Keresés
Keresés
Close this search box.

hu / en

Az inváziós fajok gazdasági költségei — Fertő Imre és Garamszegi László Zsolt cikke megjelent a Közgazdasági Szemlében Tovább olvasom

Tovább olvasom

Kötelező legyen-e a sisak a biciklin? – A lényeg, hogy ne érzelemvezérelt módon dőljön el a kérdés - Csurilla Gergely cikke a KRTK blogban Tovább olvasom

Tovább olvasom

Work addiction among managers: a battery of demands and resources approach - Páthy Ádám és szerzőtársai cikke Tovább olvasom

Tovább olvasom

Metropolitan backbones and industrial peripheries: a spatial study on regional competitiveness in the EU - Lakócai Csaba és szerzőtársai cikke Tovább olvasom

Tovább olvasom

Az augusztus 20-i ünnep alkalmából Biró Péter Magyar Arany Érdemkereszt, Hajdú Zoltán Magyar Érdemrend Parancsnoki Kereszt kitüntetésben részesült Tovább olvasom

Tovább olvasom

Heterogeneity in Food Price Inflation Convergence Across the EU - Bareith Tibor és Fertő Imre cikke megjelent az Agribusiness szakfolyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

KTI szeminárium: Pető Rita tudományos főmunkatársi habilitációs előadása: Külföldi tulajdonú vállalatok és a nemek közti bérszakadék: Számít az anyaország kulturális háttere?

2025. Szeptember 25. Pető Rita habilitációs előadása: Külföldi tulajdonú vállalatok és a nemek közti bérszakadék: Számít az anyaország kulturális háttere?

A kutatásban annak járok utána, hogy a külföldi és hazai cégek között volt-e eltérés a nemi bérszakadék tekintetében Magyarországon 2003 és 2017 között. Az elemzés a hazai kapcsolt munkáltató–munkavállalói adatbázisra (Admin3) támaszkodik. A vizsgálat azt mutatja, hogy a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál 4 százalékponttal nagyobb a vállalaton belüli nemek közötti bérszakadék, mint a hazai tulajdonú cégeknél, még a munkavállalói és vállalati szintű szelekció figyelembevételét követően is. Ráadásul minél nagyobb a mozgástere a vállalatnak a bérek megállapításában, annál nagyobb a különbség a két vállalattípus között e tekintetben. A különbség még a külföldi tőke kivonulása után is fennmarad, ami tartós szerkezeti lenyomatra utal. Továbbá az eredmények rávilágítanak a kulturális normák szerepére: azoknak az országoknak a leányvállalatai, ahol a nők gazdasági lehetőségei kedvezőbbek, jelentősen kisebb nemi különbségeket mutatnak. Összességében a tanulmány azt bizonyítja, hogy a külföldi tulajdon nemcsak gazdasági csatornákon keresztül alakítja a bérstruktúrát, hanem kulturális normákat is közvetít, amelyek formálják a munkaerőpiaci nemi egyenlőtlenségeket.

Az előadás magyar nyelven zajlik.

Az előadásra hibrid formában kerül sor zoom felületen, illetve személyesen a T.4.23-as szemináriumi teremben 2025.09.25-én 13 órától.

2025

Aug

27

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

28

29

30

31

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

3

4

5

6

7

Következő hónap >
2025.09.25. | Humán Tudományok Kutatóháza (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.), K.0.11-12. földszinti előadóban és Zoom felületen