Lendületesek: Lengyel Balázs

2026. január 5 – mta.hu

Manapság rengeteg elektronikus adatot gyűjtenek rólunk a távközlési szolgáltatók, illetve az információtechnológiai vállalatok. Ezek az adatbázisok érzékeny személyes adatokat is tartalmazhatnak, így kockázatokat is rejthetnek magukban, ugyanakkor a társadalomtudományok számára hallatlanul értékes információforrást is jelenthetnek. Részben ezeket az adatokat elemzi Lengyel Balázs, a HUN-REN Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és munkatársai a Lendület Program támogatásával. A kutató másodszor, immár haladó kategóriában nyert a Lendület-pályázaton, és most a dinamikus városi hálózatokban megjelenő innovációt és egyenlőtlenségeket kutatja.

Lengyel Balázs több mint tíz éve hálózatelemzőként dolgozik, a kutatásai alapját pedig részben az adta, hogy kollégáival hozzájutottak a szép emlékű iWiW közösségi hálózat adatbázisához, ami felbecsülhetetlen értékű kapcsolati hálók felrajzolására volt alkalmas. (A legfiatalabbak kedvéért: a WiW, illetve később az iWiW a Facebook előtti korszak messze legnépszerűbb közösségi hálózata volt Magyarországon, sőt évekig a leglátogatottabb honlapként is üzemelt. A Facebookkal azonban hosszú távon nem tudta felvenni a versenyt, így 2014-ben megszűnt.)

Kapcsolathálózatok és fejlődés

„Az iWiW földrajzát elemeztem sok aspektusból, ami azért érdekes, mert az iWiW hálózata nagyjából leírta az ország tíz évvel ezelőtti társadalmi kapcsolathálózatát. Megvizsgáltuk a kapcsolatok térbeli szerkezetét, a városokon belüli és a városok közötti kapcsolathálózatokat, illetve azt, hogy hogyan terjedt el az iWiW Magyarország térségeiben – mondja Lengyel Balázs kutatócsoport-vezető. – Emellett e hálózat társadalmi jelenségekkel (például a korrupcióval vagy a jövedelmi egyenlőtlenségekkel) való összefüggéseit is vizsgáltuk.”

A kutatócsoport-vezető szerint az iWiW elemzése nagy lökést adott neki abban, hogy későbbi kutatásaiban egyre behatóbban vizsgálja a társadalmi kapcsolatrendszerek földrajzi aspektusait. Már előző, induló Lendület-pályázatában is ezzel foglalkozott, és mostani, haladó pályázatának fő kérdései is arról szólnak, hogy az emberek közötti kapcsolathálózatok hogyan magyarázzák a városok és régiók gazdasági és technológiai fejlődését. A kutatók hipotézise szerint az információáramlás városi környezetben valósulhat meg legjobban, ezért váltak a városok a technológiai és gazdasági fejlődés motorjává, itt a legerősebb az innováció.

„Ugyanakkor a városlakók között nem automatikus a kommunikáció. Nem beszélgetünk mindenkivel, akivel a villamoson találkozunk, a kommunikációs interakciók hálózatokban zajlanak – folytatja a kutató. – Így cserélünk egymással információt és tudást. Én azért foglalkozom hálózatokkal, hogy jobban megértsem ennek az információátadásnak a működését.”

A hálózatelemzés remek módszertani kereteket ad e kutatásokhoz, hiszen a szoros vagy éppen laza kapcsolatok alkotta hálózatok magyarázhatják, hogy miért gyors és hatékony vagy éppen lassú az információáramlás. A kutatócsoport korábban úgy találta, hogy ha a társadalmi hálózat fragmentált, tehát egymástól meglehetősen elszigetelt csoportokra osztható, és például a gazdagok hálózataiban meglévő előnyök nem juthatnak el a szegények hálózatáig, akkor a társadalmi egyenlőtlenségek erősödni fognak.

A hálózatok nemcsak információt közvetítenek, hanem számos egyéb előnnyel is ellátják a tagjaikat, amit összefoglaló néven társadalmi tőkének hívunk.

Lengyel Balázs és munkatársai egy korábbi vizsgálatukban úgy találták, hogy ha sikerül kapcsolatokat, hidakat kiépíteni a korábban fragmentált csoportosulások (például szakterületek közösségei) között, abban nagy lehetőségek rejlenek, ami jelentős újításokhoz vezethet.

Hidak és mobilitás

„A mostani, haladó Lendület-pályázat e köré az alapjelenség, vagyis a polarizált társadalmi hálózat csoportjai közé épített hidak köré épül, és számos aspektusból fogjuk a kérdést vizsgálni – mondja Lengyel Balázs. – Az első aspektus az információátadás folyamata, a kommunikáció dinamikája, esetleges akadályai. Kérdésünk, hogy a városi környezetben segítség-e az, hogy az emberek fizikailag közel helyezkednek el egymáshoz. Könnyebben tudnak-e kapcsolatokat kialakítani azok az emberek, akik egy fizikai térben tartózkodnak? A személyes találkozás elméletileg jelentősen megkönnyíti a kommunikációt. Ezért az emberek mozgását is vizsgálni fogjuk a városok között és városon belül is.”

Emellett a következő évek vizsgálatainak fontos területe még a tudományos és fejlesztői együttműködések városokon belüli és városokon átívelő kapcsolatrendszere. Ebbe főként magyar szoftverfejlesztő cégeket vonnak majd be, és a programozók közötti együttműködéseket vizsgálják. De a vizsgálatoknak nemzetközi vetülete is lesz: a különböző online közösségi hálózatok, adatbázisok, illetve például a mobilkommunikációs cégek felhasználói adatai a társadalmi hálózatok kimeríthetetlen információforrását kínálják. Ezért a Lendület-kutatók vizsgálni fogják az emberek mobilitását az európai, illetve amerikai nagyvárosokban – és utóbbi trendeket a Twitter- (ma már: X) kapcsolatok mintázataival is kiegészítik.

E kutatások nagyrészt bárki számára hozzáférhető adatokra támaszkodnak (például nyílt forráskódú szoftverek használatán vagy szabadalmakon, tudományos publikációkon alapulnak).

Ugyanakkor a mobilitelefonok vagy a közösségi média adatainak elemzése is jelentős a kutatásban, amelyeket jellemzően az adatok gazdáitól (például telekommunikációs és webes cégektől) kell elkérni. E vizsgálatokkal szemben felvethető az a kritika, miszerint csak olyan emberek kerülhetnek a látóterükbe, akik használnak elektronikai eszközöket, legyenek azok applikációk vagy fizikai eszközök, például egy mobiltelefon. Ezzel természetesen a kutatók is tisztában vannak, és a vizsgálataikban mindig számolnak ezzel a bizonytalansággal, illetve az esetleges torzítással.

„Ezzel a problémával foglalkozni kell, hiszen a mobiltelefon-használaton alapuló vizsgálatokban azok, akiknek nincsen mobiljuk, nyilván nincsenek benne. Így a társadalom legszegényebb csoportjai kimaradhatnak e kutatásokból – ismeri el Lengyel Balázs. – Ugyanakkor azt találjuk, hogy például a mobiltelefonokból származtatott mobilitási adatok jól reprezentálják a városi lakosságot.”Természetesen ezek között az adatok között számos érzékeny személyes adat is lehet, ezért a kutatók a lehető legnagyobb figyelmet szentelik az adatok védelmének. A legérzékenyebb adatokat csak az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Adatbankjának védett termeiben lehet elemezni, és semmit sem lehet onnan kivinni. „Mi nagyon komolyan odafigyelünk a személyes adatok védelmére. A vizsgálatainknak sohasem céljuk az egyének azonosítása, a személyekhez köthető adatok nem érdekesek a számunkra.

Mi általános társadalmi összefüggéseket keresünk, és ezek alapján olyan történeteket igyekszünk elmondani, amelyekből mindannyian tanulhatunk” – érvel Lengyel Balázs.

A Lengyel Balázs kutatásairól szóló összeállítás angol nyelvű változatát ide kattintva olvashatja.