Külgazdaság – A KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány folyóirata
– 70. évfolyam 2026/1-2
A bizonytalanság kora
Kreatív rombolás – romboló kreativitás
Jó ideje ismert és ennek megfelelően évtizedek óta tananyagnak számít, hogy a gazdasági növekedés nem pusztán mennyiségi természetű, és hogy a technológia korántsem adottság, hanem a tudatos emberi gondolkodás és tevékenység eredője. Ám a világnak (és a Svéd Akadémia döntnökeinek) szüksége volt erre a jó három évtizedre, hogy azt is felismerje (vagy inkább beismerje) és megeméssze, hogy a gazdasági növekedés és fejlődés motorjaként hivatkozott technológiai változásnak bizony vesztesei is vannak, akik megszenvedik az innováció jelentette kényszerű átrendeződést. Amikor ugyanis Aghion és Howitt közgazdasági Nobel-emlékdíját és vele a „kreatív rombolás” koncepcióját ünnepeljük (pontosabban annak formalizálását, hiszen a koncepció eredeti ötletgazdája Joseph Schumpeter volt), akkor egyszerre ismerjük el az újító, kreatív ötletek gazdagító hatását és a korábban megszerzett ismeretek meghaladását.
Néhány hónapja már közhelynek számít, hogy az eddigi világrend felborult, a
geopolitikai bizonytalanság hatalmasra nőtt. Ez társult a már korábban tudatosult klímaválság mellé, és megjelent még egy – sokak számára aggasztó – tényező: a mesterséges intelligencia gyors terjedése. A válság és a kockázatok átfogó elemzését adja a World Economic Forum friss elemzése (WEF, 2026). Ráadásul az európai demográfiai adatok sem kedvezők. A polikrízis tehát sokdimenziós. Ezek a külső tényezők egy kis ország számára önmagukban is épp elég fejtörést okozhatnak, de Magyarország esetében ezekhez még számos belső probléma is hozzáadódik.
