és tendenciákat. A lapszám cikkeiben olvashatják Virág Tünde két zsugorodó középvárosra vonatkozó elemzését, Németh Krisztina (RKI) írását, amelyben a térbeli-társadalmi mobilitást elemzi egy család költözésén keresztül, valamint Kovai Cecília (RKI) a tanodaprogramokról és a hátrányos helyzetű roma gyermekek társadalmi mobilitásáról szóló tanulmányát. Tovább

A jó várostervezés oldhatja a jövedelmi egyenlőtlenségeket

Ismert szociálpszichológiai megfigyelés, hogy az ember hajlamos olyanokkal barátkozni, akik hasonló társadalmi körülmények közül jönnek. A kapcsolathálózatok spontán kialakulásának egy másik meghatározó módja az ismerős ismerősével történő barátkozás. Ezek a folyamatok alapvetően felerősítik a különböző társadalmi csoportok egymástól való elszigetelődését. Lengyel Balázs (KTI), Ságvári Bence és Tóth Gergő (KTI), valamint szerzőtársaik hazai adatokon mutatják be, hogy a tudatos várostervezés hogyan játszhat döntő szerepet kapcsolathálózatainkra és ezen keresztül az egyenlőtlenségek feloldására is. A tanulmány szerint a városokon belüli a nagy távolságok, a szolgáltatások központban való koncentráltsága és a városban lévő fizikai korlátok, például a vasutak, a folyók vagy a főutak egyaránt nehezítik a találkozásokat, és növelik a hálózati szegregációt. Az angol nyelvű tanulmány a Nature Communications folyóiratban olvasható. Tovább

Szociális szövetkezetek periférikus térségekben – a sikeres működés feltételei és akadályai

A szociális szövetkezetek – az emberközpontúságának köszönhetően – egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a világ minden részén, és a helyi érdekekre összpontosítanak a globalizálódó világ negatív hatásainak ellenében. Szokás egyfajta szövetkezeti identitástudatról is beszélni, amely olyan értékeket és elveket takar, mint az önsegélyezés, egyenlőség, méltányosság vagy szolidaritás. Magyarországon a szövetkezetek népszerűsége azonban egyre csökken. 2015-2016-ban évente átlagosan közel 500 új szociális szövetkezetet jegyeztek be, míg 2018-ban csak 50-et, és 327-et véglegesen fel is számoltak. Mi állhat e kedvezőtlen fordulat mögött? Póla Péter és Finta István (RKI)mélyinterjúk és kérdőíves felmérések segítségével kutatták a Baranya megyében működő szociális szövetkezetek működését. Vizsgálataik azt mutatják, hogy a szociális szövetkezetek fenntartható választ képesek nyújtani a helyi problémákra, működésük hatékonyabbá tételéhez azonban külső, kormányzati támogatásra lenne szükség. Tovább

Színes statisztika

Egészségmagatartás egyenlőtlenségei

Háttértanulmány: Munkarőpaici Tükör, 2019.
Infografika: Zsubori Ervin

Sajtószemle

Virág Tünde, Jelinek Csaba: A magyar városok háromnegyede zsugorodik, és alig tud tenni valamit ez ellen (podcast) – g7.hu, 2021. február 21.

KRTK blog – Portfolio.hu

A KRTK a Portfolio.hu pénzügyi gazdasági hírportállal együttműködésben közös blogot indított, ahol a KRTK kutatói osztják meg gazdaságelemzési írásaikat.

Lennert József: Ábrákon mutatjuk, miért terjedhet olyan gyorsan a koronavírus-járvány Magyarországon – 2021. március 18.

Mezei Cecília, Varjú Viktor: Mit dobunk ki a kukába? – Feltérképeztük a hazai hulladékhelyzetet – 2021. március 12.

N. Rózsa Erzsébet: Újraindul-e az iráni nukleáris megállapodás? – 2021. március 02.

Bíró Anikó, Branyiczki Réka, Elek Péter: Koronavírus: mutatjuk, melyik intézkedést szegik meg legtöbben és melyiket tartják be Európában – 2021. február 23.

Varga Júlia: Mennyi orvos hagyta el valójában Magyarországot? Három ábrán a valóság – 2021. február 16.

Prinz Dániel: Ha szegény településen élsz, rövidebb életre számíthatsz – 2021. február 11.

Köllő János: Csak a halál biztos? – Munkahelyi balesetek Magyarországon – 2021. február 4.

Horn Dániel: Mit keres egy közgazdász az iskolában? (videó) – 2021. február 2.

Kiss Hubert János: Karcolás vagy sebhely? – Kockázatvállalás a pandémia idején – 2021. január 30.

Kovai Cecília, Szőke Alexandra: A gyermeknevelés, mint befektetés? – A szülői felelősségek átalakulása – 2021. január 27.

Reizer Balázs: Munkaerőhiány – aggódjunk, ha panaszkodnak a vállalatok? – 2021. január 22.

Páger Balázs: Sziklai R. Balázs: Az egész ország megérzi, ha a Dunaferr bedől – 2021. január 20.

Sziklai R. Balázs: A koronavírus-vakcinák és a bizonytalanság: számokon mutatjuk, miért éri meg beoltani magunkat – 2021. január 14.

Somai Miklós: Brexit-végkifejlet: miért volt ilyen nehéz? – 2021. január 7.

Brucker Balázs: Értékek és érdekek harca – az EU 2021 és 2027 közötti kohéziós politikája – 2020. december 29.

Kiss Hubert János: Versengő vagy együttműködő lény az ember? (videó) – 2020. december 29.

Koren Miklós: Ha érteni akarsz, mérj! (video) – 2020. december 15.

VGI Blog

Éltető Andrea: A katalán választás után – 2021. február 17.

Éltető Andrea: Digitális megosztottság – haladunk valamerre? – 2020. december 17.

KTI Blog nemzetközi cikkajánló

A Pfizer és a vakcinaelosztás morális dilemmái – Inside Pfizer’s Fast, Fraught, and Lucrative Vaccine Distribution, Stephanie Baker, Cynthia Koons and Vernon Silver
2021. március 4. – Bloomberg

A COVID-buborék – The COVID Bubble, Nouriel Roubini
2021. március 2. – Project Syndicate

Jogosak-e az inflációs félelmek? – Are Inflation Fears Justified?, Kenneth Rogoff
2021. március 1. – Project Syndicate

Az otthoni munka valódi költségei –The True Costs of Working From Home, Sarah Holder
2021. február 26 – Bloomberg

Kongresszusi döntések és hatásuk a járvány idején: irodalmi áttekintés – Acts of Congress and COVID-19: A Literature Review on the Impact of Increased Unemployment, Elena Falcettoni, and Vegard Nygaard
2021. február 24. – The Federal Reserve System

A járványügyi politika gazdasági tanulságai – Economic Lessons for COVID-19 Pandemic Policies, W. Kip Viscusi
2021. január 28. – Vanderbilt Law Research Paper No. 21-04 – SSRN

Könyvajánló

Töprengések címmel megjelent Kornai János új könyve

Programajánló

március 18. 14.00–16.00 Bisztray Márta, Francesca de Nicola, Muraközy Balázs: Industry dynamics and high-growth firms’ contribution to productivity growth KTI online szeminárium

április 1. – 10.00 – 11. 30 Peragovics Tamás: China’s Mergers & Acquisitions Attempts in the United States – Beijing’s Deadly Hug Unfolding? VGI Műhelybeszélgetések

április 8. 14.00–16.00 Bíró Anikó, Branyiczki Réka, Elek Péter: Involuntary and Voluntary Retirement: Causal Effects on Healthcare Use and Health Status, KTI online szeminárium

május 13. – 10.00 – 11. 30 Sass Magdolna: „Indirekt” FDI VGI Műhelybeszélgetések

Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Siposs Zoltán
Olvasószerkesztő: Patkós Anna
Feliratkozás/leiratkozás

Absztrakt 2020. december 14.

admin — Thu, 10 Dec 2020 22:04:00 +0000

Az Absztrakt letöltése pdf-ben

Esszék

Az önkormányzás álma és valósága Magyarországon: 1990–2020
Pálné Kovács Ilona (RKI, kutató professzor, az MTA rendes tagja)

Megjelent: Gyergyák Ferenc (szerk.): A magyar önkormányzatok 30 éve. Tanulmányok, adatok, tények a helyi önkormányzatok három évtizedéből.Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Budapest, 2020, p. 56–74.

„Több mint négy évtizedes szakmai munkásságom jelentős részét a magyar önkormányzati rendszer elemzésének szenteltem. Jelen tanulmány, bármennyire nagy a csábítás, nem újabb elméleti szintézis, amit rendre másra elkészítettem, nem csak különböző jubileumok alkalmából… Nem lesz azonban szigorúan felépített, tudományos evidenciákkal, empirikus kutatási tapasztalatokkal alátámasztott tanulmány sem. Műfaji szempontból talán az esszé kifejezés tükrözi a szándékot, hogy végig gondoljam, vajon az önkormányzás elvi lehetőségeivel éltünk-e az elmúlt évtizedekben, s ha nem, akkor milyen korlátok magyarázzák a jelenlegi, nem túl rózsás helyzetet.” Tovább

Az én és a Másik közötti határmegvonás járványidőszakban
Grünhut Zoltán (RKI, tudományos munkatárs)

Megjelent: Fokasz Nikosz–Kiss Zsuzsanna–Vajda Júlia (szerk.): Coronavirus idején. Replika Alapítvány, Budapest, 2020, p. 87–93.

„Talán általában is az esszéforma a legbölcsebb, ha az élet »nagy dolgait« akarjuk megvitatni, de bizonyosan ez a kifejezésmód a leghelyesebb, ha olyan kérdéseket teszünk fel, amelyek mindnyájunkat érintenek: hol vonjuk meg a határainkat – egyénileg és kollektíven – egy globális járványidőszakban? Milyen megismerési módok és praxisok irányítanak minket ebben? Mi lesz velem és a Másikkal? Kiben bízhatok?” Tovább

KRTK-interjúk

A jó szakirodalom fantasztikus módon feldob

Timár Judit (RKI) 18 éves koráig Gyomán élt, és már gimnazista korában belekostolt az önálló kutatás lelkesítő élményébe. Később matematika–földrajz szakos tanárként végzett a JATE-n, és bár a matematikát sohasem hagyta teljesen el, a földrajz vált az életen át tartó érdeklődése tárgyáva. Az egyetem után Pilisvöröváron kapott általános iskolai tanári állást, de minden második hétvégén Gyomára utazott kutatni: vasúti forgalmat, piaci, iskolai stb. vonzásintenzitást számolni. Négy év tanítás után került az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet békéscsabai osztályára. Azt vallja, az elmélet az a közös nyelv, aminek a segítségével bárhol kutatunk, kiválóan szót értünk egymással. Tovább

A földgáz jövője (is) érdekel

Szabó John – ahogy neve is árulkodik róla – 10 éves koráig Kanadában élt, szülei ekkor döntöttek a hazatelepedés mellett. Gyakornokként dolgozott a budapesti kanadai nagykövetségen, itt kezdett energiapolitikával, majd később ökológiai közgazdaságtannal foglalkozni. Siposs Zoltán interjújából kiderült, mit gondol a humánökológiai irányzatról, a földgáz jövőjéről, az energiaátmenetről az európai színtéren, illetve hogy milyen inspiráló könyvélmenyei voltak az elmúlt időszakban. Tovább

Kutatások

A sorkatonaság munkaerőpiaci hatásai

A békeidőbeli sorkatonai szolgálat 2004-ig a 17 és 30 év közötti férfi lakosság állampolgári kötelezettsége volt Magyarországon. A munkapiacról való ideiglenes kilépés törést jelentett a sorkatonák karrierjében, ugyanakkor a kiképzés ideje alatt potenciálisan értékes, a munkapiacon is hasznosítható készségekhez és kapcsolatokhoz is hozzá lehetett jutni. Reizer Balázs (KTI) és Háló Buda (OTK Bank) kutatása arra derített fényt, hogy a 2003–2004-es években a sorkatonák szolgálatuk alatt körülbelül 2-3 százalékos bérelőnyt szereztek a be nem vonuló társaikhoz képest, miközben bevonulásuk előtt 20 százalékos bérhátrányban voltak. Hogyan eredményezhetett a hat hónapig tartó szolgálat ekkora mértékű bérnövekedést? A Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányukban a szerzők részletesen megvizsgálják azokat a mechanizmusokat, amelyek megmagyarázhatják ezt a jelentős változást. Tovább

Egyetemi ismeretségek, munkaerőpiaci kilátások

Köztudott, hogy a karrier alakulásában egyáltalán nem mindegy, hogy kik az egyetemi évfolyamtársaink. De mondható-e ennél több erről, bizonyítható-e ez a vélekedés? Sebők Anna (KTI) és Ilyés Virág (BCE) Közgazdasági Szemlében megjelent cikke a mesterszakon végzettek munkaerőpiaci esélyeit és munkahelyi kilátásait elemezve azt mutatja be, hogy az egykori szaktársak jelenléte egy-egy munkáltatónál nem csupán az elhelyezkedési esélyeket befolyásolja, hanem a betöltött állások minőségi jellemzőit is. Vagyis magasabb bért, előnyösebb, nagyobb presztízsű pozíciót kaptak azok, akiknek korábbi szaktársuk dolgozott már munkahelyükön. Tovább

Hogyan finanszírozhatók a startupok?

Az ígéretes induló cégek finanszírozásban a klasszikus kockázatitőke-alapok mellett kiemelt szerepet töltenek be az üzleti angyalok, az üzleti akcelerátorok és inkubátorok, valamint a tőkét közösségi finanszírozás útján biztosító (crowdfunding) platformok. Mivel ezek a piaci szereplők viszonylag újak, működésükről még kevés tapasztalat gyűlt össze. Ezek megismerése segítheti a fejletlenebb kockázatitőke-piacokon a startupok megszületését és sikeressé válását. Karsai Judit (KTI) Külgazdaságban megjelent cikke áttekintést nyújt a tőkefinanszírozó intézmények működéséről és fejlődési irányairól, beleértve a közöttük kialakuló együttműködést és versenyt, valamint a finanszírozott vállalkozásokra gyakorolt hatásukat. Fontos tanulság, hogy a korábbi vállalkozásaikat sikerre vivő alapítók – tapasztalataikkal és vagyonukkal – kulcsszerepet töltenek be a startupok talpra állításában. Tovább

Korai és időskori halálozások különbségei Európában

A munkaképes korú népesség halálozási arányaival kapcsolatban Lackó Mária (KTI) már korábban is rámutatott arra, hogy tekintélyes különbségek figyelhetők meg Európa „régi” piacgazdaságai, az „új” EU-tagállamok, valamint néhány szovjet utódállam között. Nemzetközi összehasonlító elemzésében a szerző a korai (64 év alatti) illetve az időskori (64 év feletti) 2009. évi mortalitási adatokat vizsgálja meg. Modellje az egyes országok lakosságának életkörülményeit és életmódját veszi számításba, így a gazdasági fejlettséget, az egészségügyi kiadásokat, a földrajzi elhelyezkedést, a légszennyezettséget, a képzettségi szintet, a dohányzási és égetettszesz-fogyasztási szokásokat. Van-e hatása a hőmérsékletnek a halálozásra? Milyen mértékben súlyosbítja a rossz levegőminőség az életkilátásokat? Melyek az országonkénti legjellemzőbb egészségkárosító kockázati tényezők? Milyen különbségek figyelhetők meg a nemek között? Kiderül a Közgazdsági Szemlében megjelent elemzésből. Tovább

A közösségi alapú vidékfejlesztés eredményei Magyarországon

Az Európai Unió LEADER programja Európa-szerte támogatja a vidéki területek fejlesztését. Neve a francia „Liaisons entre actions de développement de l’économie rurale” kifejezés rövidítése, amelynek magyar megfelelője: „kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében”. Nemes Gusztáv (KTI) és Magócs Krisztina Gazdálkodás című folyóiratban megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztésre irányuló támogatás milyen mértékben és módon növelte az eredményeket, ami a hagyományos pályázatokkal nem valósult volna meg. Az elmúlt hat évben – az ország teljes vidéki térségét lefedve – megalakultak a helyi partnerségek, megtervezték a helyi fejlesztési stratégiáikat, és több mint 600 helyi felhívást jelentettek meg. Konkrét fejlesztések megvalósítására a vizsgált időszakban nem került sor. Tovább

Gazdasági felzárkózás az EU külső perifériáján

Az Európai Unió az elmúlt egy évtizedben olyan szabadkereskedelmi egyezmények tucatjait kötötte meg, amelyek az árukereskedelmen túl a kereskedelemmel összefüggő egyéb területeket is szabályozzák. Az unióval szomszédos régiók esetében azonban az egyezmények ennél is továbbmenve arra törekszenek, hogy az érintett országok – tényleges csatlakozás nélkül is – az európai egységes piac részeseivé váljanak, és jogrendszerüket az európai minták alapján átalakítva versenyképes, növekvő gazdaságokat hozzanak létre. Szigetvári Tamás (VGI) műhelytanulmánya hat, az EU-val közvetlen szomszédságban lévő országot vizsgál. Ebből kettő, Albánia és Törökország tagjelölt államok, amelyeknek a csatlakozási folyamat miatt jogrendszerüket is harmonizálniuk kell. A szerző a keleti szomszédságból Ukrajnát és Moldovát, a mediterrán térségből pedig Marokkót és Tunéziát elemzi. Tovább

Magyarország helye az autóipar globális értékláncában

A autóipar globális szinten több mint 50 millió foglalkoztatottat érintő ágazat. Ha azt egyetlen országnak tekintenénk, akkor a világ hatodik legnagyobb gazdasága lenne, méretével olyan európai országokat előzne meg, mint Franciaország vagy Olaszország. Az ágazat a feldolgozóipar más területein működő vállalatok teljesítményét is befolyásolja, és mindemellett társadalmi szerepe is jelentős. A modernkori jólét szimbólumaként, az egyéni és társas mobilitás eszközeként katalizátorszerepet játszik a társadalmi kapcsolatok fejlődésében. Túry Gábor (VGI) áttekinti az autózás jövőjét meghatározó globális folyamatokat, bemutatja az autóipari technológiaváltás főbb irányait, ezt követően pedig megvizsgálja a hazai innováció eredményeit, majd ezek alapján válaszol arra kérdésre, hogy Magyarország hol helyezhető el az autóipar globális értékláncában. Tovább

Az Európával való azonosulás értékalapozottsága

Günhut Zoltán (RKI) Politikatudományi Szemlében megjelent tanulmányában az európai egységesüléssel kapcsolatos különféle elméleti irányzatokat olyan keretrendszerbe helyezi, amelynek két végpontján a kozmopolita alapállású európai egyesült államok eszméje áll, míg másikon a nacionalista elvű nemzetek Európája. A szétválasztás az egyén gondolkodásmódján, az énnek a másikhoz való viszonyulásán alapul. Kozmopolita megközelítésben mindez a másik elismerésén keresztül zajlik: az én előtérbe helyezi azt, ami közös benne a másikkal, s így az elfogadhatóvá válik. Nacionalista perspektívában az azonosulásnak ez az elismerési komponense háttérbe szorul, ezért a másiktól való „megkülönböződés” lesz a gondolkodásmód alapja. Milyen alapsémákon nyugszanak e különböző gondolkodásmódok, milyen szubjektív értékítéletek jellemzik őket, vannak-e nemzeti mintázatok Európa egyes országai között? A szerző Shalom H. Schwartz alapvető emberi értékekről szóló elméletét felhasználva keresi a választ arra, hogy napjainkban milyen beállítódások jellemzik Európa egyes országait. Tovább

Sebzettség és segítés két szociális munkás szakmai életútjában

„Aki segítő szakmát választ, az általában azért teszi ezt, mert az átlagosnál érzékenyebb, jobban érdeklik az emberi bajok. Segíteni akar, mert esetleg maga is tapasztalta már, milyen érzés segítésre szorulni. (…) Ugyanis az tud démont űzni, akit ismernek a démonok, aki ismeri a megszállottságot, de az utat is, amely kivezet a megszállottságból.” A Kozma Judit szociológustól származó idézet akár mottója is lehetne Németh Krisztina (RKI) Esélyben megjelent tanulmányának, amelyben két szociális munkás szakmai életútját mutatja be. Sarolta és Zsuzsa nem csupán professzionális szociális munkások. Bántalmazottként egyéni módon vonják be a fájdalmas tapasztalataikat a segítés folyamatába. A tanulmány fő kérdése, hogy miként hatottak a gyerekkori és a párkapcsolati sérülések a két nő szakmai orientációjára és fejlődésére, illetve hogy hogyan válnak mindezek tudatosan használt erőforrássá napi gyakorlatukban. Tovább

Jelentés a lakhatási szegénységről, 2020.

Idén kilencedik alkalommal jelent meg a Habitat for Humanity lakhatási szegénységről szóló jelentése. A kötetben Czirfusz Márton (RKI) a központi költségvetés lakhatási kiadásokra fordított kiadásait elemzi. Leszögezi egyrészről, hogy az idei év a lakáspolitikai támogatások csúcsesztendeje volt, másrészt a koronavírus-válság a lakhatás, illetve a lakhatási szegénység folyamatait is oly mértékben átalakíthatja, ami fordulatot követel a kormányzat lakáspolitikai eszköztárában. 2020-ban az állam szociálisan nem célzott támogatásokra fordított kiadásai közel 11-szeresét teszik ki a rászorultsági alapon nyújtott támogatásoknak, ebben a tervek szerint pozitív változás áll be: jövőre ez az arány kilencszeresre mérséklődik. A jelenleg elérhető lakhatási célú eszközök közül továbbra is kiemelkedő a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és annak újabb eleme, a falusi CSOK. Bár a hozzáférés feltételei valamelyest enyhültek, és az igénybe vehető támogatások köre is bővült, ez az eszköz továbbra sem éri el a lakhatási szegénységben érintettek jelentős részét. Tovább

A szuburbanizáció környezetátalakító szerepe a győri agglomerációban

A szuburbanizáció a városkörnyéki települések népességgyarapodásának folyamata, amelyet egyrészt a városi lakosoknak, vállalkozásoknak, szolgáltatásoknak a város határán kívülre települése, másrészt a távolabb fekvő területekről a város vonzáskörzetébe költözések alakítanak. A jelenség szinte törvényszerűen követi a városok robbanásszerű fejlődését. A szuburbanizációval párhuzamosan a város növekedése rendszerint – a város körüli gyűrű̋ kiterjedése mellett – megáll. Hardi Tamás (RKI) és szerzőtársa tanulmányában a győri várostérség térbeli folyamatainak két évtizedes változását követi nyomon. A kitelepülés és a beépítés ilyen mértékben korábban nem volt jellemző erre a területre. A nagyszámú kiköltöző és az átalakuló gazdaság egyszerre alakítja a városkörnyéki tér tájképét, felszínét, beépítettségét, ami környezeti problémákat is okozhat az elkövetkezendő évtizedekben. A tanulmány a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, 2020. március 26–27-re tervezett, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztott Társadalomföldrajzi folyamatok Kelet-Közép-Európában: problémák, tendenciák, irányzatok című konferencia kötetében olvasható.Tovább

A társadalmi közfelelősség intézményesülése a közigazgatásban

A társadalmi felelősségvállalással foglalkozó elméletek sokáig elsődlegesen a vállalatokra összpontosítottak a vállalati társadalmi felelősségvállalás (corporate social responsibility) különböző értelmezéseivel. A közszféra léte hagyományos értelemben alapvetően a társadalmi jóllét szolgálatára irányul, ezért a közelmúltig nem igenmerült fel, hogy a köz jóllétének a növelésére irányuló tevékenységgel külön is foglalkozni kell. A társadalmi közfelelősség-vállalás (public Social Responsibility) fogalma merőben új szemléletet tükröz: azon tevékenységegyüttesre utal, amelyek túlmutatnak a jogszabályokban megfogalmazott kormányzati feladatellátáson. Nárai Márta, az RKI tudományos munkatársa és szerzőtársa a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiadványában megjelent tanulmányukban bemutatják a GVH és az MNB, valamint két önkormányzat, Budaörs, Alsómocsolád társadalmi közfelelősség-vállalási tevékenységét. Ezek a szerzők szerint mintaként szolgálhatnak más közintézmények számára. Tovább

Brexit. Ugrás az ismeretlenbe (könyvajánló)

Jelenleg még nem lehet tudni, hogy Nagy-Britannia pontosan milyen feltételekkel távozik 2020. december 31-én az Európai Unióból, nyer vagy veszít a kilépéssel, és hogyan alakulnak nemzetközi kapcsolatai mind egykori európai szövetségeseivel, mind azon nemzetekkel és intézményekkel, amelyekkel a kilépés után szabadon határozhatja meg jövőbeli együttműködésének irányait. Losoncz Miklós Brexit. Ugrás az ismeretlenbe című könyve ugyanakkor számos lényeges tényt, ismeretet, összefüggést tartalmaz, amelyet érdemes tudni a brexitről tartott népszavazásról, az EU-ból való brit kilépés okairól, feltételrendszeréről és lehetséges hatásairól. Kőrösi István (VGI) könyvajánlóját a Közgazdasági Szemle novemberi számában olvashatják. Tovább

Területi politikák Magyarországon, 2010-2020.

Az RKI Czirfusz Márton szerkesztésében megjelent szabadon letölthető önálló kiadványa a Magyarországon tapasztalható és mérhető területi különbségeket meghatározó folyamatokba kíván betekintést nyújtani. A kötet sajátossága, hogy a szerzők részterületenként – foglalkoztatás, lakáspiac, közszolgáltatások, egészségi kilátások stb. – rámutatnak egy-egy a meghatározó társadalmi, területi vagy gazdasági kihívásra. A kötet időtávjának (2010–2020) kiválasztását több szempont indokolja. A kezdőévre a 2008-as gazdasági válság legközvetlenebb hatásai kibontakoztak, a kormányváltás, a fejlesztéspolitikai és közigazgatási irányváltás megtörtént. Ugyanakkor 2020 szintén fordulópontot jelent. Egyrészt 2020-ban zárul egy hétéves európai uniós fejlesztéspolitikai ciklus, másrészt a COVID-19 járvány várhatóan éles szakaszhatárt fog okozni a területi folyamatok egy részében. Tovább

Sajtószemle

Túry Gábor: Elhúzódó válságra készülhetünk az autóiparban?
G7.hu, 2020. november 29.

KRTK blog – Portfolio.hu

Bíró Péter, Horn Dániel: Önkéntes online mentorálás optimális összekötéssel – 2020. november 30.

Szunomár Ágnes: Az ázsiai vállalatok előtt a kaput megnyitni nem kell félnetek jó lesz – 2020. november 17.

Bálint Dóra: Miről mesél a térkép? – A telekocsi-utasszámok alakulása a koronavírus-járvány idején – 2020. november 13.

Adamecz-Völgyi Anna: Milyen messze eshet az alma a fájától? Elsőgenerációs egyetemisták a padok között. Mit adhat a felsőoktatás a hátrányos helyzetűeknek? – 2020. november 10.

Vasárus Gábor László: Elfelejtett külterületek: küzdelem a városok peremén. Ellentétek jellemzik a vidéki agglomerációt – 2020. október 30.

Biró Péter: Már Magyarországon is súlyos betegeket mentenek az intelligens algoritmusok. Optimalizáló eljárások a vesetranszplantációban – 2020. október 21.

Deák András: Egy unortodox gazdasági sztori a régióból – a belarusz modell. Életképes, vagy halálra van ítélve? – 2020. október 16.

Weiner Csaba, Szép Tekla (Miskolci Egyetem): Mire mentünk a rezsicsökkentéssel? Jól járt a lakosság a döntéssel? – 2020. október 13.

Lennert József: Ábrákon mutatjuk, hol fognak lakni a magyarok 2051-ben – és mennyien maradunk. Egyes területek elnéptelenednek, máshol növekedés lesz. – 2020. szeptember 30.

Biedermann Zsuzsánna: Áldás vagy átok a gyémántvagyon? Avagy hogy (nem) lehet kitörni a „holland kórból”. – 2020. szeptember 25.

Programajánló

december 14. 10.00 Chinese Investment in Europe nemzetközi online konferencia a VGI társszervezésében. Program

december 21-22. 9.00 Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület éves konferenciája (online) a KTI és a Corvinus Egyetem szervezésében. P rogram

Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Siposs Zoltán

Olvasószerkesztő: Patkós Anna

Feliratkozás/leiratkozás

Absztrakt 2020. szeptember 21.

admin — Sun, 20 Sep 2020 20:29:00 +0000

Az Absztrakt letöltése pdf-ben

Esszék

A gazdasági fejlettségről

Simonovits András (Közgazdaság-tudományi Intézet)

Élet és Irodalom, LXIV. évfolyam, 36. szám, 2020. szeptember 4.

„Sok embert izgat, hogy a rendszerváltás óta mennyire zárkóztak fel gazdaságilag a kelet-közép-európai országok a fejlett országokhoz. A kérdés megválaszolásához persze valamilyen skálán kell mérnünk az országok gazdasági fejlettségét. Például az EU-27 átlag mindenkori százalékában fejezzük ki a tagállamok fejlettségét. Ebben a rövid írásban a lehető legegyszerűbben próbálom megvilágítani a kérdéskört. A következő dimenziókat vizsgálom. 1. Mit jelent a GDP, bruttó hazai termék – egyszerűen kibocsátás? 2. Miért érdemes a fejlettséget az egy főre jutó GDP-vel számolni? 3. Hogyan módosítja a GDP-t az ország valutájának vásárlóereje? 4. Miért érdemes figyelembe venni a külkereskedelmi cserearány-változást? 5. Miben különbözik az életszínvonal a fejlettségtől? A cikk írásakor nagymértékben támaszkodtam Oblath Gábor munkáira.” Tovább

Metafora, vírus, politika

Fazekas Károly (Közgazdaság-tudományi Intézet)

Qubit, 2020. augusztus 17.

„A metaforák nem csupán hasznos eszközei a poézisnek, a retorikának, a bonyolult, szubjektív, érzékeny témákról, tapasztalatokról, intuíciókról való beszédnek és gondolkodásnak. Nem csupán arra valók, hogy gondolataink egyszerű, világos, ugyanakkor megvilágító erejű kifejtésében segítsenek bennünket. Megvilágosítanak, megnyugtatnak vagy éppen ellenkezőleg, összezavarnak és felzaklatnak bennünket. A jó, kreatív metaforáknak különösen fontos szerepük lehet napjainkban. Amikor korábban elképzelhetetlen helyzetekbe kerülve kell helyes döntéseket hozni, időben cselekedni. Amikor a tét már nem a rajongók számának növelése, hanem a vírus megfékezése, adott esetben az életben maradás.” Tovább

KRTK-interjú

30 éves korodban már van PhD-d? – Lengyel Balázst a KTI kutatócsoportvezetőjét érte ez a különös kérdés, amikor önkéntesként tanított közgazdaságtant egy borneói egyetemen. Ez a külföldi tapasztalat – mint ahogy az ezt követők is – fontos állomás volt tudományos útkeresésében, és hozzásegítette ahhoz, hogy 2017-ben az MTA Lendület-pályázatának elnyerésével saját kutatócsoportot hozhasson létre Agglomeráció és társadalmi kapcsolathálózatok témában. A hálózatkutatás jövőjét az adatvezérelt kutatásban látja, emellett vonzzák a regionális kutatások és skandináv dolgok is – derül ki a Siposs Zoltán által készített interjúból. Tovább

Kutatások

Bérhányad a régi és új EU-tagállamokban

Kónya István, Krekó Judit és Oblath Gábor (KTI) Economic Modelling folyóiratban megjelent, angol nyelvű cikke a bérhányad alakulását vizsgálja az Európai Unió országaiban. A tanulmány szerint a kelet-közép-európai tagállamokban a bérhányad jellemzően alacsonyabb, mint a régi EU-tagállamokban, mind aggregált, mind pedig szektorális szinten. A gazdasági szerkezet átalakulása ezekben az országokban, bár jelentős volt, kevéssé magyarázza a bérhányad időbeli változásait . Továbbá a fejlett és kevéssé fejlett EU-országok bérhányadai közötti különbség egy része magyarázható a relatív árak közötti különbségekkel. Tovább

Termelékenység, innováció́ és külkereskedelem magyar vállalati adatok alapján

Az innovatív vállalatok általában nemcsak termelékenyebbek, de nagyobb valószínűséggel és többet exportálnak, mint nem innovatív társaik. A magyar vállalatok a nyugat-európai cégekhez képest kisebb mértékben végeznek K + F-tevekénységet, ugyanakkor a vállalatok egy része alacsony K + F-ráfordítással is képes innováció bevezetésére. Az innováció és a termelékenység közötti vállalati szintű kapcsolat elemzésekor az exporton kívül az importot is figyelembe kell venni. Halpern László (KTI) Külgazdaságban megjelent tanulmányából az derül ki, hogy az innovációnak a termelékenységre kifejtett hatása Magyarországon 2010-ig nőtt, utána pedig nagymértékben csökkent, és ennek következtében 2016-ra a 2005-ös szintre esett vissza. Ezt a hatást felerősítette az, hogy 2010 után folyamatosan és jelentősen csökkent az innovatív vállalatok aránya. Tovább

Új technológiai cégek az Ipar 4.0 küszöbén

Vajon a hazai új technológiai vállalkozások mennyire felkészültek az Ipar 4.0 korszakára? Hol találhatók a magyar digitális vállalkozási ökoszisztéma szűk keresztmetszetei, milyen tényezők hátráltathatják a hazai technológiai vállalkozásokat a negyedik ipari forradalom kihívásainak sikeres leküzdésében? Szerb László, Komlósi Éva és Páger Balázs (RKI) a Vezetéstudományban megjelent tanulmányukban a Digitális Vállalkozási Rendszerek Európai Indexe (EIDES) segítségével elemzik a magyar digitális vállalkozási ökoszisztéma teljesítményét. Eredményeik azt mutatják, hogy jelenleg a magyar vállalkozási és digitális környezet inkább korlátozza, mint támogatja az új technológiai cégek megjelenését. Tovább

Nemzeti innovációs rendszerek a visegrádi országokban

A Marketing és Menedzsment különszámában Lux Gábor (RKI) ad összehasonlító elemzést a visegrádi országok nemzeti innovációs rendszereiről. Vizsgálatának fő célja a fejlődés közös vonásainak megragadása és a nemzeti, regionális szintű különbségek szemléltetése. Véleménye szerint a visegrádi országok még nem jártak sikerrel az igényeikhez és adottságaikhoz illeszkedő innovációs rendszerek kiépítésében. Felmerülő problémáik hasonlók, tartósak és ismétlődők, de vajon hol található́ a kiút ezekből a problémákból? Tovább

Generációk közötti oktatási mobilitás: elsőgenerációs diplomás fiatalok Angliában

Bár az egyetemi tanulmányok hasznossága megkérdőjelezhetetlen, és a diplomások aránya a legtöbb országban emelkedik, a hátrányos helyzetű fiatalok még mindig kisebb valószínűséggel mennek egyetemre. Adamecz-Völgyi Anna (RKI) és szerzőtársai angol adatokon vizsgálták, hogy miben különbözik az első generációs egyetemisták pályaútja azon társaiktól, akiknek diplomások a szülei. A kutatók azt találták, hogy a nem diplomás szülők gyerekei kisebb valószínűséggel választanak a legjobb egyetemek közül, és valamivel nagyobb valószínűséggel morzsolódnak le, mint a diplomás szülők gyerekei. A szakok közül nagyobb valószínűséggel választanak olyanokat, amelyek jó keresetet ígérnek, és erősen kötődnek a munkaerőpiachoz, például jogot vagy közgazdaságtant, és kisebb valószínűséggel művészetet vagy bölcsészetet. A cikk Oxford Review of Education folyóiratban olvasható. Tovább

Szigmától a közgazdaságtani szakkörökig

A Szigma folyóirat 1968-ban indult Martos Béla főszerkesztésével. A negyedévente megjelenő kiadvány a kezdetektől olyan gazdaságtudományi kutatásokat publikált, amelyek korszerű kvantitatív módszerekre alapozva, ideológiamentesen igyekeznek feltárni a köz- és vállalatgazdaságtani folyamatok törvényszerűségeit. Simonovits András (KTI) Szigmában megjelent személyes hangvételű cikkében feleleveníti a folyóirathoz fűződő fél évszázados kapcsolatát, és kitér arra is, hogy miként szeretné a közgazdasági modellezés alapjait meghonosítani a középiskolai oktatásban. Tovább

A magyar földrajztudomány és az Osztrák–Magyar Monarchia, 1867–1918

Az 1867. évi kiegyezés után a magyar tudomány is új, modernizációs és gyarapodó pályára állt. Az egyetemi oktatás lehetőségei kiszélesedtek, így létrejöhetett a földrajzi tanszék a Budapesti Tudományegyetemen. A geográfia intézményesülése (tanszék, tudományos társaság és saját folyóirat létrejöttével) az 1870-es évek elején nagyon rövid idő alatt játszódott le. Hajdú Zoltán (RKI) Közép-Európai Közleményekben megjelent írása az Osztrák–-Magyar Monarchia magyar földrajztudományának történetét mutatja be. Elemzéséből kiderül az is, hogy milyen szerepet játszott a tudományág a háborús években, és hogy a magyar földrajztudomány a „győzelemre készült”, s a vereség pillanatában alig volt válasza az új helyzetre. Tovább

Helyi élelmiszer a korona idején

A helyi élelmiszerek iránti kereslet már a koronavírus járvány megjelenése előtt is látványosan növekedni kezdett. A járvány által teremtett szokatlan helyzet ugyanakkor ezt a szektort is felkészületlenül érte. A kereslet ugrásszerűen megnőtt, ugyanakkor teljes vásárlói szegmensek, értékesítési csatornák tűntek el. Az éttermek, a piacok többsége bezárt, vagy nagyon korlátozottan működött. Mindeközben komoly kihívások jelentkeztek a csomagolás, kiszállítás, valamint a számlázás, fizetés területén. A Replika folyóirat Koronavírus idején című e-könyvében a Benedek Zsófia, Nemes Gusztáv és Orbán Éva (KTI), valamint kutatótársaik, Balogh Pál Géza és Lajos Veronika helyzetjelentését olvashatjuk a szektorról. Tovább

A közel-keleti migráció aspektusai

A tágabban meghatározott Közel-Kelet dél-délkelet felől öleli Európát. A térségből Európába érkező migráció azonban nem kizárólag helyi eredetű. N. Rózsa Erzsébet (VGI) Máltai Tanulmányokban megjelent írása rávilágít a közel-keleti térség népvándorlási folyamatainak hármas jellegére – kibocsátás, tranzit és befogadás. Cikkében bemutatja, hogy egyéni szinten a népvándorlási döntésekben a fizikai biztonság és a földrajzi közelség mellett a kulturális és nyelvi hasonlóság is fontos szerepet játszik. Tovább

Közösségi zöldterek eloszlása Debrecenben

Napjaink várostervezésének egyik kulcsfontosságú kérdése a zöldterületek növelése és demokratikus elosztása. A városok zsúfoltságának fokozódása és a társadalmi különbségek növekedése különösen jellemző a posztszocialista városokra. Farkas Jenő Zsolt (RKI) és szerzőtársai Debrecenben vizsgálták a mind közösségi, mind magántulajdonú zöldterületek elhelyezkedését, eloszlását és hozzáférhetőségét. Megfigyelésük során azt találták, e területek eloszlása igen egyenlőtlen a magasabb társadalmi rétegek javára, aminek okai úgyannyira kereshetők a természetes környezet sajátosságaiban, mint a városfejlesztés második világháború utáni irányaiban. Tovább

Az Európa-tanulmányok jövője

Az elmúlt években az Európa-tanulmányok terén döntő szerephez jutottak a megoldási alternatívákat kereső szakértői értelmezések, s egyre inkább elhanyagolódnak a problémákat feltárni-beazonosítani szándékozó s ezzel kérdéseket nyitva hagyó intellektuális megközelítések. Ez az átalakulási folyamat komoly dilemmákat vet fel a tudományág képviselői számára. Grünhut Zoltán (RKI) Eastern Journal of European Studiesban megjelent írásában áttekintést ad az Európa-tanulmányok eszmetörténeti fejlődéséről, miközben hangsúlyozottan elemzi a diszciplína egyik legújabb elméleti megközelítését: a diszkurzív institucionalista teóriát. Hiába tapasztalható – más társadalomtudományi trendekhez hasonlóan – az Európa-tanulmányok terén is elmozdulás a strukturalista értelmezésektől az ágensközpontú, konstruktivista elméletalkotások felé, ezen szakértői beállítódás nem hagyhat megválaszolatlanul problémákat, nem maradhatnak kétségek, többértelműségek, tisztázatlanságok. E trend következtében nemcsak az Európa-tanulmányok fogalmi megközelítéseinek fejlődése szenved el önkorlátozásokat, de maga az erőltetett tudományos válaszadás is megalapozatlannáválhat. Tovább

VGI blog

Délkelet-ázsiai közvetlen külföldi befektetések a V4 országokban

A KRTK Világgazdasági Intézetében 2016 óta folyik az a kutatás, amely az Európán kívüli feltörekvő piacok multinacionális vállalatait vizsgálja. A projekt keretében elemzésre került többek között Kína, India, Brazília, Mexikó, Törökország, Dél-Afrika, és számos más feltörekvő gazdaság vállalatainak közvetlen külföldi befektetései. Völgyi Katalin blogbejegyzése a délkelet-ázsiai befektetőkkel (Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Vietnám) kapcsolatos kutatási eredményeket mutatja be. Tovább

A strukturális transzformáció nehézségei szubszaharai Afrikában – Botswana esete

A strukturális transzformáció jelentős kihívás napjaink fejlődő országai számára. A nyersanyagban gazdag országok gazdaságának diverzifikációja különösen makacs problémának bizonyult. Ezen országok ugyanis gyakran ún. nyersanyag-átoktól szenvednek (Sachs-Warner, 2001), amelynek egyik aspektusa a helyi valuta felértékelődése. Biedermann Zsuzsánna Botswana gazdaságát mutatja be legújabb blogbejegyzésében. Tovább

Könyvajánló: pénz és fenntarthatóság – a hiányzó láncszem

Lakócai Csaba ismerteti Bernard Lietaer, Christian Arnsperger, Sally Goerner és Stefan Brunnhuber 2012-es jelentését – eredeti angol címén: Money and Sustainability – The Missing Link – , amely a Római Klub Európai Szervezetének felkérésére készült a Finance Watch és a World Business Academy részére. A szerzők jelenlegi gazdaságunk fenntarthatatlanságának elsődleges okának a pénzrendszert tekintik, amit ún. közgazdasági vakfoltként sokáig figyelmen kívül hagyott vagy alábecsült a szakma. Tovább

Cikkajánló

KRTK ─ Portfolio blog

A KRTK a Portfolio.hu pénzügyi gazdasági hírportállal együttműködésben közös blogot indított, ahol a KRTK kutatói osztják meg gazdaságelemzési írásaikat.

Tényleg a nagyvárosok kiváltsága a fejlődés? Lengyel Balázs
2020. szeptember 17.

Az EU új hétéves költségvetési kerete – avagy egy lépéssel a föderális unió felé? Somai Miklós
2020. szeptember 10.

Lesz-e egy magyar középvállalatból olyan cég, mint egy német Mittelstand? Páger Balázs
2020. augusztus 29.

Hogyan segítheti a hálózatkutatás a magyar gazdaságfejlesztést? Elekes Zoltán
2020. szeptember 4.

Többen mozogtak a koronavírus miatt a tereken és parkokban Dr. Jóna László
2020. augusztus 21.

Csak a koronavírus növeli a magyar gazdaság készpénzigényét? Tóth István János
2020. augusztus 11.

Korábbi cikkek:

A magánytól is megvéd a vírusbuborék, avagy hogyan barátkozzunk járvány idején? Kóczy Á. László
Az atlanti és a balkáni modell – a régiónk melyiket választja? Szanyi Miklós
A fejlett országok valójában kevésbé pusztítják a környezetet – tényleg így van? Benedek Zsófia és Fertő Imre
Gáz Európában: Geopolitikai játszmák az Északi Áramlat bővítése körül Sziklai R. Balázs
Zsugorodó fiókhálózatok, növekvő pénzügyi kirekesztés Kovács Sándor Zsolt
Adóparadicsomokból oda-vissza: a körbejáró tőke jelenségéről Sass Magdolna
Először a régióban: szabadon kutathatók az összekötött államigazgatási adatok Magyarországon Sebők Anna
Eső után köpönyeg lehet az EU koronavírus-mentőalapja Darvas Zsolt
Miért halnak meg ilyen sokan szívrohamban Magyarországon? Uzzoli Annamária
Mit hozott a gazdáknak a koronavírus? Benedek Zsófia, Balogh Pál Géza, Baráth Lajos, Fertő Imre, Lajos Veronika, Orbán Éva, Szabó G. Gábor, Nemes Gusztáv

Programajánló

szeptember 24. 14.00-16.00 Kristian Koerselman: Why Finnish polytechnics reject top applicants, KTI online szeminárium

október 1. 14.00-16.00 Kaat Iterbeke (KU Leuven): The Determinants of Peer Effects during Learning. Evidence from a Field Experiment, KTI online szeminárium

október 5. 10.00-13.00 online nemzetközi konferencia,Effects of Industry 4.0 on FDI in the Visegrád countries, Program

október 8. 14.00-16.00 Lindner Attila: Labor Supply and the Pension Contribution-Benefit Link, KTI online szeminárium

október 29. 14.00-16.00 Békés Gábor, Koren Miklós, Muraközy Balázs, Telegdy Álmos: Measuring and explaining the nature of buyer-supplier relationships across firms, KTI online szeminárium

november 6-7. Sziráki munkatudományi konferencia, a KTI és MTA Emberi Erőforrás Gazdaságtana Tudományos Bizottság éves konferenciája, további információ

Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Siposs Zoltán

Olvasószerkesztő: Patkós Anna

Feliratkozás/leiratkozás

Absztrakt 2020. június 15.

admin — Mon, 15 Jun 2020 06:30:00 +0000

Az aktuális szám letöltése pdf-ben

Esszék

Most és halálunk óráján

Fazekas Károly (tudományos főmunkatárs, KRTK KTI, MTA Emeritus kutatója)
Élet és Irodalom,LXIV. évfolyam, 18. szám, 2020. április 30.

„A világ összeomlani látszik körülöttünk. Apokaliptikus képeket látunk a képernyőkön, lakóhely-elhagyási korlátozások miatt kihalt városokat, koporsókat szállító katonai konvojokat, tömegsírok kiásására kirendelt elítélteket, túlterhelt kórházakat, hősiesen, gyakran végkimerülésig dolgozó orvosokat, ápolókat. Milliók veszítik el állásukat, tizezrek maradnak fedél és élelem nélkül. Mértékadó́ médiumok mértékadó́ tudósítói és glosszaírói a koronavírus elleni háború́ frontvonalából tudósítanak, és arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a világ úgy, ahogy azt a korábbi évtizedekben megismertük, megszűnik létezni. Nem árt talán, ha kicsit hátrébb lépünk ettől a csatazajtól, és a mortalitási adatok alakulását nem az elmúlt és előttünk lévő̋ napok, hanem az elmúlt és előttünk álló́ évtizedek perspektívájából vesszük szemügyre.” Tovább

KRTK-interjúk

Általában nagyon is érdekel, amit kutatok

Varga Júlia 2006-ban került a KTI-be, azelőtt 20 évig a Marx Károly Közgazdaságtudományi (Corvinus) Egyetemen tanított. Saját elmondása szerint nagyon szeretett tanítani, három éve hagyott fel vele. Közismertséget oktatás-gazdaságtani elemzéseivel, a legmodernebb módszerek alkalmazásával elért eredményeivel szerzett, azt azonban kevesen tudják, hogy friss diplomásként a Kossuth Kiadó közgazdasági szerkesztőségében segédlektorként dolgozott, és onnan került később a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóintézetbe, ahol az akkoriban súlyosbodó osztályteremhiányra alapozott cikkével akaratán kívül politikai botrányt okozott. Tovább

Ennél jobb helyet nem lehetett volna nekem találni

Köllő János, egyike volt azoknak a kutatóknak, akik a 2000-es években megálmodták a KTI Adatbankját, és akik kitartó munkájának köszönhetően a hazai társadalomtudománynak ma már megtisztított, nemzetközi viszonylatban is egyedülálló adatbázisok állnak a rendelkezésére. 43 éve dolgozik kutatóként a KTI-ben, és több mint tíz éve az Adatbank szakmai vezetője. Az interjúban a tőle megszokott meggyőző erővel beszél a kapcsolt államigazgatási adatbázisban rejlő kutatási lehetőségekről, a KSH-val közösen üzemeltett kutatószoba jelentőségéről, a járványügyi intézkedések gazdasági hatásainak megfigyelhetőségéről. Mindemellett mesél személyes karanténélményeiről, motivációiról, Kemény István szociológushoz fűződő évtizedes szakmai barátságáról. Tovább

A csend ereje

Németh Krisztina, szociológus, a Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa, a Magyar Szociológiai Társaság Elnökségi tagja. Fiatal kora ellenére 2018-ban megjelent egy kötete, az Életvilág értelmezések, amelyben nemcsak interdiszciplináris szemléletéről és a különböző társtudományok elméleteiben való jártasságáról tesz tanúbizonyságot, de őszinteségéről és kutatói érzékenységéről is. Idén januárban Akadémiai Ifjúsági díjjal tűntettek ki A múltba ragadva? Szegénység és marginalitás egy uradalmi faluban című tanulmányáért. Ennek kapcsán beszélgetett vele Siposs Zoltán kutatói hivatástudatáról, a terepmunka és a kvalitatív kutatási módszerek kettősségének jelentőségéről, a kérdésfeltevés és nyelvhasználat fortélyairól és a csend intimitásáról. Tovább

Kutatások

A külföldi tulajdonú vállalatok és az import szerepe a hazai térségek exportjának diverzifikációjában. A sokféleség az élet minden területén hasznos, nem véletlenül állítja a mondás, „a változatosság gyönyörködtet”. A gazdasági életben a diverzifikáció elsősorban nem esztétikai jelentőségű, hatékonyságnövekedést, innovációt, a beláthatatlan véletlen elleni jobb felkészültséget eredményez. Egy adott régióban működő vállalatok meglévő termékportfóliójának kiszélesítéséhez új termelési tényezők bevonására is szükség lehet, amelyekre egyrészt az import, másrészt a betelepülő külföldi tulajdonú vállalatokkal való interakció kínálhatnak lehetőséget. A KTI hálózatkutatási csoportjának munkatársai, Elekes Zoltán és Lengyel Balázs, a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányukban e két csatorna, a külföldi tulajdonú vállalatok és az import szerepét vizsgálják 75 hazai kistérség feldolgozóipari exportszerkezetének időbeli változásában 2000 és 2011 között. Tovább

A magyar nyugdíjrendszer középtávú feszültségei. A magyar népesség öregszik. A csecsemőhalandóság a nullához közelít, a születéskor várható élettartam folyamatosan emelkedik, ugyanakkor a teljes termékenységi arányszám jóval elmarad az állandó népességszámot biztosító 2,1 értéktől. Ehhez adódik még hozzá, hogy a 2008 után elinduló tömeges kivándorlásban részt vevők jóval fiatalabbak, mint az átlagéletkor. E folyamatok ismételten a nyugdíjrendszer megoldásra váró kérdéseire irányítják a figyelmet. Simonovits András (KTI)a Közgazdasági Szemlében foglalja össze középtávon a magyar nyugdíjrendszer három fő feszültségét: a nyugdíjolló szétnyílását az egymás utáni évjáratok között, az új évjáratok nyugdíjainak polarizálódását, valamint a nyugdíjkorhatár merevségének, illetve a Nők40 lazaságának ellentmondásosságát. Tovább

Államvezérelt globális vállalati terjeszkedés: a kínai offenzív versus a brazil defenzív stratégia. A külföldi tőkebefektetések sokrétűen járulnak hozzá egy ország fejlődéséhez. Ezek közül kiemelhetők az új természeti erőforrások által kínált lehetőségek, a hazai termékek exportjából keletkező devizabevétel vagy a technológiai fejlesztések hatására előálló hatékonyságnövekedés. Nem véletlen, hogy a feltörekvő országok jelentős kormányzati erőfeszítéseket tesznek, hogy ösztönözzék a nemzetközi piacra lépést. A „feltörekvő multik” felemelkedése elsősorban Ázsiában – korábban Dél-Koreában, Tajvanon és Szingapúrban, ma sokkal inkább Kínában és Indiában – figyelhető meg, de napjainkra e folyamat egyre több régióra terjed ki. Ricz Judit és Szunomár Ágnes (VGI) a Köz-gazdaság című folyóiratban a brazil és kínai esetet hasonlítja össze azzal a céllal, hogy a hasonló adottságokkal rendelkező feltörekvő országok számára tanulságokat fogalmazzanak meg. Tovább

Növekvő kínai jelenlét Kelet-Közép Európában. A transzregionális 17 + 1 együttműködés (Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, China-CEEC) Kína és 17 kelet-közép-európai állam között jött létre. Célja a kelet-közép-európai régió és Kína kapcsolatának erősítése és a felek közötti kereskedelem bővítése. Ez az együttműködés Kína nagyívű geopolitikai tervének egyik eleme, amelyet sokáig „üres héjnak” tartottak. A mechanizmus működésének minden részterületre kiterjedő elemzése azonban egy összetettebb forgatókönyvet valószínűsít. A felek közötti kapcsolat folyamatosan bővül, kiterjed politikai, gazdasági és társadalmi területekre, miközben egyre több érdemi tevékenységet foglal magában. Ez derül ki Szunomár Ágnes (VGI) és másik kilenc kelet-közép-európai országból származó kutató összefogásával készült jelentésből, amelynek magyar összefoglalója a VGI blogon olvasható. Tovább

Koronavírus-rovat

A koronavírus–járvánnyal kapcsolatos kutatások a KRTK mindegyik intézetében publikációk sokaságát indította el. Bár mindenki tisztában volt azzal a ténnyel, hogy az idő adott pontján létrejött blogbejegyzések az akkor elérhető ismeretek alapján íródtak, ily módon megállapításaik egy része efemer jellegű, felettük gyorsan eljárhat az idő, mégis fontos adalékként szolgálnak a járvány kezeléséről szóló későbbi kutatásokhoz.

Közgazdaság-tudományi Intézet

A KRTK intézetei közül a KTI külön blogot indított a témában született írások számára. Az itt közölt bejegyzések arról tanúskodnak, hogy a digitális korszakban a kutató számos eddig kevésbé használt csatornán keresztül juthat értékelhető ismeretekhez a gazdaságot ért sokkról. Megnő a jelentősége az internetes keresésekre vonatkozó Google Trends adatainak, az Euromomo mortalitási mutatóinak és nem utolsósorban a KRTK Adatbank adatállományának.

Mit árulnak el az internetes keresések? A vírus megjelenése óta nagyon sokan elveszítették a munkájukat, az idő előrehaladtával pedig egyre többen kerülnek létbizonytalanságba. A munkaerőpiaci kilátások bizonytalanná válása jól érzékelhető a hazai lakosság Google-keresési kulcsszavaiban. A keresőszavak térbeli eloszlása pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a szakpolitikai beavatkozások tervezése során a helyi munkaerőpiacok sajátosságait is figyelembe kell venni (Tóth Gergő–Czaller László–Elekes Zoltán: Mit árulnak el az internetes keresések a munkaerőpiaci kilátások területi megoszlásáról).

Mekkorára nőhet a munkanélküliség? A járvány okozta munkanélküliség pontos mértéke a cikk írása idején nem ismert. A „munkanélküli-segélyre” vonatkozó Google-keresések alapján azonban meg lehet becsülni a regisztrált munkanélküliség növekedését a járvány időszakában. 2020 márciusának végén és áprilisának elején a „munkanélküli-segélyen” kívül számos más, a munkanélküliséggel kapcsolatos keresőszó esetében is nagy, legtöbbször a 2008–2010-es válságban mértnél is nagyobb növekedés figyelhető meg a Google Trends idősoraiban (Kónya István–Köllő János: Mekkorára nőhetett a munkanélküliség – Becslés internetes keresések alapján).

Halálozási adatok békeidőben és járvány idején. Az Európai Unió által finanszírozott Euromomo-program honlapja hetente közli a kezdeményezésben részt vevő 24 európai ország többletmortalitási adataiból készült idősorokat. A többletmortalitás azt mutatja, hogy az adott csoportban a halálozások száma mennyivel tér el az elmúlt évek mortalitási adatai alapján számított trendvonal értékeitől. A többletmortalitási adatok elemzése reálisabb kepét ad a koronavírus-járvány közvetett és közvetlen hatásáról, mint a Covid-19 fertőzés következtében meghaltak számáról publikált WHO-adatok (Fazekas Károly: Számok, sorsok, prioritások).

Kik dolgoznak a frontvonalban? A koronavírus reflektorfénybe hozta a frontvonalban dolgozókat, ők biztosítják az egészségügyi ellátás folytonosságát, járvány idején is házhoz szállítják a csomagot, kiszolgálnak a boltokban és a gyógyszertárakban, vagy épp tüzet oltanak. De kik is ők pontosan, és mit tudunk róluk? Az kutatók a magyar lakosság 50 százalékát lefedő Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázist (Admin3-at)használják e csoportok összetételének elemzésére (Adamecz-Völgyi Anna–Szabó-Morvai Ágnes: Kik dolgoznak a frontvonalban?).

Gyaloglási távolságok gyógyszertárakhoz és üzletekhez. Vajon átlagosan mekkora távolságot kell megtenni Budapesten ahhoz, hogy élelmiszert vagy gyógyszert vegyünk? Ez a kutatás a KRTK Adatbank területi népességadatait, a CORINE (Coordination of Information on the Environment) adatbázis területhasználati térképet, az OpenStreetMap közösségi térképet és a Google Maps útvonaltervezőt használta a kérdés megválaszolásához. Az így létrehozott hőtérkép megmutatta, hogy Budapest középső területein a legközelebbi patika vagy bolt szinte mindenhonnan legfeljebb 5 perc sétával elérhető (Bokányi Eszter–Juhász Sándor: Élelmiszerboltok és gyógyszertárak elérhetősége Budapesten).

A magyar háztartások tartalékai. A koronavírus-járvány kiváltotta munkanélküliség sok háztartás esetében a jövedelem váratlan, nagymértékű csökkenését eredményezte és/vagy váratlan többletkiadásokat okozott. Egy ilyen helyzettel azok tudnak kiadásaik radikális csökkentése nélkül megbirkózni, akiknek vannak tartalékiak. A KSH háztartási költségvetési és életkörülmények (HKÉF) adatfelvétele hasznos információkat szolgáltat a minden pénztartalékot nélkülözők nagyságrendjéről. Ebből az adatfelvételből az derül ki, hogy a magyar lakosság 33 százaléka, több mint hárommillió́ ember él olyan háztartásban, amelynek egyáltalán nincsenek tartalékai (Molnár György: A magyar háztartások tartalékai).

Válságelméletek és a gyakorlat. Milyen makrogazdasági következményekkel járnak a karanténintézkedések, a határlezárások, a nemzetközi együttműködés akadályoztatottsága és a tömeges megbetegedések okozta kínálati sokkok? Mely szektorokban várható a GDP legnagyobb kiesése? A tanulmány a járvány első két hónapját követően mutatja be a válságkezelésre vonatkozó nemzetközi elméleteket, a válságkezelő politika szakaszait, a bankok szerepét, a költségvetési és monetáris intézkedések viszonyát, valamint négy ország – Kína, Szingapúr, Belgium és Ausztria – válaszlépéseit (Soós Károly Attila: A koronavírus válság gazdasági hatásai, gazdaságpolitikai reagálások külföldön). (Fotó forrása: Magyar Narancs itt)

További írások olvashatók a blogon a BCG oltás potenciális védelméről, a távmunka–lehetőségek ágazati és területi megosztottságáról, a startupok helyzetéről, a digitális oktatás hozzáférhetőségéről és az 1918-as spanyolnátháról, az internetes szolgáltatók árazási gyakorlatáról.

Regionális Kutatások Intézete

Az RKI COVID-19 kutatások oldala elsősorban a járványnak a régiókra és az egyes társadalmi csoportokra gyakorolt sajátos hatásait vizsgálja. Számos kutatást indítottak a járvány következményeinek a feltárására, némelyikhez kérdőíves válaszadókat keresnek. Amennyiben van három percünk, kitölthetjük a környezeti hatásokrólszóló kérdőívet, ha egy kicsivel több időnk is van, akkor segítsük a közösségi terek használatáról szóló felmérést válaszainkkal.

Károsanyag-kibocsátás változása a közlekedésben. Mit tett a „Maradj otthon” kampány Budapest levegőjével? Mennyivel csökkent a szennyezettség a fővárosban pusztán annak következtében, hogy az emberek nem ültek autóba, hogy munkába, majd a nap végén onnan haza menjenek? Ez a gyors elemzés arra próbált meg választ adni, hogy a veszélyhelyzet kihirdetését követően milyen mértékben változott a személygépkocsi-forgalom által okozott közvetlen szennyezőanyag-kibocsátás. A veszélyhelyzet kihirdetése óta a budapestiek 14 millió személygépkocsival megtett kilométerrel, és 2400 tonna közlekedési szén-dioxid- és közel 3000 kilogramm szén-monoxid-kibocsátással tehermentesítették a fővárost (Varjú Viktor–Farkas Orsolya–Farkas Jenő Zsolt–Vér Csaba: Közlekedési emisszió változásának néhány aspektusa a COVID-19 járvány következtében).

Önkormányzati bevételkiesések. Milyen hatással van az önkormányzatok bevételeire a 2020. évi központi költségvetés járványhelyzet miatti módosítása, s milyen mértékben érinti ez az egyes településeket? Mit jelent a gépjárműadó – eddig a települési önkormányzatoknál maradó́ részének – elvonása, mit jelent a költségvetés számára az ingyenes közterületi parkolás, milyen hatást gyakorol az idegenforgalmi adó felfüggesztése? (Kovács Sándor Zsolt: Önkormányzati bevételkiesések a járványhelyzetben)

Digitális pénzügyeink járvány idején. A koronavírus-járvány újabb lökést adhat az online banki termékek, a készpénzmentes fizetési lehetőségek elterjedésének, a digitalizáció szélesebb körű alkalmazásának, valamint az online pénzügyi szolgáltatások kiszélesedésének. A fő̋ problémát Magyarországon egyre inkább nem a kínálati oldali szűkössége, hanem a keresletoldali korlátok, a jövedelmi helyzet, illetve a pénzügyi és digitális kompetencia alacsony szintje jelentik. Éppen ezért elengedhetetlen a szükséges képességek fejlesztése, a pénzügyi ismeretek és kultúra terjesztése, mert csak így várható jelentős előrelépés e téren. (Kovács Sándor Zsolt: Digitalizálhatók-e az alapvető pénzügyek a járványhelyzet hatására?)

A COVID-19 vírus okozta világjárvány nem egyformán érinti az egyes társadalmi csoportokat. A veszélyeknek való kitettség beazonosításához egy összetett mutatószám használható. Ennek változói alapvetően a veszélyeztetettség négy kiemelt területét különböztetik meg: a testi egészséget, a lelki egészséget, a társas kapcsolatokat, valamint a szubjektív jólétet. A veszélyeztetett csoportokba tartozó emberek általános profiljának és jellemző gondolkodásmódjának alaposabb feltárásával lényeges új ismeretekhez juthatunk, amit elsősorban e csoportokkal kapcsolatban indokolt figyelembe venni. (Grünhut Zoltán–Bodor Ákos: A fizikai (társadalmi) távolságtartástól a társadalmi szolidaritásig)

A vírus magyarországi terjedésének modellezése. A tanulmány egy modellezési kísérleten keresztül több forgatókönyvben mutatja be a koronavírus okozta fertőzések térbeli és időbeli terjedését. Az eredmények forrása a szerző által készített program, amelynek kialakításához a korábban fejlesztett – magyarországi lakónépesség jövőbeli vándormozgalmi folyamatainak modellezésére használt –program jelentette a kiindulópontot (Lennert József: A SARS-CoV-2 vírus magyarországi területi terjedésének forgatókönyvei – egy ágens alapú modellezési kísérlet).

Egészségi veszélyeztetettség területi különbségei. A szerzők az egészségi állapot és az egészségügyi ellátórendszer területi különbségein keresztül értelmezik a koronavírus-járvány potenciális veszélyeit és egészségkockázatait. A gyorselemzés a 2020. április közepén elérhető adatok alapján vizsgálja a magyar egészségügy területi egyenlőtlenségeit, és javaslatokat is tesz arra, hogy hogyan érvényesíthető az egészségügyi ellátáshoz való́ hozzáférés biztosításában a térbeli igazságosság és a méltányosság elve. (Kovács Sándor Zsolt–Uzzoli Annamária: Egészségkockázatok területi különbségei a koronavírus-járvánnyal összefüggésben Magyarországon)

Különbségek az államhatár-politikában. A koronavírus terjedése miatt le kellett zárni a határokat. Miként hatott a járvány az államhatár-politikára, hogyan reagált a helyzet változásaira az Európai Unió, mit és hogyan szabályoztak az egymással szomszédos országok, milyen lépéseket tett Magyarország? A gyors kormányzati döntések a felkészülés lehetőségének hiányában tömegeket hoztak szorult, esetenként veszélyes helyzetbe. A hosszú́ távú́ hatások még nem mérhetők fel, de az bizonyos, hogy a járványveszély a jövőben erősen befolyásolni fogja a tömeges, határokon átnyúló́ mozgást . (Hajdú Zoltán–Rácz Szilárd: Államhatár-politikák az Európai Unióban és Magyarországon a globális COVID-19 vírusválság kezdeti időszakában)

Világgazdasági Intézet

A VGI kutatói folyamatosan frissülő blogjukon követik nyomon az egyes országok járványkezelési gyakorlatát.

Svédország külön utakon. A svéd járványkezelés a többi európai országtól elsősorban az oktatásügy és az emberi szabadságjogok kezelése terén tért el: nem volt kötelező iskolabezárás, és nem vezettek be szükségállapotot. Ehelyett úgynevezett ajánlásokkal igyekeztek előírni, hogy mindenkinek kötelessége fékezni a járvány terjedését. A „vétkezőkkel” szemben azonban szankciókat nem vezettek be. Mit eredményezett a sajátos svéd modell? (Somai Miklós: Koronavírus Svédországban – külön utakon?)

Brazília és a COVID-19. Brazíliát viszonylag későn érte el a COVID-19, az első igazolt esetet „csak” 2020. február 25-én regisztrálták Sao Paulóban, az azóta eltelt közel három hónapban azonban aggasztó méreteket öltött a járvány. A legnagyobb dél-amerikai országban nap mint nap új rekordokat dönt a koronavírus terjedése (Ricz Judit: Brazília és a COVID-19 – avagy megingatja-e a koronavírus járvány Bolsonaro elnöki pozícióját?).

Csehország túl a nehezén? Csehországban már április végén markáns vita alakult ki arról, hogy a korlátozó intézkedések enyhítése milyen gyorsasággal történjen meg. Úgy tűnt, a cseheknek hat hét alatt elegük lett a koronavírussal járó korlátozásokból, ezért a vírus terjedésétől függetlenül mindent megkívántak tenni azért, hogy az élet visszatérjen a korábban megszokott mederbe (Túry Gábor: Csehország túl akar lenni a nehezén?).

Az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja. A járvány sikeres kezelésére vonatkozó állítások szükségszerűen spekulatívak, de az egyértelműnek látszik, hogy Peking és Washington olyan lehetőségként tekint a vírusjárványra, amely során megerősítheti a globális erejéről kialakult képet. Mennyire lehet megbízni Kína és az Egyesült Államok által nyilvánosságra hozott adatokban? (Peragovics Tamás: Amerikai járványkezelés és kínai maszkdiplomácia)

Francia válságkezelés. Franciaországban a késlekedő̋, bizonytalankodó́, néha kapkodó́ és ellentmondásos kormánypolitika miatt a koronavírus számos áldozatot követelt. Az országot több szempontból is felkészületlenül érte a járvány, annak ellenére, hogy januárban itt azonosították az első európai koronavírusos megbetegedéseket. Vajon milyen hatást gyakorol mindez a világ élvonalában álló́ ország gazdaságára? (Somai Miklós: Koronavírus Franciaországban: válság, bizonytalankodás, viták)

Koronavírus Németországban. Az állampolgárok, a munkahelyek és a vállalkozások védelme, illetve a társadalmi összetartás érdekében Németországban hatalmas intézkedéscsomagot fogadtak el. A koronavédőpajzs néven emlegetett gazdaságvédelmi akcióterv a német történelem valaha volt legnagyobb segélycsomagja, összege a német GDP 18–22 százalékát teszi ki (Nagy Péter: Koronavírus Németországban).

A blog további bejegyzései:

Szalavetz Andrea: Búcsú egy közel százéves családi vállalattól

Kerényi Ádám: Tudományos kutatás helyett válságkezelés a szerb miniszteri bársonyszékből

Sass Magdolna: Járvány súlytotta tőkeáramlások

Szabó John: Az USA gazdasági intervenciói a közelmúltból és jelenleg

Szijártó Norbert: Az Európai Unió gazdasága és a koronavírus (COVID-19)

Somai Miklós: Koronavírus az Egyesült Királyságban: intézkedések, korlátok, viták

Éltető Andrea: Spanyolország karanténban

Online szemináriumok

Péter Noémi (University of Groningen): Reference points and information preferences: experimental evidence (magyar nyelvű előadás)

2020. június 11.

A kutatók azt vizsgálták, hogy egy ismétlődő nyereménysorsolási kísérletben résztvevők milyen preferenciákkal éltek az eredmény megismerésére vonatkozóan, pontosabban, hogy a különálló sorsolási eredményeket egészben vagy részeiben, illetve hamarabb vagy késleltetve szeretnék megtudni. Azt is vizsgálták, hogy preferenciáikat hogyan befolyásolja szubjektív viszonyuk a nyeremény összegéhez, azaz, hogy nyereségként vagy veszteségként élik-e meg az adott eredményt.

Halpern László (KTI): Termelékenység, innováció és külkereskedelem magyar vállalati adatok alapján

2020. május 28.

Az innováció és a termelékenység közötti vállalati szintű kapcsolat elemzésekor az export mellett az importot is figyelembe kell venni. Az innováció pozitívan hat a termelékenységre, de ennek mértéke időben változott. Az innováció termelékenységre kifejtett becsült hatása 2010-ig nőtt, utána csökkent, és 2016-ra visszaesett a 2005. évi szintre. Ezt a hatást felerősítette az, hogy 2010 után folyamatosan és jelentősen csökkent az innovatív vállalatok aránya.

Prinz Dániel (Harvard University): The Impact of Shutdown Policies on Unemployment During a Pandemic (magyar nyelvű előadás)

2020. május 21.

Prinz Dániel bostoni otthonából ismertette a koronavírus amerikai terjedése nyomán folytatott kutatásának eredményeit. Társaival azt vizsgálták, hogy a különböző kormányzati intézkedések; étterembezárás, tömegrendezvények betiltása, iskolabezárás stb. bejelentésének hatására időben és volumenben hogyan alakultak a munkanélküliségi segélyre vonatkozó Google keresések. A Google keresések előrejelző hatásáról szóló elméleteket felhasználva megbecsülték, hogy mely intézkedések milyen mértékben hatnak a segélyek várható igénybevételére. Azt találták, hogy az iskolabezárások hasznos intézkedések, hiszen közvetlenül ettől nem nő számottevően a segélykérés, ugyanakkor hatékonyan csökkenti a vírus terjedését.

Programajánló

június 16. 11.00-12.00 – online, UNCTAD „World Investment Report 2020” c kiadványának bemutatója, link igénylése: gaal.gyula@krtk.mta.hu

június 18. 14.00-16.00 – online, Nagy Dávid : All aboard: The aggregate effects of port development, a link igénylése: kti.titkarsag@krtk.mta.hu

Sajtószemle

Miért halnak meg ilyen sokan szívrohamban Magyarországon? – Uzzoli Annamária cikke a a Portfólió KRTK Blogján. – portfolio.hu, 2020. június 12. Tovább

Mit hozott a gazdáknak a koronavírus. A KRTK és a Portfólió közös blogrovatában KTI Agrárgazdaságtan és vidékfejlesztés kutatócsoport tagjainak cikke – portfolio.hu, 2020. június 11. Tovább

Az oktatás minőségét a tanári munka határozza meg. Ambrus Balázs interjúja Hermann Zoltánnal a középiskolai oktatásról, a tehetséggondozásról, a családi háttér és az oktatás eredménye közötti kapcsolatról – Új Köznevelés, 76. évfolyam 5. szám, Tovább

China in Europe: All for One and One for All? Szunomár Ágnes cikke a The Diplomat című folyóiratban jelent meg – The Diplomat, 2020. május 29. Tovább

A magyar egészségügy legnagyobb sikere: a koraszülöttek megmentése. A KTI Egészség és Társadalom Lendület-kutatócsoport új tanulmányáról szól Molnár Csaba cikke – Index.hu, 2020. május 25. Tovább

Kutatók vizsgálják a járvány hatásait – interjú Jóna Lászlóval a Győrre és környékére vonatkozó adatokról – kisalfold.hu, 2020. május 20. Tovább

Könyvismeretetés. Szalavetz Andrea ismerteti Magasházi Anikó: Szingapúr globálisan behálózva – magyar kitekintéssel című könyvét – Magyar Tudomány, 181. évf. 6. sz. Tovább

Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Siposs Zoltán

Olvasószerkesztő: Patkós Anna

Feliratkozás/leiratkozás

Absztrakt 2020. február 11.

admin — Mon, 10 Feb 2020 12:50:00 +0000

Az aktuális szám letöltése pdf-ben

Interjú

Kritikai városkutatás

„Mindig van egy véletlen faktor abban, hogy egy kutató miért kezd el egy adott témával foglalkozni. Sok esetben a téma találja meg az embert. Hozzám a városkutatás – amivel már nyolc-kilenc éve foglalkozom – úgy került közel, hogy mindig nagyon szerettem városokban barangolni.” Siposs Zoltán Jelinek Csabával (RKI) készített interjújában olvashatunk a turizmus térformáló erejéről, a kritikai városkutatás gyökereiről és a társadalomkutatói értékválasztás fontosságáról. Tovább

Kutatás

Fiatalok a munkaerőpiacon

A januárban megjelent Munkaerőpiaci Tükör, 2018 című kötet középpontjában a fiatalok munkaerőpiaci részvétele, az iskolából a munkába való átmenet életperiódusa áll. Az idei évkönyv érdekessége, hogy ebben a témában az elmúlt harminc évben nem készült részletes, empirikus elemzés. Ezt a hiányt pótolja most a Pénzügyminisztérium megbízásából készült kötet, amely tág spektrumban mutatja be az elmúlt tizenöt év folyamatait. A kötetből pontos képet kaphatunk a tankötelezettség leszállításának, a szakképzési rendszer átalakításának következményeiről, az iskolaválasztás és lemorzsolódás alakulásáról, vagy arról, hogy miért aggasztó a nem dolgozó, nem tanuló 17 évesek arányának növekedése. A kötetből megismerhetjük az ingázási költségek és a munkanélküliség kapcsolatát, a roma fiatalok iskolai és munkapiaci hátrányait, a nélkülözhetetlen munkaerőpiaci készségeket és a fiatalok külföldi munkavállalásának trendjeit is. A kötet mellékleteként megjelenő Zsebtükörben szemléletes ábrák támasztják alá a legfontosabb állításokat. Tovább

A közoktatás indikátorai, 2019

Megjelent A közoktatás indikátorrendszere, 2019 című kiadvány, amely összesen 100 mutatón keresztül szemlélteti a magyar közoktatás legjellemzőbb vonásait. A kétévenként frissített indikátorsort még 2015-ben azzal a céllal fejlesztették ki a KRTK KTI kutatói, hogy a szakpolitikai döntéshozók és az érdeklődő közönség könnyen és pontosan tájékozódhasson a közoktatás legfontosabb mutatóiról, az egyes intézkedések hatásairól. A kutatók ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy egy-egy indikátor nem feltétlenül elegendő a teljes kép megítéléséhez. Ennek szemléltetésére készült el a február 14-i könyvbemutatóra egy Szemelvények című füzet, amelyben négy kiemelt témakört ─ a korai iskolaelhagyás, az egyenlőtlenség a középfokú oktatásban, a tanárhiány és a szakképző középiskolák tanárai – mutatnak be a különböző mutatók segítségével. Tovább

Nyugdíjpolitika 2010 előtt és után

A nyugdíjrendszer azért ideális tárgya a politikai gazdaságtani elemzéseknek, mert rendkívül széles tömegekre van hatással, így a mindenkori kormány hatékonyan képes politikai céljainak szolgálatába állítani. Simonovits András (KTI) és Ádám Zoltán (BCE) a nyugdíjrendszer lencséjén keresztül vizsgálja meg az általuk „demokratikus populistának” nevezett 2010 előtti és az azt követő „autokrata populista” politikai rezsim főbb intézkedéseit. Az Acta Oeconomicában megjelent angol nyelvű cikkben kitérnek a hárompilléres nyugdíjrendszer létrehozására, majd a második és harmadik pillér felszámolásának, illetve a Nők 40 program bevezetésének költségvetési hatásaira, és rámutatnak a nyugdíjindexálás egyik kevésbé ismert szerepére. A kutatók rávilágítanak arra, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések elvonásával az állam explicit adóssága ugyan csökkent, az implicit, azaz a jövő nyugdíjasaival szemben fennálló adóssága viszont nőtt, és ez rontja a rendszer pénzügyi fenntarthatóságát. Tovább

A kép forrása: www.thelocal.se

A svéd tanügyigazgatás változásai

Amikor 2012-ben Magyarországon központi kézbe vették az oktatás irányítását, a szakmai közösség rendkívül kétkedve fogadta a változást. Svédországban ezzel szemben egészen az 1980-as évek kezdetéig Európa egyik legközpontosítottabb oktatásirányítása működött, amely kiváló eredményeket ért el mind a tanulói teljesítmények és a foglalkoztatás, mind pedig a társadalmi különbségek csökkentése terén. A nyolcvanas évek kezdetétől azonban a rendszer rugalmatlanságát és magas költségeit bíráló, egyre erősebb kritika hatására Svédországban fokozatosan elmozdultak a decentralizálás és a piacosítás irányába. Ennek okairól és következményeiről szól Semjén András (KTI) Educatióban megjelent tanulmánya. Tovább

Kinek nincs ma bankszámlája?

Míg az euróövezetben 2017-ben a felnőtt lakosság 95 százalékának volt bankszámlája, addig Magyarországon 75 százaléknak, ami így is felülmúlta a globális 69 százalékos értéket, derül ki a Világbank 2017-es Global Findex jelentéséből. A fejlett gazdaságokban általánosan elfogadott érv, hogy a pénzügyi szolgáltatások mind az egyén mind a makrogazdaság szintjén segítik a növekedést. Akiknek nincs bankszámlájuk, bankkártyájuk, azok számos előnytől és megtakarítástól esnek el. Horn Dániel és Kiss Hubert János (KTI) azt vizsgálták, hogy a pénzügyi beilleszkedésnek milyen egyéni tényezői vannak ma Magyarországon. Eredményeik a Hitelintézeti Szemlében olvashatók. Tovább

Bizalom és etika a digitális pénzügyi szolgáltatások világában

A digitális pénzügyi szolgáltatások megjelenését a nemzetközi pénzügyi válságot követően általános piaci lelkesedés övezte. Mára azonban kiderült, hogy e szolgáltatások gyors elterjedése és az új szereplők megbontják a pénzügyi piacok megszokott rendjét. A FinTech startupok kimagasló szerepét ma már senki sem vitatja, és működésüket sem tartják már kockázatmentesnek. A pénzügytechnikai szolgáltatások forradalmian gyors térhódítása egyrészt lépéskényszerbe hozta a szabályozó hatóságokat, másrészt önkéntes üzleti etikai szabályok megfogalmazására ösztönözte a piaci szereplőket. Létezik-e még banktitok? Kié a digitálisan hátrahagyott adat? Milyen az emberközpontú mesterséges intelligencia? Kiderül Kerényi Ádám (VGI) és Müller János Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányából. Tovább

Ázsiai cégek magyar környezetben

A környező országokhoz képest Magyarországon kiemelkedő fontosságú az ázsiai, ezen belül is a kínai és indiai cégek jelenléte. A külföldi tulajdonú vállalatok hatékony működésének fontos feltétele ugyanakkor, hogy a befogadó ország kultúráját beépítsék működési folyamataikba. Sass Magdolna (KTI), Szunomár Ágnes (VGI), Gubik Andrea (ME), Kiran, Shobha és Ozsvald Éva (KTI) a közelmúltban azt vizsgálták, hogy milyen üzleti megoldásokat eredményez a két – esetenként teljesen idegen – kultúra találkozása a Magyarországon működő ázsiai vállalatoknál. A vizsgálat kiterjedt a vállalati képzésre, a motivációs eszközökre, a munkamenetek szabályozottságára és a dolgozók érdekképviseletére. A vizsgálat alá vont hét ázsiai vállalat mindegyikénél azonosítható volt az anyaország kulturális hatása, a kutatók azonban azt találták, hogy a működés során inkább a befogadó országra jellemző elemek dominálnak, ami az idő előrehaladtával egyre erősebben érvényesül. Tovább

A Brexit-szerződés részletei

A decemberi brit parlamenti választásokkal eldőlt, az Egyesült Királyság elhagyhatja az Európai Uniót. A Boris Johnson vezette konzervatív párt új parlamenti többsége lehetővé tette a kilépési szerződés alsó- és felsőházi elfogadását és 2020. január 31-én közel 50 évnyi tagság után az Egyesült Királyság hivatalosan is kilépett az Európai Unióból. Melyek is valójában ennek a magállapodásnak a főbb elemei? Miről szól a kilépési megállapodás és a politikai deklaráció? Somai Miklós (VGI) tárja elénk a részleteket, a VGI blogján megjelent írásában. Tovább

Éves jelentés a lakhatási szegénységről

„Úriember nem fizet bért és nem lakik idegen házban” – olvashattuk Márai Egy polgár vallomása című regényében. A lakástulajdon vágya és annak kormányzati ösztönzése még ma, egy évszázaddal később is erősen jelen van felfogásunkban, pedig egy 2015-ös KSH adatfelvétel szerint Magyarországon a háztartások majdnem egyharmadának, 1,3 millió háztartásnak okoz nehézséget a lakhatás megfizethetősége. A Jelinek Csaba (RKI) által szerkesztett és az RKI több munkatársa által jegyzett lakhatási szegénységről szóló 2019. évi jelentésben többek között részletes betekintést nyerhetünk a költségvetés lakhatási támogatásainak összetételéről, a lakhatási szegénység formáiról és nagyságrendjéről, a társadalmi megosztottság ingatlanpiaci leképeződéseiről vagy a generációk együttélésének európai szintet túlszárnyaló magyarországi mértékéről. A kötetet a Habitat for Humanity Magyarország adja ki. Tovább

Lakossági igények, közszolgáltatások, önkormányzatok

Az óvodai ellátás, a háziorvosi hálózat, a közutak fenntartása vagy a gyermekétkeztetés mind-mind a legfontosabbnak ítélt helyi közszolgáltatások közé tartoznak. Egy közelmúltbeli országos felmérés szerint az óvodai ellátásra vonatkozóan a legalapvetőbb elvárás, hogy szeressék a gyerekeket, ezt követően, hogy vigyázzanak a biztonságukra, és csak ez után következik a megfelelő szakmai felkészültség, infrastrukturális ellátottság. Finta István (RKI) a Comitatus című folyóiratban ismerteti a több mint 4000 kérdőív felvételével készült vizsgálat eredményeit, amelyből kiderül mit várunk a háziorvostól, milyen gyerekétkeztetést szeretnénk, illetve mit tehetnek a feladatellátók igényeink jobb kielégítése érdekében. Tovább

Ökológiai lábnyom adó

Az ökológiai lábnyomon alapuló adózás elméletileg a gazdaság egészére kiterjeszthető lenne. Somai Miklós (VGI) a Journal of Modern Accounting and Auditing októberi számában közölt angol nyelvű tanulmányában azt javasolja, hogy az adókivetési formát első lépésként az agrár- és élelmiszeriparban vezessék be. Az adózás így egyszerre két fajsúlyos társadalmi kihívásra is reagálna. Egyrészt, elősegítené a mezőgazdasági munkahelyek megőrzését, másrészt hozzájárulna az éghajlatváltozás negatív hatásainak csökkentéséhez. Az ökológiai lábnyomon alapuló adó igazságosabban osztaná el a kis- és nagytermelők terheit, ösztönözne a fuvarozási távolságok csökkentésére, védve ezzel a környezetet, és a felhasznált tartósítószerek csökkentésével hozzájárulna egy természetesebb és egészségesebb táplálkozáshoz. Tovább

Demográfiai jövőképek és a klímaváltozás

A klímaváltozás következményeinek kapcsán sok szó esik a tömeges, kontinenseken átnyúló népvándorlási mozgalmakról, de viszonylag ritkán hallhatunk az országon belüli lakhelyváltoztatásról. Befolyásolja-e vajon a vidék „kiürülésének” trendjét a klímaváltozás? Lennert József (RKI) arra vállalkozott, hogy 2051-ig előre jelezze Magyarország népességének demográfiai alakulását, korösszetételét és területi elhelyezkedését. A tanulmányban felvázolt forgatókönyvek pesszimista esetben 8 millió 342 ezer fős, optimista esetben pedig 9 millió 138 ezer fős népességgel számolnak a 21. század közepére, és a korfánk a megszokott karácsonyfa helyett sokkal inkább egy szűkülő tölcsér formáját ölti. Tovább

Sport és társadalmi tőke

A sport nemcsak egyéni szinten okoz örömöt, de társadalmi szintű hasznossága is figyelemre méltó. Pozitív hatásai között szokás kiemelni a közösségi szellem erősítését, az aktív életforma munkapiaci részvételre gyakorolt jótékony hatását vagy a költségvetés egészségügyi megtakarításait. Fentiek miatt a világ minden táján kormányzati programok ösztönzik nemcsak a versenysportot, de a szabadidős sportolást is, hiszen a sportlétesítmények építése és fenntartása ritkán profitábilis. Szörényiné Kukorelli Irén (RKI) és szerzőtársa Vörös Tünde áttekintést adnak a sport társadalmi-gazdasági szerepével foglalkozó elméletekről, és bemutatnak két magyarországi sportfejlesztést. A győri uszoda kapcsán a költségek igazságos megosztása kap hangsúlyt, a bagi civil sportfejlesztés központi eleme pedig a társadalmi összefogás és az esélyegyenlőség elősegítése. Tovább

Helyzetkép a társadalmi vállalkozásokról

A társadalmi vállalkozás újkeletű kifejezés Magyarországon, a jelenség gyökerei ugyanakkor évszázadokra nyúlnak vissza. Karakterjegyei megtalálhatók az önkéntes, a nonprofit és a civil szervezetekben, egyházak karitatív tevékenységében, agrárgazdasági társulásokban. Mihály Melinda (RKI) és Kiss Julianna (BCE) az Európai Bizottság megbízásából készítették el a legfrissebb országjelentésüket a társadalmi vállalkozásokról. A szerzők bemutatják a társadalmi vállalkozások jogi és intézményi környezetét, működési feltételeit, területi eloszlásukat, és olvashatunk néhány kiemelten sikeresen működő vállalkozásról is, ahol a szolidaritás piaci versenyelőnyt is jelent. Tovább

Az okosváros és a boldogság

Az okosváros leírásának középpontjában általában az információs és kommunikációs technológia áll. A fogalom átalakulásával, demokratizálódásával olyan városok, esetenként falvak számára is elérhetővé vált az „okossá válás”, amelyek csak szűkös erőforrásokkal gazdálkodnak, de azok hasznos felhasználásával jobbítják az ott lakók életkörülményeit, és kötödést alakítanak ki bennük. Barsi Boglárka (RKI) Területi Statisztikában megjelent cikke bemutatja az okosváros- és boldogságkutatások találkozási pontjait, valamint a megközelítések integrálásának előnyeit. Az írásból megtudhatjuk, hogyan szokták a közösségi hálók geológiai helymeghatározást tartalmazó bejegyzéseit elemezni a szavak „pszichológiai vegyértéke” alapján, melyek az okosváros-rangsorok legismertebb indikátorai, illetve hogy az aktív (gyalogos) életmódot lehetővé tevő várostervezés miként járul hozzá a szubjektív jóllét növeléséhez. Tovább

Önkéntesség a Széchenyi István Egyetemen

Külföldi kutatások azt mutatják, hogy a fiatal felnőtt korban önkéntes munkával szerzett élmények nagyon pozitívan hatnak a későbbi társadalmi aktivitásra, amely alapfeltétele egy egészséges társadalom jó működésének. Nárai Márta (RKI) és szerzőtársai, Pécsi Gertrúd (SZIE)és Tóbiás László (SZIE) bemutatják a győri Széchenyi István Egyetemen több mint egy évtizede futó́, Önkéntes segítő gyakorlat elnevezésű kurzust, amely mérnök-, informatika-, gazdálkodási, jogász-, zenész- és egészségügyi szakosok számára egyaránt szabadon választható. A program jól szemlélteti, milyen sikeresen tud hozzájárulni egy felsőoktatási intézmény a hallgatók társadalmi érzékenységének formálásához és későbbi közösségi szerepvállalásukhoz. Tovább

Színes statisztika

(A kép kattintásra megnyílik.)

Cikkajánló

Hermann Zoltán (KTI), a Klubrádió Reggeli gyors 2020. február 5-i műsorában a szakiskolák átalakításáról, a munkapiaci alapkészségekről.

Havas Attila (KTI): Lássunk többet! Élet és Irodalom, 2020. január 31.

Lemorzsolódó közmunkások – beszélgetés Molnár Györggyel (KTI). Új Egyenlőség 2020. január 15. podcast

A Munkaerőpiaci Tükör 2018. sajtóvisszhangja:

Túlképzettnek lenni igazából nagyon is megéri, Előd Fruzsina – 2020. február 2. – Index, Az oktatási reform eredménye: a cigány kamaszfiúkat kilökték a közoktatásból, Domschitz Mátyás – 2020. január 30. – Index, Ezért nagyon nagy baj, hogy rosszul szereplünk a kompetenciateszteken, Előd Fruzsina – 2020. január 30. – Index, Megugrott az állás nélküli fiatalok száma, Varga Dóra – 2020.január 27. – nepszava.hu, A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket, Rácz Johanna – 2020. január 27. – qubit.hu, A közelgő válságot jelezheti előre, hogy egyre több a fiatal munkanélküli hazánkban, Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő – 2020. január 27. – hrportal.hu, Egyre több a munkanélküli fiatal, Domschitz Mátyás 2020.január 27. – Index, Sok fiatal marad munka nélkül, nőtt az álláskeresők száma, Kvárik Anita – 2020. január 27. – alfahir.hu, Borzasztó nehézségekkel néznek szembe a magyar fiatalok, és erről a kormány is tehet, Portfolio – 2020. január 24. – portfolio.hu

Ajánló a KTI Blogról

Az Egyesült Királyság Elveszett paradicsoma – The United Kingdom’s Paradise Lost, Harold James, 2020. január 31.– Project Syndicate

Poszt-Brexit kilátások Európa számára – Post-Brexit prospects for Europe How will Britain’s departure from the EU affect foreign investment?, Tyler Smith,. – American Economic Association

SARS és amit megtanultam: hogyan tartsuk életben az üzletet a koronavírus-járvány alatt? ─ SARS and what I learned about keeping a business running during a coronavirus epidemic, Jeremy Goldkorn, 2020. január 29. – SupChina

Az inflációs rejtély: miért változott olyan keveset 25 év alatt? ─ The Inflation Puzzle: Why Has it Moved So Little for 25 Years? Timothy Taylor, 2020. január 27. – CONVERSABLE ECONOMIST

A nők részesedése a csúcsjövedelmekben – The share of women in top incomes, Anne Boschini, Jesper Roine, 2020. január 29. – VOX CEPR Policy Portal

Magasabb követelményeket állítanak a vezető közgazdasági folyóiratok a női szerzőkkel szemben? ─ Do Top Economics Journals Hold Female-Authored Papers to Higher Standards? Erin Hengel and Eunyoung Moon, 2020. január 28. – ProMarket

Mi a szocializmus ma? ─ What Is Socialism Today? Conceptions of a Cooperative Economy, John E. Roemer, 2020. január 21. ─ Cowles Foundation Discussion Paper No. 2220, Yale University

A műtárgy mint vagyon: Keynes, a műgyüjtő – Art as an Asset: Evidence from Keynes the Collector, David Chambers, Elroy Dimson, Christophe Spaenjers, 2020. január 27. ─ The Review of Asset Pricing Studies

A globális kereskedelem birodalmi gyökerei – The imperial roots of global trade: Evidence from a new database, Gunes Gokmen, Wessel Vermeulen, Pierre-Louis Vézina, 2020. február 1. – VOX CEPR Policy Portal

Hogyan vesztette el az üzleti világ befolyását a jobboldali pártokra – How business lost its influence on right wing parties, Simon Wren-Lewis, 2020. január 28. – Mainly Macro

Kibővülő verseny az oktatás és a technológia között – Extending the Race between Education and Technology, David Autor, Claudia Goldin, Lawrence F. Katz, 2020. január ─ NBER Working Paper No. 26705

Szemétbajok a világban ─ Chart of the Week Waste Woes in the World, IMFBlog, 2020. anuár 31. – https://blogs.imf.org/

Friss vagy szabad? Kísérleti tanulmány az illegális film-letöltések motivációiról – Recent or Free? An Experimental Study of the Motivations for Pirating Movies, Marc Bourreau, Marianne Lumeau, François Moreau, Jordana Viotto da Cruz, 2020. január 23. – CESifo Working Paper No. 8036 – SSRN

Programajánló

február 11.
9.00 – 16.00 Pécs, „Nők a tudományban” nemzetközi konferencia (PTE TTK) és a Nők a Tudományban Egyesület (NATE), Kerekasztal-beszélgetés: Gender vs. nem gender – Földrajz és földtudomány női oldalról, Résztvevők: Szirmai Viktória, Szabó Mária, Sarkadi Noémi, Timár Judit

február 13.
14:00-16:00 Budapest, Gábor Lovics, Katalin Szőke, Csaba G. Tóth and Bálint Ván (Ministry of Finance: Digitalization against shadow economy: the introduction of online cash registers in Hungary, KTI szeminárium

február 14.
10.00 – 12.00 Budapest, A közoktatás indikátorrendszere 2019 – könyvbemutató

február 20.
15:00 – 16:00 Győr, Koronika Tamás (Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.): A hulladékgazdálkodás helyzete Győr és agglomerációjában a számok tükrében, Smart City rendezvénysorozat
14.00 – 16.00 Budapest, Rita Pető (IE): Foreign Acquisition and the Return to Skills, KTI szeminárium

március 1.
12.30 – 13.30 Bécs, Elek Péter: Regional differences in diabetes across Europe – Regression and causal forest analyses, Austrian Health Economics Association (ATHEA) éves konferenciája

március 20—21.
10.00 – 17.30 Szeged, Darvas Zsolt (keynote): Resisting deglobalisation: the case of Europe, Sass Magdolna: Outward FDI in the automotive industries of the Visegrad countries: a sign of increased international competitiveness of indigenous companies?, Sass Magdolna Tabajdi Gabriella (SZTE): The smiling curve of the Hungarian automotive industry: tracing the origins of value added, Somai Miklós: The Brexit process: lessons and consequences for (Central) Europe, The European Union’s contention in the reshaping global economy, SZTE-EACES konferencia

Pálné Kovács Ilona

március 28.
14.00 – 16.00 Budapest, (MTA Székház) Pálné Kovács Ilona: 30 éves a magyar önkormányzati rendszer. Egy szakmai karrier és egy közpolitikai kudarc története, MTA székfoglaló előadása

Publikációk

Czirfusz Márton: Munkanélküliség és az állam tértermelése Magyarországon két válságidőszakban. Tér és Társadalom Vol. 33. No. 4. 2019. p. 177─196.

Hajdú Zoltán ─ Rácz Szilárd: Államtörténeti traumák, társadalmi, gazdasági, politikai rendszerváltások, közigazgatási reformkísérletek a XX. századi Magyarországon I. Comitatus Vol. 29. No. 233. 2019. p. 23─33.

Hardi Tamás ─ Csontos Péter ─ Tamás Júlia: Environmental consequnces of the rural abandonment – A pilot survey of gardens in a Hungarian ghost village. Tájökológiai Lapok 2019. Vol. 17. No. 1. 2019. p. 121─129.

Nagy Gábor ─ Nagy Erika: Az állam szerepe a városi terek fogyasztás-központú „újratermelésében” Tér és Társadalom Vol. 33. No. 4. 2019. p. 61─86.

Pálné Kovács Ilona: Bizalom és helyi kormányzás: Elméleti és hazai dilemmák. Politikatudományi Szemle Vol. 28. No. 3. 2019. p. 31─53.

Sass Magdolna ─ Gubik Andrea ─ Szunomár Ágnes: Ázsiai tőkebefektetések Magyarországon – miért érkeznek gyakran közvetítő országokon keresztül? Statisztikai Szemle 97. évf. 11. sz. 2019. p. 1050─1070.

Sebők Anna: A KRTK Adatbank Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázisa. Közgazdasági Szemle 66. évf. 11. sz. 2019. p. 1230─1236.

Szalavetz Andrea: Mesterséges intelligencia és technológiavezérelt termelékenységemelkedés. Külgazdaság 63. évf. 7─8. sz. 2019. p. 53─79.

Velkey Gábor: Területi jellemzők és legfontosabb változásaik a hazai közoktatás, köznevelés rendszerében. Opus et Educatio: Munka és Nevelés Vol. 6. No. 1. 2019. p. 15─23.

Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Siposs Zoltán
Olvasószerkesztő: Patkós Anna
Feliratkozás/leiratkozás

Absztrakt 2019. november 1.

admin — Fri, 01 Nov 2019 11:10:00 +0000

Absztrakt letöltése pdf-ben

Esszék

Harag, Alkibiadész, Akadémia
Fazekas Károly (tudományos főmunkatárs, KRTK KTI, MTA Emeritus kutatója)
Élet és Irodalom, LXIII. évf. 40. sz. 2019. október 4.

„Ez az első hónap, amit emeritus kutatóként töltök a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében, amely a parlament döntése alapján szeptember 1-én a Magyar Tudományos Akadémiától átkerült az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. Főigazgatói irodámat, hivatalos ügyeimet már átadtam az utódomnak. Nehéz feladatot vállalt, sok sikert kívánok neki. Van olyan poszt, ahol a távozó vezető az íróasztala fiókjában egy levelet hagy, amelyben tanácsokkal látja el utódját a jövőre vonatkozóan. Amolyan gyászterápia része ez. Formát és értelmes célt kell adni a búcsúzásnak és az újrakezdésnek. Én úgy döntöttem, az olvasóimnak írok egy lamentációt arról, mit érdemes mérlegelni mindnyájunknak a következő hónapokban.” Tovább

A technológiai változások és a munka
Artner Annamária (tudományos főmunkatárs, KRTK VGI)
Munkaügyi Szemle, 62. évf. 4. sz. 6–13. o.

A technológiai változásokkal együtt változik a munka világa is, kérdés azonban, milyen ütemben bontakoznak ki e változások, és mennyiben tulajdoníthatók pusztán a termelési technika fejlődésének. Artner Annamária közelmúltban megjelent tanulmányában rávilágít arra, amire az Amnesty International 2017-es jelentése is felhívja a figyelmet, hogy korunk globális kapitalizmusában a technikai fejlődés nyersanyagszükségletét olcsó fejlődő országbeli munkaerő termeli ki, nyugati értelemben elmaradt, szabályozatlan és ellenőrízetlen körülmények között. A gépesítés, automatizálás – tőkeigényénél fogva – jelenleg nem alternatívája e fizikai munkának, így a technológiai változások hatásainak előrejelzésekor – a globális piacon működő vállalatok térnyerése miatt – nem hagyhatók ki ezek a csoportok sem az elemzésből. Tovább

A magyar jövőkutatás fél évszázada – a globális változások főbb irányai és a felzárkózás esélyei
Simai Mihály (MTA rendes tagja, KRTK VGI nyugalmazott igazgatója)
Magyar Tudomány, 180. évf.10. 10. sz. 1433–1442. o.

A jövőkutatás kevés országban élvez aktív politikai támogatást, legtöbb esetben a politika inkább semleges vagy elutasító vele szemben. Hogyan vált hazánkban a jövőkutatás az elmúlt ötven évben elszigetelt egyéni tevékenységekből a társadalomtudományok egyik növekvő mértékben elfogadott és bővülő hálózata által támogatott diszciplínájává? Simai Mihály akadémikus foglalja össze a magyar jövőkutatás intézményesülésének körülményeit és az elmúlt öt évtized legfontosabb eredményeit. Tovább

Interjú

Az algoritmus, ami életeket ment. Ma már több országban szervezett keretek közt elcserélheti donorjának veséjét egy neki megfelelő donor veséjére az a transzplantációra váró vesebeteg, akinek, mondjuk, házastársa felajánlja egyik veséjét, de ő immunológiai szempontból nem kompatibilis vele. A cseréket koordináló párosító alkalmazásokat közgazdászok, számítástudósok és transzplantációs szakemberek egyaránt szervezik és kutatják. Közéjük tartozik Biró Péter, a KTI tudományos főmunkatársa, akinek legújabb publikációi az Artificial Intelligence-ben, European Journal of Operational Research-ben és az Alkalmazott Matematikai Lapokban olvashatók. Tovább

Kutatás

Nők 40 és a reálbérrobbanás. 2011 óta bármely magyar nő, akinek legalább negyvenéves munkaviszonya van, életkorától függetlenül az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba mehet. Simonovits András (KTI) és szerzőtársai korábban azért bírálták e rendszert, mert méltánytalanul nyújt kedvezményt egy jelentős létszámú csoportnak, miközben önkényesen büntet másokat. Az utóbbi évek reálbér-növekedése – mint legfrissebb tanulmányának bevezetésében írja – arra döbbentette rá, hogy a bírálatuk alapjául használt modellek eltekintettek a valorizáció egyre fontosabb ellenhatásától. A reálbér-növekedések tükrében vajon továbbra is érdemes-e élni a korai nyugdíj lehetőségével, vagy megéri-e inkább elhalasztani a visszavonulást, és ha igen, hány évvel? A kutató a döntés tényezőit elemzi Szigmában megjelent legújabb cikkében. Tovább

Ki fizeti meg a minimálbért? Hiába áll rendelkezésre több évtizednyi kutatási eredmény a minimálbér mikro- és makroszintű hatásairól, hatásossága a mai napig megosztja a kutatótársadalmat. Magyarországon a 2000-es évek kezdete óta ─ nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékben ─ emelkedett a minimálbér medián bérhez viszonyított aránya. Ezt a kutatási lehetőséget használta ki Lindner Attila (KTI) és Harasztosi Péter (Európai Bizottság, JRC), akik azt vizsgálták, hogyan reagáltak erre a magyarországi vállalatok. Eredményeik azt az elméleti álláspontot erősítik, hogy a minimálbér költségét nagy részben a fogyasztók fizetik meg. Magyarországon a vizsgált időszakban a vállalatok a minimálbér-emelkedés közel 75 százalékát a fogyasztókra hárították, és nagyjából 25 százalékát viselték maguk a tulajdonosok. Cikkük az American Economic Reviewban olvasható. Tovább

A pénz illúziója, egy fogalom újragondolása. A 20. századi eleji közgazdaságtani gondolkodásban még elfogadott volt a pénzillúzió fogalmának használata, amin azt értették, hogy az átlagember számára csak a pénz nominális értéke számít, a vásárlóerő és egyéb pénzzel kifejezett fogalmakat csak a közgazdászok szűk csoportja érti. A 20. század második felére azonban leszámoltak ezzel a nézettel, és a fogalom közgazdasági alkalmazása háttérbe szorult. A pszichológia és a viselkedéstudományok elmúlt évtizedekben tapasztalható nagymértékű fejlődése, és közgazdaság-tudománnyal való összekapcsolódása, azonban újra megnyitotta a kaput a pénzillúzió fogalmának újragondolása előtt. Vincze János (KTI) legújabb tanulmányában az illúzió egy újfajta értelmezését javasolja. Érvelése szerint az egyén esetenként valóban tévesen érzékeli költségvetési korlátait, és ebből adódóan azzal ütköző preferenciák szerint cselekszik, de ez az optikai csalódásokhoz hasonlóan egyrészt elkerülhetetlen, másrészt felszámolásának haszna, már amennyiben lehetséges, igen kérdéses. Milyen következményekkel jár mindez a szakpolitika és a közgazdaságtani kutatások számára, kiderül az Acta Oeconomicaban olvasható angol nyelvű írásból. Tovább

Értékpreferenciák az európai vállalkozók körében. Vállalkozónak lenni feltételez bizonyos egyéni elhivatottságot. Már maga a kifejezés is világosan utal erre: hangsúlyozza az egyén készségét arra, hogy olyasmit vállaljon, amit a társadalom kihívásnak tekint. A vállalkozók azonban korántsem tekinthetők homogén csoportnak. Bodor Ákos, Grünhut Zoltán (RKI) és Pirmajer Ákos Replikában megjelent tanulmányukban európai összehasonlításban vizsgálják azokat a szubjektív értékpreferenciákat, amelyek a vállalkozók eltérő viselkedésmintázataihoz vezetnek. A 23 európai országban felvett European Social Survey 2016 adatait felhasználva a szerzők négy vállalkozói profilt különítettek el: a kollektivista, a kockázatkerülő, az innovátor és az individualista vállalkozókat. E csoportok előfordulásának esélyeit nem, kor, iskolázottság és földrajzi környezetük alapján vizsgálták. A tanulmány egyik legérdekesebb állítása szerint Kelet-Közép-Európában és Dél-Európában sokkal jellemzőbbek az individualista értékpreferenciák, és kevesebb a kollektivista vagy innovátor típusú vállalkozó, mint Nyugat- vagy Észak-Európában. Tovább

Hazai gazellák és társadalmi tőkéjük. A nemzetközi szakirodalom szerint a kiugróan gyors növekedésű vállalatok, a gazellák általában „klasszikus innovátoroknak” számítanak. Ezzel szemben egy 2017-ben megjelent kutatás meglepő módon arra jutott, hogy a magyarországi gazellák közül meglehetősen kevés folytat kiterjedt innovációs tevékenységet. Bodor Ákos (RKI), Füzér Katalin (PTE BTK, Szociológia Tanszék), Szerb László és Varga Attila (PTE KTK)a gazellák cégfinanszírozási forrásait vizsgálta, ebből következtetve azok társadalmi tőkéjére. Az összességében szerény innovációs teljesítményt felmutató, gyors növekedésű magyar vállalatok körében a cégek egy körülhatárolható hányada egyáltalán nem folytat innovációs tevékenységet. Azok pedig, amelyekben jelentősebb az innovációs tevékenység, nem jellemezhetők az innovációs szakirodalomnak megfelelő társadalmitőke-profillal. Magyarországon nincs domináns szerepe az üzleti angyaloknak, annál inkább a szervezett bizalmi viszonyra építő állami, banki finanszírozásnak, illetve szintén számottevő mértékben a rokoni, családi, baráti tőkének. A cikk a Replikában olvasható. Tovább

Kiben bízik egy polgármester? A magyar társadalomra, a térségbeli más országokhoz hasonlóan, fokozottan jellemző az informalitás, azaz a személyes kapcsolatokra való támaszkodás előnyben részesítése. Ez részint annak köszönhető, hogy Magyarországon a személyek közötti bizalom − európai összehasonlításban – kiegyenlítetlen mintázatú: az embertársakkal szemben mutatott általános bizalom átlag alatti, miközben a családtagokba, közeli ismerősökbe vetett bizalom igen magas szintű. Bodor Ákos, Grünhut Zoltán (RKI) és Ragadics Tamás (PTE BTK, Szociológia Tanszék) baranyai polgármesterek társadalmi kapcsolatrendszerét mérték fel, és azt találták, hogy a polgármesterek többsége viszonylag kiterjedt kapcsolati halóval rendelkezik, de ennek alapja nem az embertársaikba vetett általános bizalom, hanem valamilyen partikuláris kötődés. Tovább

Kapcsolathálók hatása a belső migrációra. A kapcsolathálóknak kiemelkedő jelentősége van a vándorlásokban, amivel az 1980-as évek kezdete óta a nemzetközi szakirodalom is részletesen foglalkozik. Az elemzések többek közt rávilágítottak arra, hogy a kapcsolathálók hatása már a potenciális elvándorlók kiválasztódásában is érvényesül, illetve hogy hosszú távon a kapcsolathálók tartják működésben a küldő és fogadó ország közötti vándormozgalmakat. Németh Brigitta (KTI)és Lőrincz László (KTI) kutatása a Magyarországon belüli migrációs folyamatokra koncentrált. Elemzésükhöz a 2000–2014 közötti belső vándorlási adatokat, valamint az egykori iWiW közösségi háló adatbázisából nyert településközi kapcsolatsűrűségi mutatókat használták. Kutatásuk bizonyította azt a feltételezést, hogy egy településnek két egymást követő évre vonatkozó migrációs mutatója között pozitív a kapcsolat, azaz a migráció migrációt generál. A szerzők azt is kimutatták, hogy minél nagyobb egy településen az adott évben a külső kapcsolatok aránya az összeshez képest, annál jellemzőbb az elvándorlás. Településpárok esetében arra jutottak, hogy ha A és B település között más várospárokhoz képest több a kapcsolat az iWiW felhasználók közt, akkor ez a többihez képest népszerűbb célhellyé teszi az adott települést. A tanulmány a Szociológia Szemlében olvasható. Tovább

A klímaváltozás hatásainak területi egyenlőtlenségei. Az éghajlatváltozás hat az emberek általános egészségi állapotára, a megbetegedési és halálozási valószínűségeikre, valamint az egészségügyi ellátórendszer működésére. Az éghajlati sérülékenység társadalmi-gazdasági különbségei miatt az éghajlatváltozás következményeiben is egyenlőtlenségek mutatkoznak. Kutatásukban Uzzoli Annamária (RKI), Szilágyi Dániel (KSH) és Bán Attila a nemzetközi gyakorlatból ismert éghajlatisérülékenység-vizsgálatot alkalmaztak a hőhullámok egészségügyi kockázatainak felméréséhez. Ez lehetőséget adott a hőhullámokkal szemben leginkább sérülékeny magyarországi járások feltérképezéséhez, a sérülékenység területi mintázatának felrajzolására. A tanulmány a Területi Statisztikában olvasható. Tovább

Az éghajlatváltozás helyi és kormányzati kezelése. A lakosok többsége az éghajlatváltozás következményei közül elsősorban a hőhullámokat nevezi meg. Uzzoli Annamária (RKI) egy másik kutatásában áttekintette klímaváltozásra való stratégiai felkészülés magyarországi helyzetét. A helyi és ágazati szereplőkkel folytatott interjúk arról tanúskodnak, hogy bizonyos esetekben jogi követelményként, de többnyire inkább önkéntesen jelenik meg a felkészülés a közintézmények cselekvési programjaiban. A jogszabályi háttér elemzése rávilágított annak hiányosságaira: a hőhullámokra vonatkozó jogi szabályozás a katasztrófavédelemben jelenik meg, de a kockázatok csökkentésében kulcsfontosságúnak tekintett egészségügyben lényegében nem kap prioritást. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a jövőben az éjhajlatváltozás következményeinek csökkentése és az alkalmazkodás elősegítésére tett intézkedések mellett kiemelt hangsúlyt kell fordítani a szemléletformálásra is. Tovább

Hulladékgazdálkodás mint a helyi fejlesztés új lehetősége. A hulladékok összegyűjtése és feldolgozása az önkormányzatok számára ma még sok kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. A technológiai fejlődésnek köszönhetően ugyanis a helyi szinten keletkező̋ hulladék egyre inkább helyi erőforrásként értelmezhető. Mezei Cecília és Varjú Viktor (RKI) tanulmánya bemutatja a hulladék mint helyi erőforrás fogalmi kereteit, a hulladékmenedzsment nemzetközi szakirodalmát, valamint a hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szabályozási hátterét. A legújabb hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó kihívásokat Pécs hulladékmenedzsmentjén keresztül elemzik a szerzők, a pécsi érintettek körében lefolytatott empirikus vizsgálat első eredményeinek bemutatásával. Tovább

Okosvárosok és önvezető járművek. Az egyik legismertebb okosvárosmodell a Cohen-féle Smart City Wheel, amely többek közt magában foglalja a zöld környezetet, a nyílt és átlátható kormányzást, a lakosok 21. századi oktatását illetve az okos- és környezettudatos közlekedést is. Lados Mihály (RKI) és Tóth Marcell László (SZE) a győri Széchenyi Egyetem Gazdaságtudományi Karának az autonóm járművekről és a digitalizációról szóló tematikus lapszámában bemutatják az okosvárosok és az önvezető járművek várható kapcsolatát. A szerzők felhívják a figyelmet a technológiai fejlődéssel változó térhasználatra is, hiszen az önjáró autók megjelenése nemcsak az úthálózat kihasználtságában hoz majd változásokat, hanem például kihat a parkolási szokásokra is. Tovább

Józsefváros hangja – Voicitys-projekt. A Voicitys egyEurópai Unió által támogatott kutatási együttműködés, amely keretében a kutatók, köztük az RKI munkatársai, négy európai városrészben – Wedding (Berlin), Salford (Manchester), Józsefváros (Budapest), Sassini (Korzika) – tanulmányozták az etnikai és kulturális sokszínűséggel jellemezhető helyi lakosság együttélését. A kutatás egyik adatfelvételi módszere a közösségi riport, azaz a hétköznapi emberek, helyi lakosok megszólaltatása, akik kötetlen formában osztják meg saját véleményüket, élményeiket, javaslataikat. A videók meggyőző erejét a videoalanyok hitelessége és az elhangzó történetek eredetisége adja. A döntéshozók és tájékozódni vágyók számára egyaránt újdonságokkal szolgáló videóanyag a projekt internetes oldalán található, amelyből itt most kiemelten ajánljuk a Józsefváros közösségét megszólaltató videót. Bolti eladók, külföldről idetelepültek vagy a kerületbe nap mint nap bejárók vallanak sokszínűségről, élhetőségről, otthonosságról és megújulásról. Tovább

Élményturizmus és rövid élelmiszerláncok a Balaton-felvidéken. Az élményorientált fogyasztás és a tudatos vásárló megjelenése új távlatokat nyithat meg a vidéki térségek felzárkózása előtt. A közvetlenül a termelőtől vásárolt élelmiszer eszmei felértékelődésének köszönhetően a fogyasztók hajlandók lettek nagyobb távolságot is megtenni bevásárlókosaruk megtöltése érdekében. Magyarországon a Balaton-felvidék idegenforgalmi vonzereje kiemelkedően magas. Erről tanúskodnak a növekvő szállás- és ingatlanarák, de a vasárnapi termelői piacokat elárasztó városi tömegek vagy az elszaporodó minőségi kiséttermek is. Annak, hogy a megnövekedett érdeklődésben mekkora szerepe van a helyi élelmiszereknek és a vidéki farmgazdaságoknak, Nemes Gusztáv (KTI) és kutatótársai jártak utána. Kutatásuk első fázisában kérdőíves adatfelvétellel a régió vonzerejének főbb összetevőit mérték fel. A kutatás első tapasztalatairól és további feladatairól a Studies in Agricultural Economicsban megjelent angol nyelvű cikkben számolnak be. Tovább

Airbnb a Balatonnál. Bár az Airbnb-hálózaton keresztül bonyolított lakáskiadás inkább a nagyvárosokra jellemző, mára a Balaton idegenforgalmában is jelentősen megerősödött a platform szerepe. A 2008-ban életre hívott és azóta a világ 191 országában meghonosodott szálláskiadási forma 2018 júliusában 2417 új szálláshellyel bővítette a vizsgált turisztikai övezet kínálatát. Dudás Gábor (RKI), Nagy Gyula és Boros Lajos (SZTE) az Airbnb 2018 júliusára vonatkozó balatoni szálláskínálatát elemezték, és eredményeiket a Turizmus Bulletinben közölték. A kutatók azt találták, hogy eltérően a nyugat-európai és globális mintázatoktól ebben a régióban sokkal nagyobb a kiadott teljes lakások ─ nem szobák, szobarészek – részaránya. A balatoni viszonyokra az is jellemző, hogy miközben a kettő vagy annál több ingatlant üzemeltetető szállásadók részaránya 25 százalék alatt volt, mégis ők kezelték a kínált szállások több mint 63 százalékát. Ez a professzionálisnak tekinthető tevékenység arányaiban felülmúlja a Budapesten regisztrált nagyságrendet is, továbbá találtak olyan szállásadói profilt is, amely 200─nál is több ingatlan kiadását kezeli. Ezek az adatok jól szemléltetik, hogy a térségben mennyire eltér az Airbnb-platform használata eredeti céljától. Tovább

Konferenciabeszámoló

Magyarország 15 évvel ezelőtt, 2004-ben lett az Európai Unió tagja. Az Európai Bizottság adatai szerint az ekkor csatlakozott tíz új tagállam 2004 és 2020 között összesen 365,2 milliárd euró értékben részesült az európai strukturális és beruházási alapokból, ami évente átlagosan a bruttó hazai termékük 2,6 százalékát tette ki. A 2014-ben elindított, úgynevezett Juncker-terv keretében 31,4 milliárd eurót (10 ezer milliárd forintot) fektettek be ezekben az országokban. Ez az összeg roppant nagynak tűnik, adódik azonban a kérdés, vajon mennyire segítette ez a tagállamok felzárkózását. Kerényi Ádám és Naszádos Zsófia (VGI) a Közgazdasági Szemlében foglalják össze a VGI által szervezett EU-támogatások és konvergencia – 15 éve együtt című tudományos konferencián elhangzottakat. Tovább

Színes statisztika

(A kép kattintásra megnyílik)

Forrás: Hajdu, Kertesi, Kézdi, 2019. Population and Development Review

Cikkajánló

Középiskolába látogatott a KRTK kísérleti laboratóriuma – Kutatás a tanulók nem kognitív készségeinek feltárására, KRTK KTI, 2019. október 29. Tovább
A kutatásról bővebben: Középiskolásokkal kísérleteznek a magyar közgazdászok – Horn Dániel és Kiss Hubert János a G7 Podcastjában 2018. december 8. Tovább

Az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja — Nagy Péter írása a VGI Blogon, 2019 október 24. Tovább

Ajánló a KTI Blogról

Összeállítás az idei Nobel-díjasokról:
The Nobel Prize in economics goes to 3 groundbreaking anti-poverty researchers, Kelsey Piper, VOX, 2019. október 14.
Esther Duflo: How to Find the Right Questions, Esther Duflo, ProMarket blog, 2019. október 14.
A Nobel for the Experimental Approach to Global Poverty for Banerjee, Duflo, and Kremer, Timothy Taylor, CONVERSABLE ECONOMIST, 2019. október 18.
A Nobel for the Randomistas, Peter Dorman, Angry Bear Blog, 2019. október 15.
What Randomization Can and Cannot Do: The 2019 Nobel Prize, Kevin Bryan, A Fine Theorem, 2019. október 17.
Alleviating poverty with experimental research: The 2019 Nobel laureates, Oriana Bandiera, VOX CEPR Policy Portal, 2019. október 21.

A közgazdászokat nem érdeklik a gender kérdések: a “lehangoló tudomány” valóban lehangoló –Economics’ Lack of Interest in Gender Proves: the “Dismal Science” Really Is Dismal, Renée Adams, ProMarket blog, 2019. október 10.

A vagyonadó és az egyenlőtlenség: E. Saez, L. Summers és G. Mankiw vitája, Would a “Wealth Tax” Help Combat Inequality? A Debate with Saez, Summers, and Mankiw, Peterson Institute for International Economics, 2019. október 18.

Egy körkörös gazdaság felé – Towards a circular economy, Thomas Piketty, Le Monde, 2019. október 15.

B. Appelbaum interjúja ─ Transcript: Binyamin Appelbaum, Barry Ritholtz, ritholtz.com, 2019. október 13.

A mesterséges intelligencia: mitől kell félnünk? ─ Artificial Intelligence: What’s to Fear?
Ronald W. Dworkin, The American Interest, 2019. október 8.

Egy kis demokrácia a technológiai multik számára – A bit of democracy for the tech giants: Two ideas, Hans Gersbach, VOX CEPR Policy Portal, 2019. október 18.

A központi bankok tulajdonosai – The ownership of central banks, David Bholat and Karla Martinez Gutierrez, Bank Underground, 2019. október 18.

A német gazdasági lassulás mélyebb növekedési problémákból fakad – Germany’s Inconvenient Truth? It’s Too Complicated, John Authers, Bloomberg Opinion, 2019. október 14.

Itt és most: a kiegyensúlyozottabb fiskális és monetáris politikák keresése – Right here, right now: The quest for a more balanced policy mix, Laurence Boone, Marco Buti, VOX CEPR Policy Portal, 2019. október 18.

Termelékenység-gépek: C. Schlombs könyvéről – Productivity machines, Diane Coyle, The Enlightened Economist, 2019. október 16.

Az öregedő népesség közgazdaságtana: új e-könyv – D. Bloom (szerk.), Live Long and Prosper? The Economics of Ageing Populations, PDF Download, VOX CEPR Policy Portal, 2019. október 14.

Programajánló

november 7. 18.00–20.00 Budapest, Szabó G. Gábor: Szövetkezés-együttműködés az élelmiszer-gazdaságban: Trendek, modellek – kihívások, akadályok, A körforgásos gazdaság különböző aspektusai, előadások a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

november 7. 10-00—12.00 Budapest, Szanyi Miklós: Politikai és gazdasági ciklusok a felzárkózás szemszögéből

november 8─9. 11.00—14.00 Szirák, Munkagazdaságtani kutatások 2019 – sziráki konferencia, Program

november 11. 14.00─16.00 Budapest, Lengyel Balázs: Inequality is rising where social network segregation interacts with urban topology, KTI szemináium

november 14─15. 10th Annual Financial Market Liquidity Conference, a BCE Corvinus Business School és a KTI Játékelmélet kutatócsoportjának nemzetközi konferenciája

november 21. 14.00–16.00 Budapest, Vítézslav Titl (Faculty of Economics and Business, University of Leuven): The Cost of Favouritism in Public Procurement

november 28─29. Budapest, 5th The Role of State in Varieties of Capitalism (SVOC), VGI nemzetközi konferenciája

december5. 14.00–16.00 Budapest, Békés Gábor: Dissecting the Gender Gap in Entrepreneurial Ambitions and Success, KTI szeminárium

Publikációk

Artner Annamária ─ Sőreg Ádám Pál ─ Sőreg Krisztina: Bérfelzárkózás Magyarországon : hipotézis vagy jól működő stratégia? Munkaügyi Szemle Online 62. évf. 5. sz. 2019. p. 2─16.

Fleischer Tamás: Városi mobilitás, közjavak, fenntarthatóság. Közgazdasági Szemle LXVI. évf. 10. sz. 2019. p. 1056—1072.

Hajdu Tamás – Kertesi Gábor – Kézdi Gábor: Parental job loss, secondary school completion and home environment. Acta Oeconomica, Vol. 69 Nr. 3. 2019 pp. 393–423.

Nagy Gábor: Ellátás és ellátatlanság – köz- és piaci szolgáltatások területi-települési egyenlőtlenségei a vidéki Magyarországon. Földrajzi Közlemények, 143. évf. 2 sz. 2019. p. 122─143.

Szunomár Ágnes: Emerging Asian Economies and multinational enterprises’ (MNEs) Strategies. egyetemi jegyzet, BCE, 2019. október

Uzzoli Annamária ─ Pál Viktor ─ Beke Szilvia ─ Bán Attila: Egészségegyenlőtlenség, hozzáférés, térbeliség – a szívizominfarktus ellátásának néhány földrajzi jellegzetessége Magyarországon. Földrajzi Közlemények, 143. évf. 2. sz. 2019. 107─123.

Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Siposs Zoltán
Olvasószerkesztő: Patkós Anna
Feliratkozás/leiratkozás

Absztrakt 2019. augusztus 26.

admin — Mon, 26 Aug 2019 06:00:00 +0000

Absztrakt letöltése pdf-ben

Az Absztrakt az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont új, rendszeres hírlevele, amely közérthető és olvasmányos formában tájékoztat a központ három intézetében zajló munkáról, eredményekről, nyilvános programokról, közgazdaságtanról, regionális tudományról és a kapcsolódó tudományterületekről. Célunk, hogy betekintést nyújtsunk munkánkba és közelebb hozzuk a tudományt a mindennapi élethez.

Esszék

Forrás

Robotizáció és oktatás
Varga Júlia (tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI)

A napjainkban zajló technológiai változások, az intelligens és mobil robotok, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás alapjaiban alakítják át életünket és a munka világát. A McKinsey Global Institute tanulmánya szerint a következő évtizedekben az állások 45 százaléka fog megszűnni. Az ilyen és hasonló előrejelzések hibahatárairól megoszlanak a vélemények, az azonban nyilvánvaló, hogy a munkaerőpiacon fokozatosan felértékelődnek azok a készségek, amelyekkel egyelőre a számítógépek nem tudnak versenyezni. Melyek lehetnek a foglalkoztatás alapkészségei a 21. században? Mit tehet az oktatási rendszer az új nemzedék munkapiaci sikere érdekében? Varga Júliának (KTI) az Ellensúly közéleti folyóiratban megjelent tanulmánya érdekes adatokkal szolgál e kérdésekben. Tovább

Mérlegen a Libra, a Facebook új „világpénzprojektje”
Kerényi Ádám (MTA KRTK VGI, tudományos segédmunkatárs)

Nyár elején a Facebook által fémjelzett üzleti szövetség egy új, világméretű pénzügyi projektet jelentett be. Ha a tervek megvalósulnak, akkor a Libra segítségével ugyanolyan egyszerű lesz digitális pénzt juttatni a világ bármely pontjára, mint a Facebookon üzeneteket vagy fotókat megosztani. A genfi székhelyű Libra nonprofit szervezet alapítói között a Facebook pénzügyi szolgáltató cégén, a Calibrán kívül sok ismert piaci szereplő található. A teljesség igénye nélkül a Mastercard, a Paypal, a Spotify, a Vodafone, a Booking és az Uber is a társulók között szerepel. Az alapítók elsődleges szándéka a nemzetközi pénzátutalás költségeinek csökkentése, valamint a pénzügyi szolgáltatások elérhetőségének kiterjesztése a fejlődő országok lakossága számára. Azt az elképzelést, hogy a pénzügyi szolgáltatásokban csak részben jártas befektetői csoport képes lenne egy ilyen ambiciózus pénzügyi vállalkozást a beindítás pillanatától kezdve sziklaszilárdan működtetni, a központi bankok, vezető politikusok, törvényhozók kétkedve és rendkívüli távolságtartással fogadják. Kerényi Ádám (VGI) blogbejegyzése bevezet bennünket e merész pénzügyi vállalkozás terveibe ismertetve a Libráról napvilágot látott mítoszokat és cáfolatokat. Tovább

Gondolatok a habituseljárások értelméről
Fertő Imre (MTA KRTK KTI, igazgató)

A Statisztikai Szemle májusi számában olvashatunk a hazai gazdaságtudományi habituseljárások nemzetközi összehasonlításáról és a gazdaságtudományi felsőoktatás neves szakembereinek a habituseljárásokkal kapcsolatos álláspontjáról. Ezen írások részeként jelent meg Fertő Imre (KTI) három témakörre épített közleménye is: van-e szükség a meglévő teljesítményértékelési rendszerek mellett habilitációs eljárásra, kell-e és lehet-e ezeket a különböző intézményekben egységesen szabályozni, valamint hogy miért lenne érdemes fellépni a felsőoktatás belterjessége ellen. Tovább

MTA doktori disszertáció

Az állam szerepe a kockázatitőke-piacon. Karsai Judit (KTI) ez év júliusában szerezte meg az MTA doktora címet a kockázati tőkepiac témájában benyújtott disszertációja sikeres megvédésével. Mint ahogy Szerb László (PTE) opponensi véleményében olvashatjuk, a kutató nem csak Magyarországon tekinthető a kockázati tőke vezető tudományos szakértőjének, de ismert a fejlett világ országiban is. Furcsa pár. Az állam szerepe a kockázatitőke-piacon Kelet-Európában című doktori disszertációja és a 2012-ben megjelent A kapitalizmus új királyai. Kockázati tőke Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban című kötete együttesen reprezentálják tudományos pályájának eddigi eredményeit. A doktori disszertáció tézisei, bírálatai és a kutató válasza az MTA honlapján olvashatók. Tovább

Kutatások

Sánta János nagyvállalkozó esete. Közel húsz éve indult Laki Mihály, Szalai Júlia, és Vajda Ágnes kutatása, amely a rendszerváltás utáni magyar nagyvállalkozók történeteit tárja fel, rámutatva az ezekben fellelhető mintázatokra, hasonlóságokra. Élet- és vállalatinterjúik, dokumentum- és adatelemzéseik alapján a kutatók több ízben bemutatták már a tipikusnak tekinthető életpályákat és az azokhoz rendelhető vállalatépítési stratégiákat. Laki Mihály legújabb cikke, ennek a kutatásnak folytatásaként, Sánta János dohányipari nagyvállalkozó történetét dolgozza fel. A vállalkozó nevét a dohánytermékek piacának legutóbbi átszabályozása kapcsán lehetett megismerni, de az írásból kiderül, hogy Sánta ennél jóval korábban, még a kilencvenes években lépett a piacra. Története, stratégiái részben beilleszthetők a kutatás korábbi tipológiai keretébe, számos ponton azonban egyedi elemeket is hordoz. Tovább

The Hungarian Labour Market, 2018. A nemzetközi kutatói közösség számára már angolul is elérhető a Közgazdaság-tudományi Intézet munkapiaci évkönyvsorozatának legújabb kötete. A hazai munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató Munkaerőpiaci Tükör sorozat a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika segítése céljából indult el 2000-ben. A kötet Közelkép fejezete mindig az adott év legfontosabbnak ítélt munkapiaci témájáról tartalmaz részletes elemzéseket. Az legutóbbi kötet szerkesztői, Fazekas Károly és Szabó-Morvai Ágnes (KTI) a nők munkaerőpiaci helyzetét helyezte a középpontba, ezzel együtt a férfiak és a kétkeresős párok munkapiaci helyzetéről is képet alkothatunk belőle. A tanulmányokból kiderül, mely szektorokban találunk nagyobb eséllyel női vezetőket, hogyan alakultak a jövedelemkülönbségek, melyek a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek mérési eszközei, hol állunk az európai átlaghoz viszonyítva, milyen változásokat tapasztalhatunk a nemek szerinti tanulmányi eredményekben. Tovább

A magyar befolyás változása az Európai Unió Tanácsában. Az Egyesült Királyság kilépési szándéka váratlan helyzet elé állította az Európai Uniót. A „brexitelésre” vonatkozó szabályok ugyan mindig is léteztek, a gyakorlatban azonban láthatjuk, hogy a folyamat keményen próbára teszi az unió intézményrendszerét, a tagállamok adaptációs képességeit. A britek lépése fontos kísérlet más országok számára is, hiszen azóta több tagállamban –Görög-, Francia- és Csehországban – is elhangzottak esetleges kilépési szándékok. Kóczy Á. László (KTI) és szerzőtársai játékelméleti eszközökkel vizsgálták meg, hogyan hatna az Európai Unió Tanácsán belüli erőviszonyokra, különösképpen Magyarország helyzetére, ha az Egyesült Királyságot követően egy újabb ország lépne ki az unióból. A tanulmány az Alkalmazott Matematikai Lapokban olvasható. Tovább

Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatár? Az öregedő társadalmak nyugdíjgondjainak megoldásában az egyik leghatékonyabb eszköz az átlagos nyugdíjba vonulási kor, az úgynevezett korcentrum emelése. A járulékkulcs emelése vagy a nyugdíj/kereset arány csökkentése politikailag nehezebb, és gazdaságilag sem vonzó. Ehhez a minimális és az általános nyugdíjkorhatár párhuzamos emelésén kívül erősíteni kell az ösztönzőket is, például a rugalmas nyugdíjba vonulási kor bevezetésével. A Közgazdasági Szemlében megjelent áttekintésben Simonovits András (KTI) a témában társszerzőivel közös, 17 éven át tartó kutatásai legfontosabb eredményeit mutatja be. Tovább

Magyar–lengyel energiakapcsolatok. Gazdasági és energiapolitikai helyzetét tekintve Magyarország és Lengyelország sok hasonló vonással rendelkezik. E párhuzamosságok az elmúlt évtizedekben jó alapot teremtettek a közös érdekek képviseletére, ahhoz azonban, hogy a kapcsolatok hosszú́ távon tovább fejlődjenek, komplex összehangolt tervezésre, értékláncok megteremtésére van szükség. Erre akkor van esély, ha a maitól különböző gazdasági és energiapolitikai intézkedések születnek. Ahogy Deák András (VGI) és Dominik Héjj (The Aspen Institute Central Europe) Lengyelország és Magyarország: kétoldalú kapcsolatok a gazdaság és az energiapolitika terén című tanulmányukban rávilágítanak, Budapest és Varsó́ valójában egymással versenyeznek egy sajátos, a 22-es csapdájára jellemző helyzetben. Tovább

AZ EU szerepvállalása a Közel-Keleten és a Mediterráneumban. A Közel-Kelet a világ egyik legkonfliktusosabb régiója. Európához való közelsége mindig is komoly kihívások elé állította a kontinens döntéshozóit. Miközben az Európai Unió felelős és globális szerepre törekszik, befolyásának sugara leginkább közvetlen környezetére korlátozódik. A világpolitika nagy szereplői –Egyesült Államok, Kína és Oroszország – is fontosnak tartják, hogy az Európai Unió hajlandó és képes legyen bizonyos feladatokat a szomszédságában is ellátni. A 2016-ban elfogadott globális európai uniós stratégia ebben a viszonyrendszerben teremtett új helyzetet: a Mediterráneumnál jóval messzebbre tolta ki annak a régiónak a határait, ahonnan fenyegetéseket, kihívásokat észlel, és amely térség problémáinak kezelésében részt kíván vállalni. Így szomszédsága immár nem a Földközi-tenger medencéjét jelenti, hanem mélyen belenyúlik a Száhel-övezetbe. Ezt a stratégiát elemzi N. Rózsa Erzsébet (VGI) nemrég megjelent tanulmányában, amely Molnár Anna és Komlósi Orsolya által szerkesztett, Az Európai Unió mediterrán térséggel összefüggő kapcsolata. Párbeszédek és konfliktusok című kötetben olvasható. Tovább

A magyar feminizmus a rendszerváltozás után. A nők társadalmi helyzetét jól tükrözik azok az adatok, amelyek munkapiaci helyzetüket mutatják be. Az érem másik oldaláról, az informális, azaz a fizetetlen, reprodukciós és gondoskodási munka világáról sokkal kevesebb szó esik, pedig bizonyos értelemben ez is munkaköltség, amelyet haszonélvezői a háztartásra hárítanak. Reprodukciós szerepüknél fogva valamilyen mértékben minden nő érintett ebben, ennek fokában azonban az elemzők jól elhatárolható különbségeket találtak gazdasági, kulturális, történelmi adottságoktól függően. Míg a nyugat-európai és észak-amerikai feminizmus mögött több évtizedes harc állt a nők felsőoktatásba való bekerüléséért és munkaerőpiaci elhelyezkedéséért, addig e téren Kelet-Európában a legáltalánosabb tapasztalat a túlterheltség, a kettős teher – vagyis a teljes állás és az általánosságban „nőinek” vett otthoni reprodukciós feladatok – összeegyeztethetetlensége volt. Gerőcs Tamás (VGI) és szerzőtársai a Replikában megjelent tanulmányukban áttekintik magyar és nemzetközi feminista mozgalmak hullámait. Tovább

Kelet- és nyugatnémet vállalati struktúrák. A német gazdasági csoda egyik alapeleme a Mittelstand – a második világháború utáni NSZK sajátos gazdasági környezetében kifejlődött erős kis- és középvállalati réteg – , a globális piacvezető német nagyvállalatok nagy részének egykori gyökere. Ezzel szemben a keleti országrészben 1990-ig az állami nagyvállalatok jellemezték a gazdaságot, és a Mittelstand vállalatok csak 1990 után jelenhettek meg. A területi megoszlásra jellemző, hogy az 500 legjelentősebb német vállalatról készített, a Die Welt folyóirat TOP 500 Unternehmen 2013-as rangsora alapján 466 vállalatnak a székhelye a korábbi nyugatnémet területen található, míg 34-nek a keletnémet területen. A német feldolgozóipari kis- és középvállalatok nyugati és keleti fejlődési útjairól, az okosgyárak irányába tett fejlesztési irányokról és megvalósulásukról Páger Balázs (RKI) és szerzőtársai a Területi Statisztikában megjelent cikkében olvashatunk. Tovább

Magyarországi nagyvárosok a rendszerváltás után. A Budapesttel szembeni ellenpólust a nagyvárosokból vagy azok hálózatából sem a rendszerváltozás előtt, sem azután nem lehetett kialakítani. A főváros nagysága, népességkoncentrációja, intézményrendszere, gazdasági irányító szerepköre, a magyar közgondolkodásban betöltött szerepe egyedi. Mindezt fokozza, hogy a magyar politikai intézményrendszer egyközpontú. Területi szintű decentralizáció – bár több kisebb kísérlet ismert – nem valósult meg Magyarországon. Bár nagyvárosi körben számos térségi szervező funkciót kialakítottak, ám ezek – a centralizált közigazgatás és nemzeti fejlesztés, a különféle állami funkciók erős központosítása miatt – nem voltak képesek a „fővárosmítoszt” ellensúlyozni. Rechnitzer János (RKI) Tér és Társadalomban megjelent tanulmányából a magyar nagyvárosfejlődés elmúlt 30 évét követhetjük nyomon. Tovább

Polarizáció vagy felzárkózás – a magyar régiók jövője. Magyarországon is megfigyelhető az a már sok helyen leírt jelenség, hogy egy ország nemzeti szintű gazdasági felzárkózása – átmenetileg, de akár tartósan is – a belső területi különbségek felerősödésével jár együtt. A globális pénzügyi-gazdasági válság kezdete óta egyre inkább előtérbe kerül az a kérdés, hogy hátráltatja-e a területi különbségek növekedése a nemzetgazdaság fejlődését, amit azonban vállalni kell a nemzetgazdaság egészének a fejlődése érdekében. A piaci erők önmagukban a Magyarországhoz hasonló fejlettségű országokban a polarizáció irányába hatnak, s ezt a tendenciát tovább erősíti a csak névleg térsemleges kormányzati ágazati szakpolitika. Zsibók Zsuzsanna (RKI) Területi Statisztikában megjelent tanulmányában területi GDP-számításokra alapozva vetíti előre a 2020 és 2050 között várható regionális gazdasági növekedési pályákat. Eredményei arra utalnak, hogy a GDP területi különbségei – ellenható területpolitikai beavatkozások hiányában – a múltbeli polarizációs trendeket fogják követni. Tovább

Miért vétózták meg az uniós klímaterveket? Csehország, Észtország, Lengyelország és Magyarország ellenállásán bukott meg az Unió 2050-es szén-dioxid-semlegességi célkitűzése. Az elfogadott közös nyilatkozatba végül csak az került bele, hogy az EU eleget tesz a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalásainak és a jelenlegi, 2030-as uniós céloknak. Hogy az ellenállás mögött mely tagállam esetében milyen érvek húzódnak meg, kiderül Szabó John (VGI) angol nyelvű blogbejegyzéséből. Tovább

EU Mozaikok

A Szegedi lézerközpont. Az Európai Unió történetében először döntött arról, hogy posztszocialista európai uniós tagállamokban hoz létre egy európai jelentőségű új kutatóintézetet. A nagy energiájú lézerekkel foglalkozó Extreme Light Infrastructure (ELI) új létesítmény az Európai Unió alapvető kutatás-fejlesztési, versenyképességi, foglalkoztatási és kohéziós céljainak elérését segíti. Hozzájárul a kelet-közép-európai régió Európai Kutatási Térségben (ERA) játszott szerepének erősítéséhez, a nemzetközileg is egyedülálló, élvonalbeli kutatási központ működtetésével a legjobb tudósok, fiatal kutatók megtartásához. Az ELI három európai kutatóintézet egymással párhuzamosan működő beruházása, amelyről Kerényi Ádám (VGI) írásában olvashatunk. Tovább

A balkáni modell és az EU. Az Európai Unió intézményeit, kereteit feszegető ellentétek kapcsán felvetődik a kérdés, hogy mennyire és hogyan képes az Unió az eltérő fejlődési pályákat befutó országcsoportok számára egyformán kedvező vagy legalább elfogadható megoldásokat kínálni. Más szóval: eltérések milyen foka nem veszélyezteti még az integrációs fejlődés jelenlegi fokán szükséges kohéziót? Hol van az a „legkisebb közös többszöröse” az eltérő rendszerű társadalmaknak, amely még normatívan képes alkalmazni intézményi megoldásokat a különféle országokban? Szanyi Miklós (VGI) írásában történelmi környezetbe helyezi a balkáni térség országainak sajátosságait és annak transzatlanti modellel való konfliktusát. Tovább

Színes adatok

Forrás: EU-SILC mikoradatok, Munkaerőpiaci Tükör 2017. 76. old.

Background vector created by freepik

Cikkajánló

A munkáltatói járulékkulcs (szocho) 2016 és 2022 között részben megvalósult, részben tervezett csökkentésének szinte mindenki örül, több marad a dolgozónak… ─ Simonovits András: Az erőltetett járulékkulcs-csökkentésről. KTI Blog, 2019. augusztus 22. Tovább

Társadalmi és üzleti innováció – Havas Attila angol nyelvű írása. KTI Blog, 2019. augusztus 15. Tovább

Nem terveztem elmenni az országból – interjú Muraközy Balázzsal. Index, 2019. július 22. Tovább

Sok cég felől aggasztó hírek érkeznek, pedig látszólag minden rendben van a magyar autóiparral – a G7 Szektor rovatában Túry Gábor nyilatkozik. G7, 2019. július 15. Tovább

Ha a kormány lassítani akarja a népességfogyást, akkor béremelésre és bérlakásokra van szükség – Szabó-Morvai Ágnes ismereti kutatásuk eredményét. Index, 2019. július 4. Tovább

Épül az Új Selyemút: így zajlik a kínai soft power kiépítése – Keller Alant Ákos írásában Szunomár Ágnes nyilatkozik. Magyar Narancs, 2019. május 30. Tovább

Ajánló a KTI Blogról

Miért tévednek azok, akik kritizálnak bennünket az államadósság lazább kezeléséért – Why Critics of a More Relaxed Attitude on Public Debt Are Wrong. Olivier Blanchard (PIIE), Ángel Ubide (Citadel), The Peterson Institute for International Economics (PIIE), 2019. július 15.

Adam Smith a mi korunk számára – An Adam Smith for our times. Diane Coyle, The Enlightened Economist – Economics and business books, 2019. július 20.

Igen, szabadalmaztatni lehet a találmányt, amely nem létezik –Yes, You Can Patent an Invention that Doesn’t Exist. Timothy Taylor, CONVERSABLE ECONOMIST, 2019. július 25. A teljes tanulmány: Prophetic Patents. Janet Freilich, Fordham University School of Law, 2018. június 25.

A makroökonómiai bizonytalanságok felismerése és árazása – Acknowledging and pricing macroeconomic uncertainties. Lars Peter Hansen, Thomas Sargent, VOX CEPR Policy Portal, 2019. július 22.

Megszerzi-e a politika a Fed-et? ─ Is Politics Getting to the Fed? Robert J. Barro, Project Syndicate, 2019. július 23.

A vállalatvezetők politikai adományai – The politics of CEOs. Alma Cohen, Moshe Hazan, Roberto Tallarita, David Weiss, VOX CEPR Policy Portal, 2019. július 24.

Mariana Mazzucato : megmenteni a kapitalizmust önmagától – One of the world’s most influential economists is on a mission to save capitalism from itself. Eshe Nelson, Quartz, 2019. július 22.

A tervezés kudarca kudarchoz vezet – Failing to plan = planning to fail: The risk of recessions and the importance of macroeconomic policy in limiting the damage they cause. James Smith, Resolution Foundation, 2019. július 14.

A pénzügyi válságok információs felfogása – The Information View of Financial Crises
Tri Vi Dang, Gary B. Gorton, Bengt R. Holmstrom, NBER Working Paper No. 26074, 2019. július

Mit fizet Kína a külföldi szellemi tulajdonért? ─ Payments from China for Foreign Intellectual Property. Timothy Taylor, CONVERSABLE ECONOMIST, 2019. július 23.

Franciaországban nem működik a társadalmi mobilitás ─ France’s broken social elevator. Tim Phillips interjúja Laurence Boone-nal, VOX Talks, 2019. július 26.

Cass Sunstein könyvei és önazonossága – The Sameness of Cass Sunstein, His books keep pushing the same technocratic fixes. But today’s most pressing questions cannot be depoliticized. Aaron Timms, The New Republic, 2019. június 20.

A kereskedelmi csoportosulások akadályozhatják a világkereskedelmet – Trade wars may ‘bloc up’ world trade. David Jacks, Dennis Novy, VOX CEPR Policy Portal, 2019. július 23.

A kriptovaluták: pénzügyi átverés – The Great Crypto Heist. Nouriel Roubini, Project Syndicate, 2019. július 16.

Új akadémiai csalás: az elfogadott kéziratok szerzőségének adás-vétele – Protecting the integrity of the scientific record from a new kind of academic misconduct. Valentin Bogorov, Clarivate Analytics, 2019. július 23.

Programajánló

augusztus 29. Budapest, Weiner Csaba: Eltérő energiaellátás-biztonsági koncepciók Közép- és Kelet-Európában. A magyar, a lengyel, a litván és a bolgár eset, VGI csütörtöki Műhelybeszélgetések

szeptember 12. Budapest, Bokányi Eszter, (Anikó Hannák): Ride-share matching algorithms generate income inequality. KTI szeminárium

szeptember 19. Budapest, Kiss Hubert János: Coopetition in group contest. KTI szeminárium

szeptember 5. Budapest, Túry Gábor: Elektromobilitás az autóiparban, a technológiaváltás hatása a gyártásra és a fogyasztási szokásokra, VGI csütörtöki Műhelybeszélgetések

október 3. Budapest, Ricz Judit, Szunomár Ágnes: Nemzetközi expanziós stratégiák és iparpolitika a 21. században: a kínai és a brazil példa összehasonlítása, VGI csütörtöki Műhelybeszélgetések

november 28─29. Budapest 5th SVOC nemzetközi konferencia: The Role of State in Varieties of Capitalism – „Institutions and Change” Az absztraktok benyújtásának határideje: 2019. augusztus 31.

Publikációk

Bodor Ákos ─ Grünhut Zoltán ─ Ragadics Tamás: Kapcsolati hálók és bizalom a vidéki Magyarországon. Baranyai kistelepülési polgármesterek társadalmi tőkéje. Tér és Társadalom, 33. évf. 2. sz. 2019. pp. 20─40.

Gerő Márton ─ Vigvári András: Közfoglalkoztatás, redisztribúció és helyi hatalom. Esély, 30. évf. 2. sz. 2019. pp. 3–30.

Kónya István: Külkereskedelem, regionális különbségek és a képzettek vándorlása. Közgazdasági Szemle 66. évf. 6. sz. 2019. p. 635─652.

Kovalcsik Tamás ─ Vida György ─ Dudás Gábor: Az országgyűlési választókerületek kompaktságának elemzése Magyarországon. Területi Statisztika, 59. évf. 2. sz. 2019. pp. 188–218.

Major Iván: Will Central and Eastern European countries dismantle the European Union? Contrasting European developments to current trends in the US. Journal of Economics and Public Finance Vol. 5. No. 2. 2019. p. 234─260.

Mezei Cecília: Fejlesztési kényszerpályák. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 2019. 234 p.

Mezei Cecília ─ Varjú Viktor: A helyi erőforrásokon alapuló helyi fejlesztés lehetőségei az átalakuló hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban. Tér és Társadalom, 33. évf. 2. sz. 2019. pp. 41–61.

Nagy Erika ─ Pál Viktor: A gazdaságföldrajzi gondolkodás lassú átalakulása – avagy miért fontosabb még mindig a „hol”, mint a „miért”? Geometodika, 3. évf. 2. sz. 2019. pp. 21–45.

Pálné Kovács Ilona: A magyar önkormányzatok korlátai a helyi gazdaságfejlesztésben. Tér és Társadalom, 33. évf. 2. sz. 2019. pp. 3–19.

Pámer Zoltán: Magyarország és Horvátország határon átnyúló együttműködésének vizsgálata a két ország területi kormányzási rendszerének tükrében. Tér és Társadalom, 33. évf. 2. sz. 2019. pp. 149–166.

Sass Magdolna: Post-transition multinationals. Journal of Comparative Economic Studies Vol. 13. 2018. p. 39─64.

Szunomár Ágnes: Driving forces behind the international expansion strategies of Chinese MNEs in East Central Europe. China Belt and Road Initiative Journal: Research Analysis and Perspectives Vol. 2. No. 1. 2019. p. 15─33.

Vigvári András: Felerősödő határok: Etnikai különbségtevés a magyarországi falusi társadalmakban. Socio.hu, 2019. 1. pp. 113–118.

Varga Gergely – Vincze János: Saver types: an evolutionary-adaptive approach. Society and Economy Vol. 41. No. 2. 2019. p. 263─287.

Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Siposs Zoltán
Olvasószerkesztő: Patkós Anna
Feliratkozás/Leiratkozás