Van egy állítás, ami elsőre banálisnak tűnik, mégis kellemetlenül nagy következményei vannak: Európában szinte mindenki a mezőgazdasági területek közelében él. Nem „valahol vidéken”, nem „a periférián”, hanem nagyon is a mindennapi élettér részeként. Egy friss kutatás ezt számszerűsíti – és közben új szögből nyitja meg a vitát arról, mi legyen az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2028-tól induló következő hétéves időszakában.
A kutatás azt vizsgálta meg, hogy a lakosság mekkora része él különböző távolságra a legközelebbi mezőgazdasági területtől Európában (2006, 2012, 2018). A kép nagyon erős: 2018-ban a népesség kb. 84%-a 1 km-en belül élt a mezőgazdasági földterülethez képest, kb. 90% 2 km-en belül, és gyakorlatilag mindenki 10 km-en belül.
Ráadásul mindez 2006 és 2018 között szinte alig változott; nincs látványos „eltávolodás” a mezőgazdasági tájtól – legfeljebb enyhe elmozdulások, amelyek inkább népesség-mozgásokkal (urbanizáció, elvándorlás) hozhatunk összefüggésbe, mint földhasználati sokkokkal.
