
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet?
A munkahelyi távollét hatása a bérekre
Bíró Anikó – Bisztray Márta
Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.
Ez akkor is igaz, ha a távollét csak rövid ideig tart és nem jár tartós egészségügyi következményekkel, amelyek csökkentenék a munkavállaló termelékenységét. Elemzésünk két fontos mechanizmus szerepére hívja fel a figyelmet:
- a vállalati előléptetések elszalasztására,
- valamint annak elmulasztására, hogy a munkavállaló magasabb bért kínáló vállalatokhoz kerüljön.
Ha valaki jelen van a munkahelyén, a tehetségét, munkabírását bizonyítva lehetősége van előléptetésben részesülni, állásajánlatokat kapni más munkáltatóktól, valamint tapasztalatszerzéssel humán tőkét felhalmozni. Ezek közül bármelyik bérnövekedést eredményezhet.
A más munkáltatók által ajánlott magasabb fizetés esetén ez nemcsak cégváltásnál lehetséges, hanem azáltal is, hogy erre hivatkozva az illető a jelenlegi munkáltatójánál is kialkudhat magasabb fizetést. A munkából való távollét során, még ha az rövid ideig is tart, a munkavállalók lemaradhatnak állásajánlatokról, elszalaszthatják a vállalaton belüli előléptetési lehetőségeket, valamint eleshetnek a humántőke-felhalmozás, például egy tréningen való részvétel lehetőségétől.
⮚ Tovább a teljes cikkre