Ez az iparág lehet régiónk nagy versenyképességi esélye
Az Európai Unió következő költségvetési ciklusáról szóló vita nem csupán pénzügyi kérdés. Arról is szól, hogy Európa milyen gazdasági modellben látja saját jövőjét. A közép- és kelet-európai országok számára ez különösen nagy tét: a régió vagy aktívan alakítja az új európai versenyképességi prioritásokat, vagy ismét alkalmazkodni próbál a máshol meghozott döntésekhez.
A vita egyik központi eleme az Európai Versenyképességi Alap, amelynek forrásai négy nagy területre koncentrálódhatnak: védelemre, tiszta iparpolitikára, digitalizációra és bioökonómiára. A digitalizáció és a védelem ma már a legtöbb közép- és kelet-európai ország politikai napirendjén szerepel. A bioökonómia azonban sok helyen még mindig nehezen értelmezhető kormányzati fogalom, holott éppen ez lehetne az a terület, ahol a régiónak valós, nem csupán követő szerepe lehetne.
Miért éppen a bioökonómia?
Bioökonómia alatt leegyszerűsítve biomassza-alapú gazdaságot értünk: olyan termelési és feldolgozási rendszert, amely mezőgazdasági, erdészeti, akvakultúrás és biológiai hulladékáramokra épít, és ezekből élelmiszert, takarmányt, energiát, vegyipari alapanyagot vagy más ipari terméket állít elő.
A fogalom azonban ennél többet takar. A modern bioökonómia nem egyszerűen több mezőgazdasági termelést jelent, hanem tudásintenzív, körforgásos és magas hozzáadott értékű feldolgozást.
Ezért fontos Közép- és Kelet-Európa számára. A régióban rendelkezésre áll biomassza, föld, mezőgazdasági termelési tapasztalat és munkaerő. Ami viszont sok országban hiányzik, az a megfelelő kutatási, innovációs és ipari ökoszisztéma. Másképp fogalmazva: van alapanyag, de nem biztos, hogy helyben keletkezik belőle magas hozzáadott érték.
⮚ Tovább a teljes cikkre