Ha azt szeretnénk, hogy a startupok ne csak Magyarországon induljanak, hanem Magyarországon is növekedjenek és érjenek el globális sikereket, a tőke önmagában nem elegendő. Kutatásunk szerint, miközben az állam jelentős szerepet vállalt a startupok finanszírozásában, a szabályozási környezet továbbra is ritkán különbözteti meg a startupokat a hagyományos kis- és középvállalkozásoktól. A startup-ökoszisztéma szereplői évek óta az adminisztratív terhek csökkentését és a kedvezőbb adózást tekintik a legfontosabb állami feladatnak. Kutatásunk azt vizsgálja, hogy a magyar jogalkotás mennyiben követi le ezeket az igényeket.
A magyar startup-ökoszisztéma az elmúlt másfél évtizedben számos nemzetközi sikertörténetet termelt ki. Az olyan vállalatok, mint a Prezi, a LogMeIn, az NNG vagy újabban a SEON és az Ominimo hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország felkerüljön a nemzetközi innovációs térképre. Ugyanakkor a hazai startup-közegben régóta ismert jelenség, hogy a gyors növekedésre képes vállalkozások jelentős része egy ponton külföldi jogi entitást hoz létre.
A Startup Hungary jelentései szerint ennek legfontosabb okai közé tartozik
- a jobb finanszírozáshoz való hozzáférés,
- az egyszerűbb és átláthatóbb jogi környezet,
- valamint az alacsonyabb adminisztratív terhek.
Ennek megfelelően kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a magyar szabályozási környezet mennyiben reflektál ezekre az igényekre.
A tanulmány teljes szövege itt olvasható.