Keresés
Keresés
Close this search box.

hu / en

Szelekció vagy fejlesztés? A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról szóló vitát egy mérési probléma viheti félre - Horn Dániel írása a KRTK blogban a Portfolion Tovább olvasom

Tovább olvasom

Elekes Zoltán és Lengyel Balázs könyvfejezeteivel megjelent a Handbook of Labour Mobility kiadvány Tovább olvasom

Tovább olvasom

Beyond Forecast Accuracy: Evaluating the Error–Profit Paradox in AI-Based Copper Price Prediction - Bareith Tibor és szerzőtársai tanulmánya megjelent a Machine Learning and Knowledge Extraction folyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

Sass Magdolna: "kevés a piac és sok az állam" - az ELTE KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetésén vett részt Tovább olvasom

Tovább olvasom

Gábriel Dóra, Váradi Monika Mária, Németh Krisztina, Koós Bálint és szerzőtársaik tanulmánya megjelent Journal of International Migration and Integration szakfolyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

Csökkent az abortuszok száma a szívhangrendelet hatására? Mutatjuk a számokat - Szabó-Morvai Ágnes cikke a KRTK blogban a Portfolion Tovább olvasom

Tovább olvasom

KTI szeminárium: Pető Rita tudományos főmunkatársi habilitációs előadása: Külföldi tulajdonú vállalatok és a nemek közti bérszakadék: Számít az anyaország kulturális háttere?

Az előadásra hibrid formában kerül sor zoom felületen, illetve személyesen a T.4.23-as szemináriumi teremben 2025.09.25-én 13 órától.

Pető Rita habilitációs előadása: Külföldi tulajdonú vállalatok és a nemek közti bérszakadék: Számít az anyaország kulturális háttere?

A kutatásban annak járok utána, hogy a külföldi és hazai cégek között volt-e eltérés a nemi bérszakadék tekintetében Magyarországon 2003 és 2017 között. Az elemzés a hazai kapcsolt munkáltató–munkavállalói adatbázisra (Admin3) támaszkodik. A vizsgálat azt mutatja, hogy a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál 4 százalékponttal nagyobb a vállalaton belüli nemek közötti bérszakadék, mint a hazai tulajdonú cégeknél, még a munkavállalói és vállalati szintű szelekció figyelembevételét követően is. Ráadásul minél nagyobb a mozgástere a vállalatnak a bérek megállapításában, annál nagyobb a különbség a két vállalattípus között e tekintetben. A különbség még a külföldi tőke kivonulása után is fennmarad, ami tartós szerkezeti lenyomatra utal. Továbbá az eredmények rávilágítanak a kulturális normák szerepére: azoknak az országoknak a leányvállalatai, ahol a nők gazdasági lehetőségei kedvezőbbek, jelentősen kisebb nemi különbségeket mutatnak. Összességében a tanulmány azt bizonyítja, hogy a külföldi tulajdon nemcsak gazdasági csatornákon keresztül alakítja a bérstruktúrát, hanem kulturális normákat is közvetít, amelyek formálják a munkaerőpiaci nemi egyenlőtlenségeket.

Az előadás magyar nyelven zajlik.

 

2026

Júl

27

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

29

30

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

Következő hónap >
2025.09.25. | Humán Tudományok Kutatóháza (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.), K.0.11-12. földszinti előadóban és Zoom felületen