Keresés
Keresés
Close this search box.

hu / en

Már csak 9,5 millióan vagyunk. De hány magyar él majd Magyarországon 2050-ben? Tóth G. Csaba a HVG Közös költség podcastjában nyilatkozott Tovább olvasom

Tovább olvasom

Lezárult az SSH CENTRE (Social Sciences and Humanities for Climate, Energy aNd Transport Research Excellence) projekt Tovább olvasom

Tovább olvasom

Beyond roles: shared value orientations and attitudes in local food systems - Benedek Zsófia, Nemes Gusztáv, Fertő Imre és Bakucs Zoltán cikke Tovább olvasom

Tovább olvasom

Étető Andrea, Benczes István Sass Magdolna és Fertő Imre cikkeivel megjelent a Külgazdaság idei első száma Tovább olvasom

Tovább olvasom

Felzárkózás és az EU-integráció dinamikái Magyarországon - Koller Boglárka, Gál Zoltán, Deák András és Pálné Kovács Ilona előadásainak videófelvétele Tovább olvasom

Tovább olvasom

Szabó John Akadémiai Ifjúsági Díjat nyert Tovább olvasom

Tovább olvasom

Elfelejtett külterületek: küzdelem a városok peremén – Vasárus Gábor László írása a Portolion, a KRTK Blogban

Hazánk településeinek sajátossága, hogy a települések magját alkotó belterületek mellett olyan kevésbé zárt lakott helyeken is nagy számú népesség él, mint a külterületek és a belőlük létrehozott egyéb belterületek. E területek vonzották a vidéki városokból kiköltözők és a városok felé igyekvők több, mint felét 1990 óta, pedig a lakosság kevesebb, mint tizede élt itt akkor. Azaz a vidéki szuburbanizáció 55,1%-a ilyen helyekre irányult. De hiába tartoznak az ország legdinamikusabb területei közé, csak keveset tudunk fejlődésükről, mivel a statisztika és a kutatások többsége – és így a közgondolkozás is – a közigazgatásilag önálló települési szintet követi.