KRTK - Portfolio blog Archívum - Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Soha nem volt ennyi kkv Magyarországon – Mégis egyre kisebb a gazdasági súlyuk – Antalóczy Katalin és Sass Magdolna cikke a KRTK blogban

Földi Adrien — Mon, 31 Aug 2026 13:33:06 +0000

Címlapkép forrása: Getty Images

Soha nem volt ennyi kkv Magyarországon – Mégis egyre kisebb a gazdasági súlyuk

Antalóczy Katalin Sass Magdolna

2026. augusztus 29. – KRTK blog – Portfolio

A magyar gazdaságban soha nem működött annyi kis- és középvállalkozás, mint napjainkban. Ez első látásra sikertörténetnek tűnhet. A számok mögé nézve azonban egészen más kép rajzolódik ki: miközben a KSH adatai alapján 2014 és 2024 között a kkv-k száma (ideértve a mikrovállalkozásokat is) 632 ezerről 894 ezerre emelkedett (csak a kkv-ké 35400-ról 42 ezerre), a szektor részesedése a hozzáadott értékből, az exportból és a beruházásokból egyaránt csökkent.

Több lett a vállalkozás, de a gazdasági súlyuk alacsonyabb.

Ez nem egyszerűen termelékenységi probléma, és nem oldható meg pusztán több pénzügyi támogatással, kedvezményes hitelprogramokkal vagy ingyenes tőkejuttatással. A magyar kkv-szektor rendkívül heterogén: egymás mellett működnek

a nemzetközi élvonalba tartozó, folyamatosan innováló kis és közepes méretű cégek,
a nagyvállalatoktól függő beszállítók,
a hazai piacra berendezkedett mikro- és kisvállalkozások,
valamint azok a tudásintenzív vállalatok, amelyek magyar tulajdonban vannak, de már inkább külföldön működnek.

Ezért véleményünk szerint a valódi kérdés nem az, hogyan lehetne általában a kkv-kat fejleszteni, hanem az, hogy mely vállalati csoportnak pontosan milyen növekedési vagy nemzetköziesedési akadályokkal kell szembenéznie, és ennek megfelelően a gazdaságpolitika hogyan, milyen speciális eszközökkel segítheti őket.

⮚ Tovább a teljes cikkre

Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól – Sass Magdolna és Balla Soma cikke a KRTK blogban a Portfolion

Földi Adrien — Mon, 24 Aug 2026 04:02:23 +0000

Címlapkép forrása: Getty Images

Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

Sass Magdolna – Balla Soma

2026. augusztus 22. – KRTK blog– Portfolio

Magyarország a kínai elektromosjármű- és akkumulátoripari beruházások egyik legfontosabb európai célpontjává vált. Ez önmagában sikertörténetnek tűnik. A valódi kérdés azonban nem az, hogy hány új gyár épül, hanem az, hogy ezek a beruházások képesek-e tartósan növelni a magyar vállalatok tudását, versenyképességét és hozzáadott értékét – vagy csupán egy új, technológiailag fejlettebb, de ugyanúgy függőségeket termelő „gyárgazdaságot” építenek. Vállalati interjúkon alapuló kutatásunk eredménye szerint az eddigi tapasztalatok alapján a kínai EV-beruházások a hagyományos autóipari FDI-nél is kisebb pozitív spillover-hatást eredményeznek a fogadó gazdaságban.

Az elmúlt években Magyarország az elektromosjármű- és akkumulátoripari beruházások egyik legfontosabb európai célpontjává vált. Különösen látványos a kínai vállalatok térnyerése: 2024 végére az MNB adatai alapján a kínai közvetlentőke-befektetések a magyarországi állomány több mint 7 %-át tették ki (Hongkonggal együtt) – ez nagyon gyors növekedés a 2014-es, alig több mint 1 %-os arányhoz képest.

A növekedés motorjai az elektromosjármű gyártáshoz kapcsolódó projektek. A CATL, a BYD, a Sunwoda és más szereplők beruházásai új ipari korszak ígéretét hordozzák. A kérdés azonban az, hogy ez az új hullám valóban közelebb visz-e a magasabb hozzáadottérték-tartamú gazdasági szerkezethez, vagy inkább megerősíti a már jól ismert „gyárgazdasági” (vagy ahogyan a külföldi szakirodalomban hívják, factory economy) modellt.

⮚ Tovább a teljes cikkre

Ezért menekülnek külföldre a legígéretesebb magyar startupok – Nem a tőke a legfőbb gond – Kézai Petra Kinga és szerzőtársai elemzése a KRTK blogban a Portfolion

Földi Adrien — Mon, 17 Aug 2026 07:05:00 +0000

Címlapkép forrása: Getty Images

Ezért menekülnek külföldre a legígéretesebb magyar startupok – Nem a tőke a legfőbb gond

Krankovits Melinda, Szennay Áron, Szakos Judit, Kézai Petra Kinga

2026. augusztus 16. – KRTK blog- Portfolio

Ha azt szeretnénk, hogy a startupok ne csak Magyarországon induljanak, hanem Magyarországon is növekedjenek és érjenek el globális sikereket, a tőke önmagában nem elegendő. Kutatásunk szerint, miközben az állam jelentős szerepet vállalt a startupok finanszírozásában, a szabályozási környezet továbbra is ritkán különbözteti meg a startupokat a hagyományos kis- és középvállalkozásoktól. A startup-ökoszisztéma szereplői évek óta az adminisztratív terhek csökkentését és a kedvezőbb adózást tekintik a legfontosabb állami feladatnak. Kutatásunk azt vizsgálja, hogy a magyar jogalkotás mennyiben követi le ezeket az igényeket.

A magyar startup-ökoszisztéma az elmúlt másfél évtizedben számos nemzetközi sikertörténetet termelt ki. Az olyan vállalatok, mint a Prezi, a LogMeIn, az NNG vagy újabban a SEON és az Ominimo hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország felkerüljön a nemzetközi innovációs térképre. Ugyanakkor a hazai startup-közegben régóta ismert jelenség, hogy a gyors növekedésre képes vállalkozások jelentős része egy ponton külföldi jogi entitást hoz létre.

A Startup Hungary jelentései szerint ennek legfontosabb okai közé tartozik

a jobb finanszírozáshoz való hozzáférés,
az egyszerűbb és átláthatóbb jogi környezet,
valamint az alacsonyabb adminisztratív terhek.

Ennek megfelelően kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a magyar szabályozási környezet mennyiben reflektál ezekre az igényekre.

⮚ Tovább a teljes cikkre

A tanulmány teljes szövege itt olvasható.

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – a KRTK blogban Boza István, Pető Rita és Neubrandt Martin tárja fel az okokat

Földi Adrien — Mon, 10 Aug 2026 10:40:22 +0000

Címlapkép forrása: Getty Images

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Boza István, Pető Rita, Neubrandt Martin

2026. augusztus 9. – KRTK blog – Portfolio

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

Nőtt vagy csökkent a bérek közötti egyenlőtlenség Magyarországon?
A kérdésre a válasz első ránézésre lehangolóan unalmas: nagyjából ott vagyunk, ahol két évtizeddel ezelőtt voltunk. A Journal of Macroeconomics folyóiratban megjelent tanulmányunkban azt mutatjuk be, hogy ezt a látszólagos mozdulatlanságot két ellentétes irányú folyamat okozza.

Kutatásunkban a KRTK Adatbankjában elérhető magyar adminisztratív adatokat használjuk. Az adatbázis a magyar társadalombiztosítási azonosítóval rendelkező népesség 50%-os véletlen mintáját fedi le, melyből a 2004 és 2021 közötti időszakot vizsgáljuk. A mintát a 25–55 éves alkalmazottakra szűkítjük, a magán- és a közszféra dolgozóit egyaránt megtartva.

⮚ Tovább a teljes cikkre

Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

Földi Adrien — Mon, 03 Aug 2026 07:20:54 +0000

Címlapkép forrása: Getty Images

Már nem Nyugat-Európa a fő célpont?
Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat
a hazai települések

Kézai Petra Kinga, Baranyai Nóra, Zsibók Zsuzsanna, Pálné Kovács Ilona

2026. augusztus 1. – KRTK blog – Portfolio

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapnak az akadémiai kutatásokban a nemzetközi hálózatok és a helyi szintű nemzetközi kapcsolatok. A testvérvárosi együttműködések eredetileg a kulturális csere és a polgári diplomácia eszközeiként jöttek létre, céljuk a népek közötti párbeszéd és a békés együttműködés erősítése volt. Azóta azonban sokat változott a szerepük: a globalizáció és az európai integráció hatására a helyi önkormányzatok egyre tudatosabban használják ezeket a kapcsolatokat saját érdekeik képviseletére is. Kutatásunk azt vizsgálja, hogyan működik ez a gyakorlatban Magyarországon. Egy online kérdőíves felmérés keretében – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együttműködésben – több száz hazai önkormányzatot kérdeztünk meg nemzetközi kapcsolataikról.
A 409 válasz alapján kirajzolódó kép szerint a települések túlnyomó többsége, közel 88 százaléka rendelkezik legalább egy testvértelepülési kapcsolattal. Nem meglepő módon a nagyobb városok általában több partnerrel működnek együtt, míg a kisebb települések kapcsolatrendszere szűkebb.

⮚ Tovább a teljes cikkre

Szelekció vagy fejlesztés? A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról szóló vitát egy mérési probléma viheti félre – Horn Dániel írása a KRTK blogban a Portfolion

Földi Adrien — Mon, 27 Jul 2026 10:31:52 +0000

Címlapkép forrása: Getty Images

Szelekció vagy fejlesztés? A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról szóló vitát egy mérési probléma viheti félre

Horn Dániel

2026. július 26. – KRTK blog – Portfolio

Az elmúlt időszakban ismét fellángolt a vita a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szerepéről. Az oktatási miniszter szerint ezek az intézmények elsősorban a szelekciót szolgálják: a jobb hátterű és jobb képességű gyerekeket gyűjtik össze, miközben érdemben nem fejlesztik őket jobban, mint a hagyományos négyosztályos gimnáziumok. Mások pedig azzal érvelnek, hogy a kisgimnáziumok fontos szerepet játszanak a tehetséggondozásban, és megszüntetésük nem oldaná meg a felső tagozat problémáit. A kérdésről szóló vitákban gyakran olyan mérési eredményekre épülnek határozott következtetések, amelyek értelmezése korántsem egyértelmű.

A vita egyik legfontosabb bizonyítékát a kompetenciamérések adják. Ezekből gyakran azt a következtetést vonják le, hogy bár a kisgimnazisták jobb eredményeket érnek el, fejlődésük nem gyorsabb, mint a hagyományos iskolákban maradó társaiké.

⮚ Tovább a teljes cikkre

Csökkent az abortuszok száma a szívhangrendelet hatására? Mutatjuk a számokat – Szabó-Morvai Ágnes cikke a KRTK blogban a Portfolion

Földi Adrien — Mon, 20 Jul 2026 06:10:34 +0000

Címlapkép forrása: Getty Images

Csökkent az abortuszok száma a szívhangrendelet hatására? Mutatjuk a számokat

Szabó-Morvai Ágnes

2026. július 19. – KRTK blog– Portfolio

2022. szeptember 15-én lépett hatályba Magyarországon az a kormányrendelet, amely kötelezővé tette a terhességmegszakítás előtt a magzati szívhang meghallgatását. A rendelet indoklása szerint a beavatkozás előtt a kismamának „hallania kell a magzati élet működésének bizonyítékát”– a szívhangot –, ami a döntéshozatalt befolyásolhatja. A jogszabályt azóta is heves vita övezi: míg támogatói szerint segít csökkenteni az abortuszok számát, addig ellenzői és szakmai szervezetek – köztük az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészet és Nőgyógyászat Tagozata – a nők önrendelkezési jogának sérelmét, illetve a méltóságteljes ellátás akadályozását látják benne. A KSH adatain alapuló elemzésem azt mutatja, hogy a szívhangrendelet érdemben nem csökkentette az abortuszok arányát.

A rendelet bevezetése óta sok vita folyt arról, hogy a jogszabály valóban csökkenti-e az abortuszok számát. Ennek megválaszolásához a KSH teljes körű adminisztratív adatait használtam fel. Elemzésem a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adminisztratív adatbázisán alapul, amely a Magyarországon végrehajtott összes terhességmegszakítást, élveszülést és vetélést tartalmazza.

⮚ Tovább a teljes cikkre

Nem kellene életben tartani a falvakat? – Fertő Imre írása a KRTK blogban a Portfolion

Földi Adrien — Mon, 13 Jul 2026 14:26:09 +0000

Címlapkép forrása: Getty Images

Nem kellene életben tartani a falvakat?

Fertő Imre

2026. július 11. – KRTK blog – Portfolio

Van egy egyre gyakrabban hallható érvelés, miszerint a falusi településszerkezet fenntartása drága, az emberek amúgy is elköltöznek, mert nincs munka, ezért az állam rosszul teszi, ha vidékfejlesztési eszközökkel próbálja életben tartani a falusi életet. Ehelyett bérlakásokat kellene építeni ott, ahol az emberek ténylegesen élni akarnak: Budapesten, Győrben, Sopronban és más munkaerőpiaci központokban. Első hallásra az érv erős. Van benne közgazdasági racionalitás, urbanizációs tapasztalat, lakáspolitikai kritika és némi provokatív józanság. A gond nem az, hogy teljesen hamis. Hanem az, hogy túl sok mindent akar egyetlen lendülettel bizonyítani.

A kiinduló állítás valójában legalább hat különböző állítást csomagol egybe. Azt mondja, hogy a szétszórt falusi infrastruktúra fajlagosan drága; hogy az elvándorlás fő oka a munkahelyhiány; hogy az urbanizáció történelmileg elkerülhetetlen; hogy a városi élet környezetileg hatékonyabb; hogy a vidékfejlesztési támogatások rosszul hasznosulnak; végül pedig azt, hogy a közpénzt inkább városi bérlakásprogramokra kellene fordítani. Ezek között van jól alátámasztott, részben igaz, vitatható és túl erős állítás is. A szakirodalmi kép éppen ezért nem egyszerű cáfolatot, hanem szétbontást igényel: más bizonyíték kell az infrastruktúraköltségre, más a migrációs döntésekre, más a lakáspolitikára, és megint más arra, hogy mit kezdünk a leszakadó helyekkel.

⮚ Tovább a teljes cikkre

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben – Brucker Balázs cikke a KRTK blogban

Földi Adrien — Wed, 01 Jul 2026 12:08:28 +0000

Címlapkép forrása: Getty Images

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára
fontos kérdések az EP-ben

Brucker Balázs

2026. július 1. – KRTK blog– Portfolio

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt.
A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

⮚ Tovább a teljes cikkre

Jobban tanulunk, ha veszíthetünk? Meglepő erővel bír a veszteségkerülés az oktatásban – Ertl Antal, Holb Éva és Bakó Barna cikke megjelent a KRTK blogban

Földi Adrien — Tue, 30 Jun 2026 11:42:00 +0000

Címlapkép forrása: Getty Images

Jobban tanulunk, ha veszíthetünk?
Meglepő erővel bír a veszteségkerülés az oktatásban

Ertl Antal, Holb Éva, Bakó Barna

2026. június 30. – KRTK blog – Portfolio

Mi motivál jobban: ha pontokat nyerhetünk, vagy ha pontokat veszíthetünk?
A viselkedési közgazdaságtan régóta tudja, hogy az emberek az azonos nagyságú veszteséget erősebbnek élik meg, mint a nyereséget: ezt nevezzük veszteségkerülésnek.
Tudjuk-e ezt az oktatás során hasznosítani?
Ezt teszteltük egy hazai kutatás során egyetemi környezetben.

Kutatásunk során a Makroökonómia kurzus első éves hallgatóit három csoportba soroltuk:

A hagyományos (Nyereség) csoportban a diákok a helyes válaszokért pontokat kaptak (ahogy azt a legtöbb kurzuson megszokták.)
A Veszteség csoportban a hallgatók a félév elején megkapták a maximális pontszámot, és helytelen válaszokért az oktatók pontokat vontak le: a visszajelzés is ennek megfelelően történt (például: a kijavított dolgozatokon nem “10/5 pont“ szerepelt, hanem “-5 pont”.
A Hibrid csoport tagjai a félév során a hagyományos rendszerben dolgoztak, de az utolsó vizsgán átkerültek a veszteségkerüléses rendszerbe. Vagyis: félév közben hagyományosan pontokat gyűjtöttek, az utolsó vizsgán pedig pontokat veszítettek.

A tantárgy anyaga, a dolgozatok és az értékelési szempontok minden csoportban azonosak és sztenderdizáltak voltak: kizárólag a értékelés keretezése különbözött.

Mik lettek az eredmények?

A veszteség-kerüléses pontozásban érintett hallgatók következetesen jobb teljesítményt értek el.