Képzeljük el, hogy egy közös problémával nézünk szembe – mondjuk egy közelgő árvízzel – amelyet csak együtt tudunk megoldani. Ám van egy kiskapu: aki elég gazdag, az magának épít védőgátat, és nem vesz részt egy nagyobb, közös védőgát építésében. Mi fog történni?
Egy 34 országra kiterjedő kísérlet erre a kérdésre kereste a választ, és az eredmények elgondolkodtatóak.
A kutatás résztvevői egy döntési játékban vettek részt: négyfős csoportokban egy közös célt kellett elérniük úgy, hogy a kísérlet során kapott pénzükből hozzájárulhattak egy közös költségvetéshez. A játék több körön át zajlott, és minden körben nyomon követhették a közös költségvetés alakulását – azaz, hogy minden körben mennyi pénzt adtak a közös költségvetésbe a csoport tagjai. Amennyiben 10 körön belül összegyűlt a szükséges összeg, megvalósult a „közös megoldás” (a közös védőgát megépítésének analógiája), és a résztvevők a náluk maradt maradék pénzt a kísérlet végén hazavihették. Ugyanakkor mindenki dönthetett úgy is, hogy inkább saját magát védi meg egy költségesebb „magánmegoldással” (például saját védőgát építésével); ha valaki kiépítette a saját magánmegoldását, biztosítva volt, hogy a nála maradt maradék pénzt hazavihette.
A kutatásban 34 ország vett részt; Magyarországon Ertl Antal, Horn Dániel és Kiss Hubert János (az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatói) vettek részt a kísérlet lebonyolításában.
⮚ Tovább a teljes cikkre
