Költekezhet-e a magyar kormány az adófizetők terhelése nélkül?
Váry Miklós
A koronavírus-járvány óta jelentős a költségvetési hiány Magyarországon, ezért újra előtérbe kerültek a magyar államadósság-szint fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak. Költhet-e többet a magyar kormány az adófizetők terhelése nélkül, vagyis anélkül, hogy tartósan megnőne az adósságállomány, vagy jelentős adóemelés válna szükségessé? Az ezredforduló és a koronavírus-járvány közti időszak történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy csak a 2008-as pénzügyi válságot követő évek kivételes gazdasági környezetében szembesülhetett a magyar kormány ezzel a kedvező lehetőséggel, és akkor is lényegesen kisebb valószínűséggel, mint az amerikai. A kormányzati túlköltekezés árát tehát várhatóan a magyar adófizetőknek kell előbb-utóbb megfizetniük.
„Minél többet költ, annál többet spórol!” – hallhatjuk időnként a hangzatos szlogent reklámokban. Noha egy fogyasztó szintjén közgazdasági nonszensz az állítás a gazdasági környezetének adottsága mellett, egy kormányzat, mint a gazdasági környezet egyik alakítója számára lehet értelme. Képzeljük el, hogy elkezd a kormány többet költeni termékekre és szolgáltatásokra, és kezdetben hitelfelvétellel teremti elő az ehhez szükséges forrásokat. A vállalatok növelik a termelésüket a többletkereslet kielégítése érdekében, ezáltal megnő a gazdaság GDP-je, a megkeresett többletbevételből pedig több jövedelmet fizetnek az alkalmazottjaiknak és a tulajdonosaiknak.
Tételezzük fel, hogy a gazdaság rövid távú élénkülése tartósan magasabb szintre löki a hosszú távon fenntartható növekedési pályáját is. Ez a hatás hiszterézisként ismert a közgazdasági szakirodalomban, és bekövetkezhet például azáltal, hogy tartósan bevonz addig inaktív egyéneket a gazdaság rövid távú fellendülése a munkaerőpiacra, vagy azáltal, hogy többet költhetnek a vállalatok kutatás-fejlesztésre a rövid távú többletbevételeiknek köszönhetően, és ez tartósan megemeli a technológiai színvonalat a gazdaságban.
A tartósan élénkülő gazdasági aktivitás hosszú távon megemelheti a kormányzat adóbevételeit, a többletbevétel pedig automatikusan fedezheti a kezdeti többletköltekezés finanszírozására felvett hitel kamatterheit, sőt, akár további bevételeket is generálhat a költségvetés számára. Ezáltal önfinanszírozóvá válhat a kormányzat költekezése, másképp fogalmazva fiskális ingyen ebédre nyílhat lehetőség: költségmentesen költhet többet a kormány.
⮚ Tovább a teljes cikkre
