Helykötődés és helyi élelmiszer-preferenciák a magyar–szerb határtérségben: tanulságok a rövid ellátási láncok fejlesztéséhez
Benedek Zsófia
Kivonat
A tanulmány a helykötődés és a helyi élelmiszer-preferenciák kapcsolatát vizsgálja a magyar–szerb határtérségben, és ezek tanulságait értelmezi a rövid ellátási láncok fejlesztése szempontjából. 2025-ben végzett kérdőíves felmérés alapján, Baja térségében
(N = 68) és Észak-Vajdaságban (N = 34) elemzi a helykötődés többdimenziós szerkezetét, annak klasztereit, valamint kapcsolatát a termelői eredet iránti preferenciákkal. Az eredmények azt mutatják, hogy a helykötődés belső szerkezete erősen kontextusfüggő, és hatása a helyi eredet iránti preferenciákra termékkategóriánként differenciált: a szorosabban kötődő fogyasztói csoportok a tej és tejtermékek, a pékáru, valamint részben a fűszerek esetében következetesen nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a termelői eredetnek. A kulturális-táji értékek és a helyi élelmiszerekhez kapcsolódó élményalapú tevékenységek vizsgálata arra utal, hogy a lokalitás jelentése több, egymást kiegészítő kulturális és gyakorlati referenciaponton keresztül válik értelmezhetővé. A tanulmány hozzájárul a rövid ellátási láncok társadalmi beágyazottságának és területi differenciáltságának jobb megértéséhez és rámutat arra, hogy a helykötődés eltérő konfigurációi térségenként különböző fejlesztési megközelítéseket indokolhatnak.
(N = 68) és Észak-Vajdaságban (N = 34) elemzi a helykötődés többdimenziós szerkezetét, annak klasztereit, valamint kapcsolatát a termelői eredet iránti preferenciákkal. Az eredmények azt mutatják, hogy a helykötődés belső szerkezete erősen kontextusfüggő, és hatása a helyi eredet iránti preferenciákra termékkategóriánként differenciált: a szorosabban kötődő fogyasztói csoportok a tej és tejtermékek, a pékáru, valamint részben a fűszerek esetében következetesen nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a termelői eredetnek. A kulturális-táji értékek és a helyi élelmiszerekhez kapcsolódó élményalapú tevékenységek vizsgálata arra utal, hogy a lokalitás jelentése több, egymást kiegészítő kulturális és gyakorlati referenciaponton keresztül válik értelmezhetővé. A tanulmány hozzájárul a rövid ellátási láncok társadalmi beágyazottságának és területi differenciáltságának jobb megértéséhez és rámutat arra, hogy a helykötődés eltérő konfigurációi térségenként különböző fejlesztési megközelítéseket indokolhatnak.
