A földfogyasztás és a területhasználat változása a vizsgált
hazai vidéki nagyvárosokban, 1955–2024
Csomós György – Farkas Jenő Zsolt – Kovács Zoltán
Területi Statisztika, 2026 május, 66. évfolyam 3. szám 301–319. oldal
A kelet-közép-európai városok térbeli fejlődése az állami tulajdon hegemóniája, a piaci mechanizmusok hiánya és az államszocialista tervezés miatt a nyugat-európaitól gyökeresen eltért. A rendszerváltozás után a városi tértermelés és földfogyasztás keretfeltételei azonban jelentősen megváltoztak, a korábbi szigorú tervezési kontroll enyhült, a városok ingatlanpiacán megjelentek a külföldi befektetők, ami a szabad földterületek zsugorodásához, a művi felszínek terjeszkedéséhez és a területhasználat átalakulásához vezetett.
Jelen tanulmány célja, hogy feltárja hat hazai vidéki nagyváros (Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szeged) területhasználatában az 1950-es évek derekától bekövetkezett változásokat. A szerzők a földfogyasztás üteme és a nagyvárosok fejlődési dinamikája szempontjából az államszocialista, az átmeneti és az Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozás utáni időszakot külön vizsgálták, s igyekeztek feltárni a művi felszínek terjedése mögött álló legfontosabb tényezőket, közülük különösen az állam szerepét. A tanulmány a kitűzött kutatási célok eléréséhez térinformatikai és leíró statisztikai módszerekkel dolgozta fel a rendelkezésre álló adatforrásokat.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a hat vidéki nagyváros beépített (lakó- és gazdasági) területei jelentősen növekedtek, bár ennek üteme korszakonként és városonként nem elhanyagolható mértékben különbözött egymástól. Közös a vizsgált hat nagyvárosban, hogy míg a települési (lakó-) terület bővülése időben folyamatos és egyre gyorsuló volt, addig a gazdasági célú földfoglalás üteme 1985 után gyorsult fel. A rendszerváltozás után is a beépített területek növekedését – a közhiedelemmel ellentétben – a lakóterületi igények mozgatták. Ezt az utóbbi 15–20 évben megjelenő jelentős gazdasági/kereskedelmi célú beépítések sem tudták ellensúlyozni, amiben nagy szerepe volt az új otthonok építését ösztönző állami népesedéspolitikának is.
Kulcsszavak: földfogyasztás, területhasználat, urbanizáció, települési terület, gazdasági terület
