A vagyonadóról szóló vitában az egyik oldal igazságosabb közteherviselést és jelentős költségvetési bevételeket vár, a másik tőkemenekítést, kevesebb beruházást és lassabb gazdasági növekedést jósol. A közgazdasági kutatások alapján egyik következtetés sem automatikus. A magyar vagyonadó-tervezet ismeretében azonban már pontosabb kérdéseket tehetünk fel: kik fizetnének, mekkora bevétel várható, hogyan reagálnának az adózók, és végül milyen társadalmi célt szolgálna az adó?
A vagyonadóra vonatkozó tervezet szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyon után évente adót kellene fizetni. Az egymilliárd forint feletti vagyonrészre 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti részre 1,5 százalékos kulcs vonatkozna. Egy kétmilliárd forintos nettó vagyonnal rendelkező magánszemély így évi tízmillió, egy tízmilliárdos vagyonnal rendelkező 90 millió forint adót fizetne, az esetleges adócsökkentő tételek előtt. Az adó a magánszemélyeken kívül a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vagyont és a magánalapítványokat is érintené. A belföldi illetőségű adóalanyok külföldi vagyonára is kiterjedne. A hatásvizsgálat 15 ezer magánszeméllyel, kétezer vagyonkezelési adóalannyal és négy év alatt összesen 800 milliárd forint költségvetési többlettel számol. A számok egyértelműek, a gazdasági következmények már kevésbé.
