Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát
Bálint Dóra
Az emberek találkozására lehetőséget adó szociális infrastruktúra (például könyvtár, kávézó, sétálóutca, vasútállomás) szerepe egyéni és társadalmi szinten is jelentős: elősegítheti a társadalmi kohéziót, a jobb életminőséget, az egészséget, vagy az elmagányosodás ellenszere is lehet. 
Cikkemben a szociális infrastruktúraként működő helyek átalakulását és az azokra ható tényezőket mutatom be, különös tekintettel a digitalizáció és a Covid okozta hatásokra.
A szociális infrastruktúra Eric Klinenberg amerikai szociológus értelmezésében olyan lokális, fizikai helyeket jelöl, amelyek lehetőséget adnak a találkozásokra. A barátok, esetleg ismeretlenek közti spontán vagy felszínes interakcióktól egészen a közösségi élményt adó tömegrendezvényekig ez többféleképpen valósulhat meg, éppen ezért maguk a helyek is sokszínűek. Szociális infrastruktúraként működhet például a könyvtár, a kávézó, a sétálóutcák, de akár egy vasútállomás is.
Szerepük egyéni és társadalmi szinten is jelentős: egyes kutatások szerint elősegítik a társadalmi kohéziót, a jobb életminőséget és az egészséget. Ha jól működnek, olyan kedvezőtlen folyamatok lehetséges ellenszereként szolgálnak, mint a polarizáció vagy az elmagányosodás.
⮚ Tovább a teljes cikkre
