Keresés
Keresés
Close this search box.

hu / en

A 2010 utáni reformok hatása a hazai iskolarendszerű szakképzés szerepére, térszerkezetére és gazdasági kapcsolatrendszerére - Velkey Gábor elemzése Tovább olvasom

Tovább olvasom

Megjelent a Tér és Társadalom legújabb száma - a Regionális Kutatások Intézete negyedéves tudományos folyóirata Tovább olvasom

A szerzők közt: Baranyai Nóra, Farkas Orsolya, Horeczki Réka, Jóna László, Kézai Petra Kinga, Páger Balázs és Rácz Szilárd Tovább olvasom

Klímaváltozás és munkaerőhiány - Alkalmazkodási kényszerek kertészeti gazdaságokban - Szociológiai tanulmányok Tovább olvasom

Megjelent az ELTE KRTK Regionális Kutatások Intézete kiadásában Tovább olvasom

CEE energy policy responses to Russia’s 2022 invasion - Szabo John, Weiner Csaba és Deák András cikke a Post-Communist Economies szakfolyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

Lendületesek: Lengyel Balázs - az Agglomeráció és Társadalmi Kapcsolathálózatok kutatócsoport munkájának bemutatása az MTA honlapján Tovább olvasom

Tovább olvasom

Approximating maximum-size properly colored forests - Csáji Gergely és szerzőtársai cikke megjelent a European Journal of Combinatorics folyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

James W. Scott: Visszatekintve a regionalizációra – mit tanulhatunk belőle? – székfoglaló előadás

 

James W. Scott:

Visszatekintve a regionalizációra – mit tanulhatunk belőle?


Székfoglaló előadás


Időpont: 2022. október 5., 11:00 óra
Helyszín: MTA Székház, Kisterem, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

Meghívó

A regionalizáció a területi politika befolyásos paradigmája volt, amely a 20. század végének globális átalakulásával jelent meg. Bár meglehetősen összetett elképzelésként jelent meg, alapfeltevése a következő volt: a globalizáció kezelése érdekében a nemzetállamoknak „át kell méretezniük” a területi közigazgatást, és a meglévő formális szervezeti egységek közötti köztes kormányzati szintek létrehozásával a „régiót” kell előnyben részesíteniük. Ezt az elképzelést támogatta a városrégiók és a globális városok növekvő nemzetközi jelentősége, amelyek a nemzetállamoknál dinamikusabbnak, rugalmasabbnak és hatékonyabbnak bizonyultak a növekedés előmozdításában. A regionalizáció támogatói közé tartozott az EU, a Világbank, az IMF és számos befolyásos agytröszt. Számos európai, észak- és dél-amerikai országban valósultak meg régióépítési projektek különböző léptékben és különböző fejlesztési célokkal. A 2000-es évek eleji fénykora óta azonban a regionalizáció nagyon csendes és szerény életet él. Számos, a reformok és kísérletek időszakában létrehozott „projektrégió” az állam tervezési egységeivé degradálódott, és alacsony stratégiai hatással bír. A regionalizáció tehát kudarcot vallott? Miért veszítette el a regionalizáció a politikai lendületét? Tanulhatunk-e valamit ebből a területi politikai kísérletből? Előadásomban nemzetközi összehasonlítások és különösen Magyarország saját regionalizációs folyamata alapján azonosítom a több mint három évtizedes régióépítés néhány tanulságát.

 

2026

Jan

13

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

29

30

31

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

30

31

1

Következő hónap >
2022.10.05. | MTA Székház, Kisterem, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.