Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Fertő Imre

ELTE KRTK, BCE

2026. január 21. – KRTK blog – Portfolio

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett.

Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

Magyarország szempontjából a kérdés nem a mezőgazdaság GDP-arányánál kezdődik. A tét az agrár–élelmiszerláncban van: a vidéki jövedelmekben, a foglalkoztatásban, az élelmiszerárak társadalmi érzékenységében és abban, hogy a termelő–feldolgozó–kereskedő láncban ki mennyit tud áthárítani, és kire szakad rá a kockázat. Egy megállapodás hatása nálunk gyakran nem ott jelentkezik, ahol a külkereskedelmi statisztika keresné, hanem ott, ahol egy kisebb szereplő egyszer csak azt tapasztalja: ugyanazt a munkát végzi, ugyanazokat a szabályokat teljesíti, mégis romlik az alkuhelyzete.

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak – Fertő Imre bejegyzése a KRTK blogban

Fertő Imre

⮚ Tovább a teljes cikkre