Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete (ELTE KRTK KTI) bemutatta a Munkaerőpiaci Tükör című, 2000 óta évente megjelenő kiadványsorozat legújabb kötetét. A 2025-ös tanulmánygyűjtemény húsz év után ismét a munkaerőpiac területi egyenlőtlenségeinek kérdéskörét állítja a középpontba, átfogó képet adva a magyar munkaerőpiac térbeli folyamatairól és azok hosszú távú következményeiről.
A térbeliség mint alapvető meghatározó tényező
A kötet Közelkép című tematikus egysége abból indul ki, hogy a térbeliség nem pusztán egy a sok vizsgálati dimenzió közül, hanem a munkaerőpiac működésének alapvető szervezőelve. A földrajzi elhelyezkedés érdemben befolyásolja a munkaerő-kereslet és -kínálat találkozását, a foglalkoztatási esélyeket, a béreket, a munkavállalói mobilitást, valamint a vállalatok versenyképességét is.
Az elemzések azt mutatják, hogy Magyarországon a munkaerőpiac területi különbségei jelentősek és tartósak, mintázatuk pedig az elmúlt évtizedekben alig változott. A gazdaságilag fejlettebb térségek előnyei újratermelődnek, miközben a hátrányos helyzetű régiók felzárkózása elmarad.
Munkahelyteremtés és beruházások: egyenlőtlen térbeli hatások
A kötet egyik központi megállapítása, hogy a munkahelyteremtés továbbra is elkerüli az ország periférikus térségeit. A külföldi működőtőke-beruházások döntően a várható haszon alapján választanak helyszínt, ami a történelmileg kedvező helyzetű régiókat még vonzóbbá teszi, miközben a hátrányos helyzetű térségek leszakadása tovább erősödik.
Az elmúlt évtized foglalkoztatásbővülése nagyrészt a fejlettebb régiókban összpontosult, és a jórészt európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéspolitikai beavatkozások nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy érdemben csökkentsék a területi egyenlőtlenségeket.
Oktatás, iskolázottság és munkaerőpiaci esélyek
A tanulmányok részletesen elemzik az oktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolatokat is. Az eredmények szerint az iskolázottság területi különbségei meghatározó szerepet játszanak a foglalkoztatási esélyek alakulásában. A középfokú és felsőfokú oktatás térbeli koncentrációja következtében éppen azokban a térségekben romlott a képzésekhez való hozzáférés, ahol a legnagyobb szükség lenne az emberi tőke erősítésére.
A hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának egyik kulcsa a munkaerő képzettségi szintjének emelése lenne, amihez elengedhetetlen a középfokú oktatás területi elérhetőségének javítása, a szakképzés decentralizálása, valamint a helyi munkaerőpiaci igényekhez igazodó, ugyanakkor valódi továbbtanulási perspektívát kínáló képzési struktúra kialakítása.
Sérülékeny csoportok, mobilitás és bérkülönbségek
A kötet külön fejezetekben foglalkozik a munkaerőpiac sérülékeny csoportjaival, így a fiatalok, a kisgyermekes anyák, az idősebb munkavállalók és a bevándorlók helyzetével. Az elemzések szerint a lakóhely és a helyi munkaerőpiac mérete jelentősen befolyásolja a munkához jutás esélyeit, miközben az ingázás és a belső vándorlás sok esetben nem képes áthidalni a strukturális különbségeket.
A tanulmányok a területi bérkülönbségek alakulását is vizsgálják, rámutatva arra, hogy a főváros és vidéke közötti bérszakadék különösen a felsőfokú végzettségűek körében jelentős, bár az utóbbi években lassú közeledés figyelhető meg.
Tudományos háttér, szakpolitikai relevancia
„Hatalmas érték és büszkeség, hogy immár 25 éve minden évben megjelenik ez a Magyarország munkaerőpiacát átfogóan elemző kötet” – emelte ki dr. Kóczy Á. László, a KTI igazgatója. A Munkaerőpiaci Tükör célja, hogy a közgazdasági kutatások eszköztárával értelmezhető, megbízható és szakmailag megalapozott tudást nyújtson a döntéshozók, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a szakmai közvélemény számára.
Szabad hozzáférés
A Munkaerőpiaci Tükör 2025 tanulmánykötete ingyenesen hozzáférhető az ELTE KRTK KTI honlapján, és nélkülözhetetlen olvasmány mindazok számára, akik átfogó képet szeretnének kapni a magyar munkaerőpiac térbeli folyamatairól és az ezek mögött húzódó strukturális kihívásokról.
