Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – a KRTK blogban Boza István, Pető Rita és Neubrandt Martin tárja fel az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

Nőtt vagy csökkent a bérek közötti egyenlőtlenség Magyarországon?
A kérdésre a válasz első ránézésre lehangolóan unalmas: nagyjából ott vagyunk, ahol két évtizeddel ezelőtt voltunk. A Journal of Macroeconomics folyóiratban megjelent tanulmányunkban azt mutatjuk be, hogy ezt a látszólagos mozdulatlanságot két ellentétes irányú folyamat okozza.

Kutatásunkban a KRTK Adatbankjában elérhető magyar adminisztratív adatokat használjuk. Az adatbázis a magyar társadalombiztosítási azonosítóval rendelkező népesség 50%-os véletlen mintáját fedi le, melyből a 2004 és 2021 közötti időszakot vizsgáljuk. A mintát a 25–55 éves alkalmazottakra szűkítjük, a magán- és a közszféra dolgozóit egyaránt megtartva.

⮚ Tovább a teljes cikkre