Az önkormányzati diplomácia keretében hozott döntések jellemzően összhangban vannak a kormányzati külpolitikával. Ugyanakkor évszázadok óta számos példát látunk arra, hogy a városok nemzetközi kapcsolataik során megpróbálják a központi kormányzattól eltérő érdekeiket és értékeiket érvényre juttatni.
A szubnacionális szereplők – vagyis a települési és területi önkormányzatok – jellemzően akkor alakítanak ki önálló, a központi kormány külpolitikai irányvonalától eltérő stratégiát, amikor a nemzeti és a nemzet alatti szint közötti viszony tartósan konfliktusossá válik. Ilyen helyzetekben a helyi politikai elit gyakran a nemzetközi kapcsolatok színterén is megkísérli kifejezni saját értékválasztását, politikai identitását vagy fejlesztési érdekeit, különösen akkor, ha a központi kormány külpolitikai prioritásai ellentétesek a helyi közösségek igényeivel vagy világlátásával.
⮚ Tovább a teljes cikkre
