Nincs valós alternatívája az autós ingázásnak? – Ilyen környezeti hatásokkal kell számolni az agglomerációkban - Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Farkas Orsolya – Hardi Tamás

/ ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Regionális Kutatások Intézete/

2025. augusztus 16. – KRTK blog

A nagyvárosok agglomerációjából történő ingázás komoly környezeti terhet jelent. A győri agglomerációban található 1401. számú összekötő út mentén 1 tonna szálló porral (PM10) és 4,8 kilotonna szén-dioxiddal több károsanyagot bocsátottak ki a személygépkocsik 2022-ben 1995-höz képest. A szigetközi településegyüttes (Győrújfalu, Győrzámoly, Győrladamér és Dunaszeg) jól szemlélteti a szuburbanizáció folyamatát, mivel itt jelentősen nőtt a lakosság száma, Győrújfalu 2,4-szeresére, Győrzámoly pedig 2,7-szeresére növekedett. A Győrhöz legközelebb eső Győrújfalu településen közel háromszorosára nőtt a személygépkocsik átlagos napi forgalma (4092-ról 11.053-ra), Győrzámolyon pedig ötszörösére növekedett a személygépkocsik száma.

Az itt élők a torlódások ellenére is az egyéni közlekedést részesítik előnyben a tömegközlekedéssel szemben, mivel az előbbi különböző okok miatt még mindig sokkal időtakarékosabb az utóbbihoz képest, ami egyre súlyosbítja a forgalmi helyzetet. Az adatok egyben arra is rávilágítanak, hogy a személygépkocsik birtoklása és használata jobban függ ma már az életmódtól, mint a jövedelmi viszonyoktól.

Nincs valós alternatívája az autós ingázásnak? – Ilyen környezeti hatásokkal kell számolni az agglomerációkban

Nincs valós alternatívája az autós ingázásnak? – Ilyen környezeti hatásokkal kell számolni az agglomerációkban

Farkas Orsolya – Hardi Tamás

⮚ Tovább a teljes cikkre

Nincs valós alternatívája az autós ingázásnak?
– Ilyen környezeti hatásokkal kell számolni az agglomerációkban