Keresés
Keresés
Close this search box.

hu / en

Az EU bértranszparencia-irányelve – kihívások és dilemmák - Boza István és Ilyés Virág tanulmánya megjelent a Közgazdasági Szemle áprilisi számában Tovább olvasom

Tovább olvasom

Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban Tovább olvasom

Kézai Petra Kinga, Szennay Áron és Krankovits Melinda cikke megjelent a KRTK blogban a Portfolión Tovább olvasom

Megjelent a Tér és Társadalom 2026. évi első száma, benne Bálint Dóra és Brucker Balázs cikkeivel Tovább olvasom

Tovább olvasom

A legnagyobb titokban készült az EU földindulásszerű változást hozó terve – Sok milliárd euró a tét - Finta István írása a KRTK blogban Tovább olvasom

Tovább olvasom

The EU-Mercosur agreement: Small gains, big political risks - Fertő Imre cikke megjelent a The Agricultural Economics Society blogjában Tovább olvasom

Tovább olvasom

Exploring the circular economy’s promise and challenges in Ghana from company and policy expert interviews - Buda Gergely cikke Tovább olvasom

Tovább olvasom

James W. Scott: Visszatekintve a regionalizációra – mit tanulhatunk belőle? – székfoglaló előadás

 

James W. Scott:

Visszatekintve a regionalizációra – mit tanulhatunk belőle?


Székfoglaló előadás


Időpont: 2022. október 5., 11:00 óra
Helyszín: MTA Székház, Kisterem, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

Meghívó

A regionalizáció a területi politika befolyásos paradigmája volt, amely a 20. század végének globális átalakulásával jelent meg. Bár meglehetősen összetett elképzelésként jelent meg, alapfeltevése a következő volt: a globalizáció kezelése érdekében a nemzetállamoknak „át kell méretezniük” a területi közigazgatást, és a meglévő formális szervezeti egységek közötti köztes kormányzati szintek létrehozásával a „régiót” kell előnyben részesíteniük. Ezt az elképzelést támogatta a városrégiók és a globális városok növekvő nemzetközi jelentősége, amelyek a nemzetállamoknál dinamikusabbnak, rugalmasabbnak és hatékonyabbnak bizonyultak a növekedés előmozdításában. A regionalizáció támogatói közé tartozott az EU, a Világbank, az IMF és számos befolyásos agytröszt. Számos európai, észak- és dél-amerikai országban valósultak meg régióépítési projektek különböző léptékben és különböző fejlesztési célokkal. A 2000-es évek eleji fénykora óta azonban a regionalizáció nagyon csendes és szerény életet él. Számos, a reformok és kísérletek időszakában létrehozott „projektrégió” az állam tervezési egységeivé degradálódott, és alacsony stratégiai hatással bír. A regionalizáció tehát kudarcot vallott? Miért veszítette el a regionalizáció a politikai lendületét? Tanulhatunk-e valamit ebből a területi politikai kísérletből? Előadásomban nemzetközi összehasonlítások és különösen Magyarország saját regionalizációs folyamata alapján azonosítom a több mint három évtizedes régióépítés néhány tanulságát.

 

2026

Ápr

21

Következő hónap >
2022.10.05. | MTA Székház, Kisterem, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.