Heti plusz egy húsmentes nap?
Ezzel lehetne rávenni a magyarokat az életmódváltásra
Benedek Zsófia, Baráth Lajos, Fertő Imre, Bakucs Zoltán
A klímaválság és a népegészségügy metszéspontja ma már étkezési szokásainkban is tetten érhető. A húsfogyasztás mérséklése egyértelmű megoldás lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának és az erőforrás-felhasználásnak a csökkentésére, mégis nehezen változtatunk a beidegződött étkezési mintáinkon. Friss, magyar adatokra építő kutatásunk arra kereste a választ, milyen tényezők ösztönzik, illetve gátolják a húsmentes napok bevezetését, és hogyan fonódnak össze ebben az egyéni motivációk és a mélyebb, stabil értékrendek. Az eredmény lényege: az egészség a legerősebb mozgatórugó, de a változáshoz a közösségi – szociális – értékek biztosítanak igazán tartós alapot.
Országos, telefonos, 1031 fős reprezentatív felmérésben tettük fel ezt a kérdést a megkérdezetteknek: környezetvédelmi, egészségi vagy állatjóléti indokkal vállalnának-e a heti egy plusz húsmentes napot?
Emellett azt is mértük, mennyire „húscentrikus” a megkérdezettek étrendje. Továbbá egy nemzetközileg bevett értékmodell alapján két összetett mutatót képeztünk:
- személyes fókusz (önérvényesítés, hedonizmus, teljesítmény stb. priorizálásával)
- szociális fókusz (univerzalizmus, jóindulat, hagyomány, konformitás, biztonság előtérbe helyezésével).
Ez a két mutató nagyjából azt ragadja meg, mennyire „én-központú” vagy „közösség-központú” valaki, és ez a különbség meglepően erősen megjelenik az étkezési döntésekben is.
A hajlandóság elemzése egyértelmű mintázatot rajzolt ki. A három fő indok: környezet, egészség, állatjólét eltérő erővel hat.
⮚ Tovább a teljes cikkre
