Világpolitika és Közgazdaságtan
5. évfolyam, 4. szám
Globalizáció, dezindusztrializáció és jó munkahelyek: Dani Rodrik budapesti előadásának tanulságai
Ricz Judit
Absztrakt
Dani Rodrik, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Humán Versenyképesség Vezetői Üzleti Konferenciáján (Human Competitiveness Executive Business Summit) a „Jó munkahelyek programja” (The Good Jobs Agenda) címmel tartott előadást 2026. június 10-én. A harvardi közgazdász ennek keretében azt elemezte, hogy a globalizáció és a technológiai fejlődés hogyan hat a munkaerőpiacra, és mit tehetnek ennek tükrében a szakpolitika-alkotók és döntéshozók a világ főbb régióiban, az Európai Unióban és konkrétan Magyarországon.
Gondolatok az iparpolitika stratégiai kérdéseiről Albert O. Hirschman munkája nyomán – II. rész
Csontos Tamás Tibor
Absztrakt
A világgazdaság alapvető technológiai, geopolitikai és intézményi átalakulásokon megy keresztül, amelyek világszerte felértékelik az iparpolitika szerepét. Ebben a strukturális feszültségekkel terhelt környezetben a gazdaságok számára egyre meghatározóbbá válik, hogy képesek-e hatékony és magas minőségű iparpolitikát kialakítani, amely lehetővé teszi az új kihívásokra adott adekvát válaszokat. Mindez a közgazdasági gondolkodásban is szemléletváltást igényel: az iparpolitika létjogosultságáról szóló viták helyett egyre inkább arra a kérdésre kell fókuszálnunk, hogy milyen módon érdemes iparpolitikát tervezni és megvalósítani. Jelen esszé ehhez a gondolkodási fordulathoz kíván hozzájárulni az iparpolitika tizenkét fontos stratégiai dilemmájának azonosításával és elemzésével. A tanulmány Albert O. Hirschman The Strategy of Economic Development című klasszikus művének gondolati keretére épít, ugyanakkor azt kiegészíti és kritikai módon továbbgondolja a közepes fejlettségből fakadó sajátos kihívások, valamint a globális értékláncokon alapuló modern termelés kontextusában. A tanulmány tehát nem pusztán Hirschman provokatív és inspiráló gondolatainak bemutatására vállalkozik, hanem azok konstruktív kritikájára, más elméleti megközelítésekkel való összevetésére, valamint egy saját értelmezési keret kidolgozására is. Az elemzés középpontjában a közepes fejlettségi csapdában rekedő gazdaságok iparpolitikai dilemmái állnak, különös tekintettel Magyarország helyzetére, ugyanakkor hangsúlyt fektet az európai uniós iparpolitikára vonatkozó tanulságokra is. Műfajából fakadóan a tanulmány nem kész megoldásokat kínál, hanem olyan elemzési keretet és felvetéseket nyújt, amelyek további kutatás alapjául szolgálhatnak az iparpolitika stratégiai kérdéseinek vizsgálatában. Az esszé két részben kerül közlésre, jelen írás a második rész.
Kulcsszavak: iparpolitika, fejlődésgazdaságtan, közepes fejlettségi csapda, globális értékláncok
