Testvértelepülési kapcsolatok és határon átnyúló együttműködés a magyar-horvát határtérségben
Pámer Zoltán
Comitatus Önkormányzati Szemle – 35. évfolyam 253. szám – 2025 nyár – 37-52 oldal
Absztrakt
A határon átnyúló együttműködések hagyományos módja sokáig a testvértelepülési kapcsolatok kialakítása és működtetése volt, mely Európában hosszú múltra tekint vissza. A településközi együttműködések kialakítása már az első világháborút követően megindult, azonban komoly lendületet a II. világháborút követően vett, amikor Európa újjáépítése és a békés együttműködésre épülő globális rend érdekében szükség volt az államközi kapcsolatoknál alacsonyabb szintű, helyi, a békés együttélés mintáját bemutatni képes együttműködésekre is. Bár a twinning bölcsője ilyen értelemben egyértelműen Nyugat-Európa, a kelet-közép-európai térségben is működtek hasonló együttműködések. A rendszerváltásig ezek jellemzően a szocialista táboron belül maradtak, azonban a rendszerváltást követően megélénkültek a nyugati irányú kapcsolatok is. Az Európai Unió kohéziós politikájával megindult „projektszemlélet” a testvértelepülésektől is célorientált, mérhető indikátorokkal paraméterezett projektek megvalósítását várja, mely egyértelműen hat a testvértelepülési kapcsolatok térbeli és tematikus vektoraira.
A tanulmány első része áttekinti a testvértelepülési együttműködésekre vonatkozó szakirodalmat, beleértve a nyugati, a kelet-közép-európai, magyarországi és volt jugoszláv előzményeket. A kutatási módszereinek és az alkalmazott adatbázisok bemutatását követően a tanulmány bemutatja magyar-horvát relációban a határon átnyúló együttműködési eszközökből finanszírozott testvértelepülési együttműködéseket az uniós csatlakozástól 2020-ig, rávilágítva a testvértelepülési kapcsolatokon alapuló együttműködések jelentőségére, illetve a 2007–2013 és a 2014–2020-as időszak összehasonlításán keresztül azok időbeli változására.
